Egyik kutya, másik eb!
A kutyát nagyon szeretjük. Sőt, ha valakit a „kutyuskánk”-nak nevezünk, akkor valószínűleg elég intim viszonyban vagyunk vele. Éppen ezért talán furcsának tűnhet, hogy rengeteg olyan szólásunk, közmondásunk van, amelyekben a kutya negatív színben tűnik fel.
A kutyák és az emberek már az ősidők óta együtt élnek. A kutya az egyik legkorábban háziasított állat; már az időszámításunk előtti 14. évezred közepéről vannak olyan leletek, amelyek kutyatartásra utalnak. A kutyákkal való együttélésünknek nyelvi nyomai is vannak: rengeteg szólás, közmondás, képes kifejezés kapcsolódik a kutyákhoz. Sorozatunkban ezeket fogjuk összegyűjteni.
Bármennyire is szeretjük azonban hű társunkat, a szólásokban, képes kifejezésekben a kutya sokszor valamilyen értéktelenségre, elértéktelenedésre, megvetésre utal. Ez talán abból származhat, hogy a kutya volt az a háztartásban, aki együtt élt a családdal, de még sem volt ember, tehát nem illették meg ugyanazok az előjogok, mint a gazdát. (Persze az is igaz, hogy az ember után ő volt az első – minden más állatot megelőzve.) Ugyan az idők változnak, és a kutyákkal mind „humánusabban” bánunk, a nyelvünk azért őrzi a kutyapolitikailag nem korrekt kifejezéseket. Lássunk ezek közül néhány ismertebbet!
(Forrás: Molnár Ágnes)
Ha valaki kutyául érzi magát, az igencsak rosszul van. A kutyaidő pedig egyáltalán nem jelent szép napsütéses, kellemes időjárást, hanem valamilyen zord, hideg, esős, téli időt jelöl. Körülbelül olyat, amikor még a kutyákat se csapják/küldik ki.
Talán ezekkel a jelentésekkel is összefügg, hogy a kutya mint előtag sokszor egyszerűen (negatív) fokozást fejez ki. Ha kutyameleg van, akkor nagyon meleg az idő; amikor pedig kutyamesszire megyünk, akkor nagyon sokat kell kutyagolnunk. Amikor pedig a kutyaéletet emlegetjük, nem éppen a rózsaszín kosárkába, fehér plüssök közé bújtatott ölebek gondtalan életét irigyeljük. Utóbbi kifejezésből elég világos, hogy a kutya mint fokozást kifejező előtag eufemizmus, a kurva helyett használatos (a hangzás hasonlósága miatt, nem pedig az állat tulajdonságai révén). A kutyafáját szintén ilyen eufemisztikus káromkodás.
(Forrás: Molnár Ágnes)
A negatív jelentések sorát még nem merítettük ki. A kutya a szólásokban sokszor emberre vonatkoztatva jelenik meg, és azt fejezi ki, hogy ’senki, semmi’. Ha valakit kutyába se vesznek, akkor még annyi figyelmet sem kap, mint egy kutya, azaz levegőnek nézik. Ha pedig valaki vagy valami nem kell a kutyának se, akkor az bizony értéktelen, senkinek sem kell. Ha valakire az ebadta jelzőt használjuk, akkor az szintén nem jelent rá nézve semmi jót: semmirekellőnek, rossznak tartjuk. Ha pedig valakinek kutya baja sincs, akkor semmi baja.
De nemcsak a kutya, az eb is használatos egyszerűen 'hitvány, rossz, lenézett ember' jelentésben ezekben a szólásokban. Egyik kutya, másik eb – azaz egyformán rosszak, egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. És azt is tudjuk, hogy kutyából nem lesz szalonna, azaz a hitvány emberből nem lesz jó, a vér nem válik vízzé.
(Forrás: Molnár Ágnes)
Sorozatunk következő részében további kutyás mondások nyomába eredünk majd. És erősen reméljük, hogy találunk olyat is, ami a kutyákra nézve nem lesz annyira negatív, mint a fentiek.
Felhasznált irodalom
O. Nagy Gábor: Mi fán terem?
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (40):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@hun: "mindenki olyan hülye, mint te, azt hiszed?"azta, te aztán nagyon kiművelt fő lettél a fehérlófiás könyvesboltból beszerzett cucctól? jó anyag?
@hun: "a gyűlölködésen kívül te senkiházi német" aranyos kis mondat:-) ha gyűlölnélek azt mondanám, hogy "te is teleböfögni jársz a fórumot te sehunnai, ilyen stílusban: héé öccsém nagyokos nyelvészek osszt a kutya méé nem finnugor, az eb meg mé az (mert hasonló hangzású szavak alapján nem lehet nyelvrokonságot felállítani, de szabályos hangváltozás alapján lehet te butuska hun)", de mivel nem gyűlöllek ezért játszhatunk kit tiltanak ki először játékot. Remélem engem, mert már úgyis unom az oldalt, régen még kevesebb magadfajta csőcselék járt ide. Akik telehányták a fórumot, akik telehányták a fórumot az ostoba hitükkel és azok se voltak ilyen agresszívek, mint te.
