Olvasónk kérdése nyomán kiderül, miért is sajnálja házi szakértőnk, hogy annyiféle „ír” alakú szó van a magyarban – az „ér” alakúakról nem is szólva! Lehet, hogy gyökeresen megváltoztatjuk néhány korábbi elképzelését!

Olvasónk valamiért nem bízik nyelvérzékében, és nem is alaptalanul: hiszen barátja nyelvérzéke mást súg. De hogyan dönthető el, kinek van igaza?

Világos, hogy miért nem értelmes a „köztem” vagy a „közted”: a „között” („közt”) jelentése miatt, hiszen az vagy több dolog által határolt területre, illetve időtartamra vonatkozik, vagy pedig több dolog valamelyikére. De akkor miért használjuk őket ...

Az emberek valahogy úgy vannak a nyelvi kérdésekkel, így a nyelvi alapú diszkriminációval is, mint a politikával vagy a focival. Hiszen azért valljuk be: mindannyian értünk hozzá. Vagy mégsem? Cikksorozatunkban ezúttal a nyelvi diszkrimináció egyik f...

Ön mit szól ahhoz, ha valaki „egyszóval”-t, „szóval”-t vagy „szal”-t használ a mondataiban? Szóvá teszi vagy sem? Sokan a „szóval”-t is beszédtölteléknek tartják, pedig annyira szerteágazó a használati köre, hogy néhány szóval be sem lehet mutatni. S...

Ismeri ön a dödöllét? És a „dödölle” szót? Ismerheti-e a szót úgy, hogy nem ismeri a jelentését? A kérdés különösen akkor válik élessé, ha meg akarja számolni, hány szót ismer. De hogy lehet ezt megszámolni? És hány szót is illene ismerni? És igaz le...

Az asszonynevek használata a német nyelvterület egészén ugyan nem volt jellemző, de egyes vidékeken szinte kötelezően megjelent: ennek hatásának köszönhető a magyar -né képzős asszonynév elterjedése. Erdélyben azonban nem is sikerült egyeduralkodóvá ...

A hagyományos nyelvtan alapelveit, amelyek homályosak és egymásnak is ellentmondanak, az iskolákban mégis bemagoltatják őket, sürgősen el kellene felejteni.

Ismét a nyelv végtelen gazdagságát mutatjuk meg: egyetlen mondat, ami négy különböző dolgot jelenthet. Még szerencse, hogy a mondatokat általában nem önmagukban kell értelmeznünk.

Ha keleti harcművészetekkel kezdünk foglalkozni, a legnagyobb kihívást talán nem is a technikák elsajátítása vagy az erőfejlesztés jelenti – hanem az, hogyan írjunk a tanultakról magyarul.

Vajon meg-e lehet-e magyarázni-e azokat az adatokat-e, amikben az „-e” kérdőszó többször is megjelenik? Szándékosság, nyelvi játék, tudatlanság, rétegnyelvi hatás, műfajhoz kötődő közlésmód vagy esetleg valami más van a hátterükben? És mi köze van a ...

Olvasónk három villámkérdéssel kereste meg házi szakértőnket. De vajon mi közöttük az összefüggés?