HTML és http
Hasonló dolgokat értelmetlen különbözőképpen írni, még ha van is rá valami apró okunk.
Hajnalka nevű olvasónk arra kér minket, hogy magyarázzunk meg egy furcsa ellentmondást:
Nem igazán tudok eligazodni az Osiris Helyesírás logikáján, noha sokszor nagy segítség a szabályértelmezési bizonytalanságomban. Meglehet, most is az én készülékemben van a hiba, de nekem nem teljesen világos, mi lehet a különbség (helyesírási szempontból) a 'hypertext markup language' és a 'hypertext transfer protocol' angol kifejezések között, amiért az elsőnél a rövidítés nagybetűs (HTML), a másodiknál pedig kisbetűs (http).
Hajnalkának természetesen igaza van abban, hogy a két kifejezés, illetve rövidítéseik között nincs olyan különbség, ami a kétféle írásmódot indokolná. A kötetből azonban kiderül, hogy a szerzők is világosan látják: a két különböző írásmód alig indokolható.
(Forrás: Wikimedia Commons / Fernando Mafra / CC BY-SA 2.0)
Hajnalka feltehetően csak a kötet szójegyzékét vizsgálta, és joggal ütközött meg azon, hogy a két (egymást követő) rövidítést más elvek szerint kell írni. A kötet tanácsadó részében azonban, ha nem is könnyen, de meg lehet találni a választ. A mozaikszókról szóló fejezet köznévi betűszókról szóló részében ugyanis erről a problémáról is szó esik. A http-t külön is említik:
Idegen, elsősorban szaknyelvi formák, melyeket inkább kisbetűvel szokás írni: ftp (file transfer protocol), http (hyper text [sic!] transfer protocol).
Ezzel kapcsolatban a szöveg sem állítja tehát, hogy valamilyen szabály alapján így kell írni, csupán az, hogy ez a szokás. (Hogy tényleg ez-e, illetve 2004-ben, a kötet megjelenésekor ez volt-e, azt persze nem tudjuk. Házi gyűjteményünkben találtunk olyan kötetet, melyben a http is csupa nagybetűvel szerepel. Az előszó szerint a szerzők korpuszok – terjedelmes digitális szöveggyűjtemények – alapján dolgoztak, és nincs okunk, hogy ezt megkérdőjelezzük.
A HTML valamivel lejjebb, egy terjedelmes rövidítéslistában fordul elő. Ezt a listát a következő mondatok előzik meg:
Néhány idegen betűszóról nehéz eldönteni, hogy tulajdonnévről vagy köznévről van-e szó. Tipikusan ilyenek a programnyelvek megnevezései, amelyeket nemzetközi viszonylatban hagyományosan tulajdonnévnek tekintenek, a magyar leírás hagyományait követve azonban inkább köznevek.
A HTML ha nem is valódi programnyelv (nincsenek benne ciklusok, elágazások stb.), kétségtelenül ahhoz hasonló (arra utasítja a böngészőt, hogy állítson elő vizuálisan egy információs felületet). Ez tehát indokolhatja a nagybetűs írását.
(Forrás: Wikimedia Commons / Reisio)
Ugyanakkor észre kell vennünk, hogy a szöveg itt is óvatosan fogalmaz, és jelzi, hogy a döntés nem egyértelmű, vitatható.
Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a Helyesírás (OH.) az akadémiai helyesíráson alapul és azt követi, de annál több is. Bizonyos nem szabályzott területekkel kapcsolatban igyekszik tanácsot adni – megkísérelve követni az akadémiai helyesírás szellemét. Ugyanakkor ez egyfelől (az akadémiai helyesírás következetlensége és ellentmondásossága miatt) nem mindig lehetséges, másfelől az akadémiai szabályok „meghosszabbítására” is többféle lehetőség nyílik.
Ebben az esetben az OH-t egyébként követő magyar Wikipédia is a HTTP írásmód mellett döntött (bár a szándékos eltérések között nem említik).
Az mindenesetre egyértelmű, hogy ebben az esetben nem az MTA által megalkotott szabály alapján kell írni a rövidítéseket. Az olvasó is bizonyára azért használja az OH.-t a Helyesírási kéziszótár helyett, mert bővebb. Ez tehát azt jelenti, hogy kíváncsi azokra a tanácsokra is, melyek túlmutatnak az akadémiai szabályozáson. Ha nem tetszenek, szíve joga nem elfogadni őket. Mint ahogy nem kötelező követni az akadémiai szabályozást sem. Ahol nem felel meg az ízlésünknek, nyugodtan írjunk másképp – különösen, ha egyébként olvasott, az írásszokásban jártas embernek tartjuk magunkat.