@arafuraferi: mosolyogtató (nem) azt látni, h NEM MONDASZ SEMMIT (a gyűlölködésen kívül te senkiházi német) és azt hiszed magadról h vagy valaki. pontosabban azt hiszed magadról h okos vagy. azt az ürüléket amit beletömtek a fejedbe, osztogatod mint okosság, he? mindenki olyan hülye, mint te, azt hiszed?
Népdal idézet:
"Kis kutya, nagy kutya, nem ugat hiába."
"Jó" szomszédok:
-"A maga dögös (=cifra) kútja ("-kúttya") büdösebb, mint másnak a kutyája."
-"Maga meg minek ugat bele abba, amihez lila gőze sincs?!"
-"Kutyavilág, ha valakinek ilyen szomszédai vannak..."
-"Maga csak ne beszéljen bele, maga nem a mi kutyánk kölyke!"..:)
@arafuraferi: Na látod, ilyen volt az eu szubsztrátnyelv. Azoknak (az őseik), akik sose mentek le a KM-nél délebbre (vagy még odáig se) több tízezer éve, ilyen is maradt a beszédük. De a finnek és később a kelták többször is körbejártak, attól lettek nyíltszótagúak.
A finnek még akkor voltak délen, amikor az F és B hang se jött fel az afrikaiakkal. Azért vannak teljesen nyílt szótagjaik - viszont a mai napig nagyon hiányos maradt a hangkészletük.
Aztán meg végleg visszamentek északra és rénvadászok maradtak. Azért nincsenek meg nekik, az F és B-n kívül még a későbbi hangváltozások sem (C, G, Z). Még az S/Sz sem vált szét nekik, mint Európában.
A KM-ben is torlasztó nyelv volt. A magyar protonyelve - a magyar-előd nyelv is "szláv" volt. Jövevényszavak - persze:-). Ahogy Móricka elképzeli. Mikor egy közös nyelv volt.
Aztán az utolsó eljegesedéskor (kb. 12ooo év) a KM nyelvűek nagy része is lesétált a hideg elől, majd Ázsia felé is szanaszét terjedve, részben vissza is jutottak. Vagy visszakergették őket - a KM-be.
Ez a szláv és az abból kivált magyar nyelv őstörténete.
A párezer éves újkori népvándorlások pedig már csak össze- és vissza keveredések.
Nem kellenek tehát írásos leletek és hangfelvételek sem. A nyelvek, még a ma beszélt formájukban is őrzik az egész eurázsiai nyelvtörténetet. Pl. a lengyel és a finn:-). A finn és a héber még a párezer évvel ezelőtti archaikus nyelvtanokat is őrzik - mert ma is azt használják.
@Krizsa: 007-es gyöknyelvész? viccnek is rossz. Egyébként ha gyöknyelvész lennék tuti valami lengyel oldalon hirdetném az igét, azok szinte tiszta gyökvázakkal beszélnek (nemcsak úgy írnak, mint ti), félszavakból is megértenénk egymást..:-)
arafuraferi ezt írta: "(minden nyelvben a saját keletkezésű szavak legtöbbje hangfestő vagy hangutánzó)"
A jövevényszavak meg a többi nyelvben hangfestők és hangutánzók... Vagy ott már nem?
Mi van felcsaptál a titkos ügynökömnek?
@hun: megmosolyogtató látni ezt az ügybuzgalmat, ahogy egy nyamvadt szón lovagolva hajtogatod a hülyeségeidet.
"még nem 100%-os érv az mellett, hogy nem is felel meg, ugye?" senki nem mondja 100 %-ra, te mongolidióta, csak valószínűsítik, mert a k szabályosan változott a finnugor szavaknál; lehet nemzetközi szó, lehet saját keletkezésű hangutánzó (minden nyelvben a saját keletkezésű szavak legtöbbje hangfestő vagy hangutánzó), mire akarsz egy több ezer éve háziasított és szerte a világon elterjedt állat nevéből következtetni. Arra, hogy ha annak nem tudják pontos etimológiáját, akkor az egész nyelvészet a kukába? 50 csillió féleképpen kialakulhatott a neve. Amire van szabály azt megfeleltetik, amire nincs azt mi alapján feleltessék meg? Meddig égeted még magad nyelvészkedéssel?
@arafuraferi: szívderítő látni ezt a vak hitet, ss-csíra.
@szigetva: "Az vajon mit jelent, hogy az "eb"-re „hajazó” "et", "it"? A [b] és a [t] nem nagyon szokott egymásnak megfelelni."
nem is azt mondtam. nem mondtam, h megfelel, mert nem azért nem tudok üzbégül, baskírul meg kazahul hogy fel tudjam deríteni a szó eredetét.
azért mert nem szokott megfelelni, még nem 100%-os érv az mellett, hogy nem is felel meg, ugye?
.
