0:05
Főoldal | Rénhírek
Hadd el!

Mi ez az izé?

A „modális partikulákban” állítólag az a közös, hogy nincsenek toldalékolt alakjaik, a mondatban semmivel sem alkotnak alaktani vagy mondattani szerkezetet (akármit jelentsen is ez), és „nincs mondattani szerepük”.

Kálmán László | 2014. július 17.

Itt van ez a kis szócska, ártalmatlannak látszó jószág, hinnénk róla elsőre. Szerintem a hagyományos nyelvészek rémálma. „Képzeld, a hadd-ról álmodtam, teljesen leizzadtam. Így szólt hozzám: kidobhatod az egész nyelvtanodat, mert én létezek. Így mondta, hogy létezek, csak hogy bosszantson.”

János nevű olvasónknak is sok minden feltűnt vele kapcsolatban, bár neki talán nem voltak rémálmai tőle.

Elég sűrűn hallani a „Hagy mondjam el”, „Hagy szóljon” formákat. Ami azt illeti én szinte mindig így használom. Írásban viszont mindenhol „Hadd mondjam el”, „Hadd szóljon” alakokkal találkoztam. Esetleg egy d-vel. „Had szóljon”, ami kiejtve inkább „hat”-nak hangzik, mint „had”-nak.

A hagy alak tudjuk hogy nem hiba kimondva (mert úgy helyes ahogy mondják..), de leírva kb olyan helyesírási hibának számít, mint mondjuk a „mongyuk”? Azaz a kiejett „hagy” szót helyesen hadd-nak kell írni? A szótár sajnos nem segít, mivel benne van a hadd a had és hagy is.

Azt gyanítom, hogy valamiféle felszólító mód lehet, mivel dupla d-t csak d-re végződő igék felszólító módú képzésekor kaphatunk: mond-mondd, küld-küldd. Ez alaján az ige a had lenne. Azonan ilyen igét nem ismerek, továbbá valami nem stimmel mivel ragozni sem lehet.

Bizony, kimondva [hagy] vagy [had], sosem [hadd], leírva viszont hadd, ez így van. (A szótárban persze benne van a hagy is, csak nem ebben az értelemben, hanem a hagy ige egyes szám harmadik személyű, határozatlan tárggyal egyező alakja.)

Ez olyan eset, amikor az akadémiai helyesírás különösebb ok nélkül a szó történetéhez alkalmazkodik. Jól látja ugyanis János, a hadd felszólító igealakból származik: a hagyd alakváltozata. Nem is olyan rejtélyes, ugye? Hiszen például a hadd nézzem meg sokszor hasonlóan használható, mint a hagyd, hogy megnézzem. És a történetére nézve majdnem ugyanaz, mint az angol megfelelője: let me see, let him see stb.

Egyáltalán miféle szó ez? Többnyire elhagyható a mondatból és ugyanazt fogja jelenteni: Hadd szóljon -> szóljon.

Hadd mejnek én, hadd menjen ő, hadd menjetek ti, stb. Érzéketlen marad a személyre, mindig megmarad hadd-nak. (vagy had-nak, hagy-nak?) Ráadásul mindig felszólító módú igealak követi. Ezek alaján valamiféle segédige? Ami érdeksség lehet, hogy ennek van-e valami köze a sima had (mint hadsereg), ill a sima hagy (valamit elhagy, otthagy) szavakhoz.

Na, és akkor itt jön a rémálom. Az iskolai (más néven: hagyományos) nyelvtan alapján kellene a hadd-nak valami „szófaj”, meg „mondatrészi szerepek”, amiket játszhat. A szófaji osztályozás a hagyományos nyelvtanban a szóalakokat tipikus alaktani, jelentéstani és mondattani viselkedésük szerint próbálja csoportokba sorolni, akármit jelentsenek is ezek. A hadd esetében alaktani viselkedésről nem beszélhetünk (nincsenek toldalékolt alakjai), mondattani viselkedése meg csak egyféle van (felszólító-kötőmódú igealak előtt áll, legfeljebb egy tagadószó választhatja el a ragozott igealaktól). A hagyományos nyelvtan (legújabb változata) a bár(csak), vajha stb. szavakkal sorolja egy csoportba: „modális partikulának” nevezi. Ezekben a „modális partikulákban” állítólag az a közös, hogy nincsenek toldalékolt alakjaik, a mondatban semmivel sem alkotnak alaktani vagy mondattani szerkezetet (akármit jelentsen is ez), és „nincs mondattani szerepük”. Ennek alapján a partikula elnevezés helyett én inkább az izé nevet javasolnám.