@tenegri: igen, a webszerverben is lehet állítani, mégis, *x rendszereken alapértelmezetten van különbség a fájlneveknél, Windows-rendszereken pedig nincs. Egyébként, akinek van esze, átállítja, hogy ne számítson a kis- és nagybetű. Az ultraweb.hu-on pont különbözik, különbség van dokumentum.zip és Dokumentum.zip között, pedig nem kicsi szolgáltató, állítom naponta vagy 500 panaszlevelet kapnak miatta.
Csak hogy világos legyen: egyébként a http is naggyal írandó, ha nem URL-ben van.
@El Vaquero: "ha mondjuk egy fájlt kérünk le egy alapbeállítással dolgozó *x operációs rendszerrel működő kiszolgálóról, mert ott számít"
Bár ez már nagyon off, de ez alapvetően nem operációs rendszer, hanem webszerver kérdése. Az angol pedig továbbra sem releváns a magyar helyesíráshoz :)
@tenegri: az URL-ben is valóban juthat szerephez a nagybetű, ha mondjuk egy fájlt kérünk le egy alapbeállítással dolgozó *x operációs rendszerrel működő kiszolgálóról, mert ott számít. Egyébként nem. Az angol pedig azért releváns, mert angol eredetű, és az egész világ onnan vette át. Igazából ezt németül is így írják, meg a többi nyelven is, talán még a japánban, mandarinban is.
@El Vaquero: "az internetes címekben nincs különbség kis- és nagybetűk között"
Ez így nem igaz. Egy URL (vagy URI) protokol és kiszolgáló (jellemzően domainnév) részében valóban nincs, de a többiben (elérési út, paraméterek, stb.) jellemzően nagyon is van (valójában a feldolgozó programon múlik).
"Angol nyelvterületen csupa nagybetűvel írják"
Egyrészt itt nem az angol, hanem a magyar helyesírásról volt szó, így az angol elég irreleváns, másrészt informális környezetben tömegével írják kisbetűvel ezeket angol nyelvterületen is.
Jav.: a webcímekben http van, ami nem egyenlő a HTML-lel, Az egyik egy hálózati protokoll, amely az átvitelt, kommunikációt vezérli, a másik egy leírónyelv, amely magát a dokumentumot írja le, bár azért együtt járnak tipikusan.
Továbbá nem csak a HTML írandó csapa naggyal, hanem az összes hasonló betűszavas rövidítés, BASIC, JS, CSS, PHP, SQL, stb.. Ha nem betűszavas, akkor csak a kezdőbetű nagy: Pascal, Ruby, Python.
Osiris a seggem, az. Angol nyelvterületen csupa nagybetűvel írják, hiszen ez a főszabály az angolban. Lehetőleg kiskapitálissal kivitelezik, mint leggyakoribb angolszász tipográfiai megoldással. Minden hivatalos dokumentum HTML-nek írja. A weboldalak címe elé azért kisbetűvel írják, mert tükrözi, hogy az internetes címekben nincs különbség kis- és nagybetűk között.
Sokkal inkább lenne érdekes, hogy az "HTML nyelv" kifejezésben különírjuk vagy kötőjellel.
@geff10: Nos, a html gyakran szerepel url-ek végén is, jellemzően csupa kisbetűvel. Egyébként egy ilyen magyarázat (ha lenne alapja), indokolhatná, miért szoktuk így írni, de azt nem, hogy egy helyesírási kézikönyvben miért így szerepel.
A HTTP-t főleg a böngészők címsorában vagy egy link fölé húzva a kurzort az állapotsorban láthatjuk (vagy legalábbis régebben így volt), ahol túlnyomó többségben kis betűkkel szerepel, ezért így szoktuk meg az írását, szövegben is "így jön a kezünkre". Különben is inkább csak egy formulának tűnik, összemosódik a "://" jelekkel, nem érződik túlságosan, hogy ez egy mozaikszó, amit ki lehet bontani. A HTML-t viszont inkább csak a HTML típusú fájlok forrásában szerepel, ahol gyakran nagy betűkkel szerepel, mert sokan nagy betűkkel írták, valószínűleg azért, hogy a kulcsszavak kiemelkedjenek a többi szöveg közül. Manapság, a szintaktikai kiemelők korában erre nincs szükség, de a mozaikszavakra jellemző írásmód még érződik.