"Ha a "kutya" tényleg hangutánzó, akkor azért nem olyan meglepő, ha más nyelvekben is van hasonló jelentésű és hangalakú szó."
ez így elég nagy általánosság. ezek szerint az a meglepő, h a szavak nem hasonlóak a nyelvekben? (persze tudom itt se néztél utána mennyire hasonló jelentésűek és mennyi az a hasonló jelentésű szó).
már csak azt tudnám, mit hangutánoz a KUT?
TI TUDJÁTOK?
@Krizsa: Krizs, Krizs. Miért nem élvezed a boldog nyugdíjaskort, ahelyett, hogy belehülyülsz a gyöknyelvészetbe. Én eddig azt hittem, te csak gyöknyelvészkedsz, de úgy látom elkezdted keverten alkalmazni a hivatalos nyelvészeti módszerekkel. De azért ha már odáig süllyedtél, hogy tudományos módszereket is bevetsz, legalább ne röhögtesd ki magad egy ilyen táblázattal.:-)
Ha valakik elfogadnák a héber-magyar nyelvrokonságot, azok a nyelvészek lennének, persze ha bizonyítható lenne. De nem bizonyítható. Az alteresek nagy része pedig nem szívesen venné a héber és magyar nyelv rokonságát (legalábbis ez a tapasztalatom), és ez téged két szék közt a padlóra küld, egyetlen dologban juthatsz a legtöbbel közös nevezőre, abban a hitben, hogy a magyar nyelv nem finnugor. De ha hatalmi dolognak gondolod a finnugor nyelvészetet és nem tudományosnak, akkor hidd el hatalmilag is csak úgy lehet leválztani, ha megegyeztek, hogy mire kell cserélni, azaz soha. De szerencsére a nyelvészet nem hatalmi kérdés (egyelőre), hanem mindenhol ugyanúgy művelik a világon. Tehát, ha tudományos elismerést akarsz, győzd meg a tudományos világot, ha pedig hatalmilag betiltani a finnugor tanszékeket, akkor ne csomagold tudományos köntösbe.
Most szúrtam ki, hogy nem jelennek meg a hozzászólásaid a kezdő oldalon. Ejej Krizsa kevesebb publikációs-trollkodást, és akkor te se leszel diszkriminálva.:-)
Ezek a legnagyobb táblázatos munkáim a finnugor nyelvészet cáfolatára:
1. www.gyoknyelveszet.gportal.hu/gindex.php?pg=36188178
2. www.leventevezer.extra.hu/Cafol.pdf
3. www.gyoknyelveszet.gportal.hu/gindex.php?pg=36477344
@Krizsa: Jaj Krizsa. Egyrészt téged senki se akar meggyőzni, mert úgyse tud (a hozzászólásom lényege is ez volt, csak nem neked szólt, de nyugodtan magadra veheted. Én nem vagyok nyelvész, se nem szoktam fórumokon gyöknyelvet publikálni, se nem a hitemet terjesztem, mint a nyestet elborító antifinnugrászok tömege, ezért aztán kedvtelésből írogatok, ha épp úgy tartja kedvem szórakozásképp válaszolok olyanoknak is akiket úgyse lehet meggyőzni.
De hogy a mondandódra is reagáljak valamit:
Azért az azonos hangeltéréseket hasonló jelentésre alkalmazzák, mert csak úgy van értelme, hiszen, anélkül végtelen a lehetőség. És azért ha őszinte lennél magadhoz, rájönnél , hogy a te porszívó=ormány kategóriájú megfeleltetéseid belemagyarázása messze van a nyelvészek jelentésmegfeleltetésétől.
@arafuraferi: És az nem zavarja a finnugor nyelvészeket, hogy ezek a különbségek a FN nyelvcsaládon kívül még többszáz nyelvben, 5-6 nyelvcsaládon keresztül-kasul is megvannak? Például a héber mindenben úgy viselkedik, mint a finn - amiről már két igen nagy tanulmányt is írtam.
Csak a magyarban "változik" mindaz, ami a héberben és a finnben egyforma.
Nyilvánvaló, hogy az arám is, ami csak egy tájnyelve a hébernek, szintén idetartozhat. Sőt a P/F változáson kívül (mert náluk a P helyett B van) lehet, hogy a 28o milliós arab is.
Innentől már semmi nem érvényes a "finnugor" nyelvcsaládból.
A magyar általános iskolákban tehát hülyeséget tanítanak.
Kösz, de nem nekünk kell tanulni. Mert már pontról-pontra, - részemről kb. 3oo oldalon - meg is cáfoltuk. Nektek kell megtanulni, hogy ezek a "különbségek" a világon semmit nem bizonyítanak.
@hun: "de ha már... mi az a hangtani ok, ami miatt az udmurt 'kucsa' nem a magyar 'kutya' megfelelője" kisegítelek te hun észkombájn. A finnugor nyelvek rokonságának nem a hasonlóan hangzó szavak a bizonyítékai, hanem az azonos hangtani eltérések. Ha nagy pofával hirdeted, hogy hülyék a nyelvészek, akkor melyik nyelvész hozzászólónak van kedve törni magát, hogy újra tanítsa neked a nyolcadikos tananyagot?