Izé...
Izé...
(Forrás: Wikimedia Commons / Wilfredor / CC0)

Komolyra fordítva a szót: ha félretesszük az ókori hagyományokat ápoló iskolai nyelvtan osztályozás-mániáját, és nem próbálunk mindenáron valami „szófajt” meg „mondatrészi szerepet” találni a haddnak, annyit találunk, hogy nincs még egy olyan magyar szó, ami pontosan ugyanúgy viselkedne, mint a hadd. Talán annyiban hasonlít a bár(csak) és a vajha szavakra, hogy azok mellett is egy bizonyos igemódú igealaknak (de mellettük feltételes módúnak) kell állnia, de már a mondatbeli helyük is más, mint a haddnak). És persze érezzük, hogy jelentéstani hasonlóság is van köztük, bár ezt nehéz pontosan meghatározni, és én nem is vállalkozom rá. Annyi bizonyosnak látszik, hogy ha a haddos mondatok parafrázisait, átfogalmazásait nézzük, azokban a hadd helyett valamilyen engedélyezéssel kapcsolatos főmondatot találunk:

1. a. Hadd nézzék meg, ha annyira akarják!
  b. Engedjük/engedd meg, hogy megnézzék, ha annyira akarják!
2. a. Mutasd már meg, hadd nézzem meg!
  b. Mutasd már meg, engedd meg, hogy megnézzem!

Abban viszont egyáltalán nem értek egyet Jánossal, hogy „elhagyható a mondatból, és ugyanazt fogja jelenteni”. Igaz, hogy erdélyi ismerőseim rendszeresen elhagyják a mondatból, mert – úgy néz ki – az ő nyelvváltozatukban sokkal szűkebb körben használatos, mint a miénkben (Add már ide, nézzem meg – mondják, amit én így mondanék: hadd nézzem meg). De erre mindig fel is kapom a fejem, ami biztos jele annak, hogy igenis van funkciója a mondatban, legfeljebb az ő nyelvváltozatukban ezt a funkciót nem kell jelölni.

És hogyan kapcsolódik ide a haddelhadd vagy haddelhad? Ezt viszon sohasem mondanám „hagyelhagy”-nak. Ennek alapján talán más szóról van szó.

A haddelhadd csak közvetve kapcsolódik ide, annyiban, hogy ebben is a hagyd igealaknak a hadd alakváltozata fedezhető fel. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint annak az embernek a kiabálását utánozza, akit bántanak, és aki emiatt úgy kiált fel, hogy Hagyd már abba! Az abbahagy igekötős igének van egy régiesebb, de helyi változatokban még élő elhagy változata, tehát a felkiáltás, amiből ezek szerint a haddelhadd származik, vagy amivel ez a szó játszik, így hangzott: Hadd el! Hadd el!

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (17):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
5 éve 2014. július 18. 15:59
17 mederi

@mederi:

Javítás, bocs.:

(Győzd meg magadat arról, hogy had(jo)d (hogy) hadakozzon ..:))

5 éve 2014. július 18. 15:56
16 mederi

Két formailag közeli igére gondolok.

1/ hagy-at-kozik,

2/ had-a(t)-kozik.

Az első rendben is van...

A "hadakozik" azonban elég speciálisnak látsz(ód)ik, "ettől minden kitelik" szerintem..:)

-A "had" valamikor talán ige is volt, nem csak főnév?! Tényleg érdekes..!:)

(A késztetés eredmény párok közül a:

-"lohaszt/ lohadt" mellett ott a "lohol" ige, és nem tudni, hogy akkor "loh-" vagy "lo-" a szótő, vagyis volt-e valamikor "*haszt/ *hadt" késztetés eredmény pár..)

A "Te! Had-jo-d (hagyod) el a szobát?!" pl. rendben van, de a "Különben lesz hadd el hadd!" fenyegetés mit is jelentett/ jelenthet szó szerint?

-Az említett két közeli ige közül az első:

1-/hagyatkozik ----2-/hadakozik----

/Hagy-ja-d (hosszú "gys" kiejtés), hogy ő (hadd) segítsen! Hagyatkozz rá! (hadakozik azért, hogy segítsen)..

