Olvasónk azt kérdezi, mit jelent „megpukkadni”. És ezzel nagyon beletrafált a közepébe, mert ennek kapcsán elmondhatjuk, mik azok a fogalmi metaforák, és mit mond róluk a kognitív metaforaelmélet.

A „melyik” több egyforma jellegű tárgy közüli választásra kéri a hallgatóságot, a „milyen” szót tartalmazó kérdés ezzel szemben nem egy (több) dolog azonosítását kéri a hallgatóságtól, hanem azt, hogy bizonyos jellegzetes tulajdonságot vagy tulajdons...

Ha megvannak a források, melykből meríteni lehet, a nyelvi párhuzamok megtalálása sokszor már csak fantázia kérdésének tűnik. Jó szemmel könnyen találtak helyes megfeleléseket kutatóink, de a túl laza módszerek sorozatos hibákhoz is vezetnek.

A „felmos” inkább padlóra, a „lemos” inkább nagyobb tárgyra, a „megmos” pedig nagyon sok mindenre vonatkozhat, de ezeknek a használatoknak nincs jól látható összefüggése az igekötő megválasztásával.

A szóbeliségben gyakori diskurzusjelölők közül legtöbbet a „hát”-ot marasztalják el. Sokan azt hiszik, hogy a „hát” használata új keletű, pedig a szó már a 15. századtól adatolható. De vajon változott-e azóta az elem szerepköre? És van-e a „hát”-nak ...

Olvasónk látszólag komoly nyelvészeti kérdést tesz fel. Házi szakértőnknek azonban sajnos ezúttal nincs alkalma a nyelvelméleti kérdések mélységeibe ereszkedni, helyette ismét a helyesírás miatt morog.

A magyart már annyi más nyelvvel hasonlították össze, hogy a mongol talán nem is számít a legkülönlegesebbek közé. Mégis érdekes, mert az összevetés nem egészen eredmény és haszon nélkül való. De milyen adatokat használhatott 150–200 éve valaki, aki ...

A helyesírás senkire nézve nem kötelező, magánjellegű kommunikációban pláne nem. Vannak helyzetek, amikor a jobb megértés érdekében célszerű is megszegni őket. Máskor viszont éppen a megértés érdekében érdemes a „helyes” használat mellett megmaradni.

Háttal nem kezdünk mondatot. A magyarban nincs olyan, hogy deviszont. Az egyenlet eredménye nem jön ki, mert nincs lába. Öööö nélkül kérhetném? Nem-e? Nem-e lehetne, hogy magyarul mondd? – Sajnálatos módon, ezek a megnyilatkozások az iskolai élet áll...

Vannak rettentő ritka magyar szavak, mint például nyaralócska, autómoraj, elcsehesít vagy éppen csánk, amelyeknek a létezését nyilván senki sem kérdőjelezné meg. Vagy mégis?

A beszédtöltelék, a töltelékszó, a megakadásjelenség és a kötőszó a nyelvészet közismert fogalmai közé tartoznak. De milyen viszonyban áll ezekkel a terminusokkal a diskurzusjelölő? Egyáltalán mit jelöl? Melyek a leggyakoribb diskurzusjelölők a magya...

A magyar helyesírás olyan régóta problematikus példái, mint a „zsíros kenyér” ’zsírral megkent kenyérszelet’, is egyetlen szónak bizonyulnak, ugyanis nincsen „zsírosabb kenyér” vagy „nagyon zsíros kenyér”, csak egy másik, itt nem releváns értelemben ...