/Hagy(ja)d, hogy (had(jo)d=hadd) segítsen! (Győzd meg magadat arról, hogy had(jo)d (hogy) hadkozzon ..:))

/Had-jo-d (rövid "gys" kiejtés), hogy ő segítsen? Hadakozol talán ellene?...

-A mesékben úgy tudom, hogy valamiféle retorziót, verekedést, felfordulást, hadakozást jelent a "hadd el hadd"..:)

5 éve 2014. július 18. 14:57
15 Fejes László (nyest.hu)

@Janika: Egészen pontos párhuzam! :)

5 éve 2014. július 18. 14:33
14 Janika

@Fejes László (nyest.hu): igaz, végül is az abrosz sem dörzsöl már semmit ;-)

köszönöm.

5 éve 2014. július 18. 11:25
13 Fejes László (nyest.hu)

@Janika: Azért, mert ma már nem azt jelenti. De ettől még ebből ered. Ez két teljesen különböző dolog. Kálmán sem azt állította, hogy azt jelenti.

5 éve 2014. július 18. 11:09
12 Krizsa

A héber ZE = az / az, ami. Ma ze? = mi ez:?

Izé: ööö - mi is ez? Az, ami, olyan, mint...

Származtasd ezt egy másik nyelvből és akkor tovább gondolkozhatunk.

5 éve 2014. július 18. 11:07
11 Sultanus Constantinus

@Fejes László (nyest.hu): Hát, határeset. Én nem mondanám így annak, akivel nem vagyok bizalmas (tegező-) viszonyban. Helyette azt mondanám, hogy pl. "Nézzük csak a torkát". De elismerem, ez egyéni ízlés kérdése.

5 éve 2014. július 18. 10:58
10 Janika

@Sultanus Constantinus: "Szerintem arra érti, hogy pl. magázó viszonyban nem használható". nem így értettem, de a példád alapján világos ez a magyarázat is.

kész rémálom :-)

5 éve 2014. július 18. 10:48
9 El Vaquero

@Fejeskáposzta: jó a nicked, csak nem te is El Cabezudo-rajongó vagy?

5 éve 2014. július 18. 10:39
8 Fejeskáposzta

@Grant kapitány: pofa, pofon, pofázik. Ősetimon ragozva.

5 éve 2014. július 18. 10:26
7 Janika

@Fejes László (nyest.hu): elnézést, kicsit belezavarodtam.

valami olyasmit akartam írni, hogy a hadd nem feltétlenül

"hagyd, hogy" helyett jó, de a többi személyben is.

Hagyd hogy aludjon a gyerek -> hadd aludjon a gyerek

Hagyjuk hogy aludjon a gyerek -> hadd aludjon a gyerek

tehát valamiféle információvesztés történik.

5 éve 2014. július 18. 10:19
6 Grant kapitány

Fültanúja voltam egyszer annak, amikor egy szemorvosnő egyik nőbetegének ilyen instrukciókat adott: "fordítsa erre/arra a pofáját."

5 éve 2014. július 18. 10:12
5 Fejes László (nyest.hu)

@Sultanus Constantinus: „magázó viszonyban nem használható, de legalábbis eléggé hülyén hangzana (pl. egy orvos azt mondaná a betegének, hogy "Na, hadd nézzem!")”

Mi, az, hogy „hadd nézzem Önt” vagy „hadd nézzem meg a torkát” rossz magázás?

5 éve 2014. július 18. 09:11
4 Sultanus Constantinus

@Fejes László (nyest.hu): Szerintem arra érti, hogy pl. magázó viszonyban nem használható, de legalábbis eléggé hülyén hangzana (pl. egy orvos azt mondaná a betegének, hogy "Na, hadd nézzem!"). Tehát még érződik rajta az E/2. forma.

Én egyébként ezt "rögzült igei kifejezés"-ként kategorizálnám (átmenetnek érzem az igealak és az indulatszó között).

Megvan egyébként ugyanez a spanyolban is, csak ott a 'hagy' igét és a részes névmást egyeztetik is attól függően, hogy kihez szólunk és ki végezze a cselekvést.

5 éve 2014. július 18. 08:29
3 Fejes László (nyest.hu)

@Janika: „ez lehet, bár ez egy 1.sz. 2. személyű felszólító módú alak” Hol itt az ellentmondás?

„A többi alakra nem illik az elmélet.” Milyen többi alakra? És milyen elmélet? Hol van itt elmélet?