Olvasónk kérdése kísértetiesen olyan, mintha csak szellemeskedésből küldte volna. Persze mi komolyra vettük a figurát, és úgy válaszoltunk, hogy tanulságos és szellemes is legyen.

Nemrég jelentek meg az OFI honlapján a „megújuló tankönyvek és a hozzájuk tartozó munkafüzetek, szöveggyűjtemények és kiegészítő anyagok”. Megnéztük hát, hogy mitől megújulóak az új tankönyvek, mit tartalmaznak, mennyire követnek korszerű szemléletet...

A nyelvi változás gyakran vált ki érzelmeket a nyelvhasználókból: dühöngenek, felháborodnak, elkeserednek vagy éppen sajnálják, ha mások már nem úgy mondanak valamit, ahogyan ők megszokták. Most egy ilyen, nagyon is sajnos esetet mutatunk be.

Olvasónk a „beadja a derekát” kifejezés eredete iránt érdeklődik, házi szakértőnk pedig derekasan helytáll.

Próbálta már értelmezni a titokzatos hangos utastájékoztatást? Megkísérelte megfejteni a vasutasok kézmozdulatait, miközben az állomáson várakozott? Lerántjuk a leplet a vasutasok titkos nyelvéről.

Olvasónk elégedetlen volt házi szakértőnk válaszával, márpedig mi (és itt most kizárólag magunkra gondolunk) nem szeretjük, ha olvasóink csalódnak. Újból nekifutunk, hogy mindannyian örülhessünk (Önöket is beleértve).

A „helló” nem köszönés, mondhatnánk helyette azt is, hogy „zeller” – vallja Görög Ibolya protokollszakértő. Valóban mondhatnánk, éppannyira zöldségeket beszélve, mint a Miniszterelnöki Hivatal volt protokollfőnöke, aki szerint olyan sincs, hogy „jó n...

Létrehozható-e olyan mesterséges nyelv, melyet minden finnugor nyelvet beszélő megért? Reménykedő ;) olvasónkat sajnos ki kell ábrándítanunk.

Olvasónk azt kérdezte tőlünk, van-e emlékkórház. A magyar nyelvű weboldalakon 4040 találat van rá, de az rejtély, hogy pontosan mit is jelent. Utánajártunk egy fordítási nehézségnek.

Komoly nyelvészeti adatgyűjtő és rendszerező munkát is imitáltunk abban a gimnáziumi táborban, amelyre a nyest cikkei alapján készültünk föl.

Nemrég ugyanezt kérdeztük a kenyérről is. Az olvasók felháborodottan keltek ki a kenyér és az ezüst permi finnugor eredete ellen. A magyar embert nem lehet holmi tudománnyal megtéveszteni. A nemzetrontó nyelvészeknek pedig végképp nem dől be.

Olvasónk egy általunk elkövetett hibára szeretné felhívni a figyelmünket. Utánajárunk, hogy hiba-e a hiba. Kiderül, hogyan válik jóhiszemű olvasónk háromszorosan is a nyelvművelők áldozatává.

A mondat fő részei: az alany és az állítmány – énekli a Bëlga nevű zenekar ezt a nyelvtanóráról ismerősen csengő mondatot. A magyar nyelv és irodalom tanítása sokszor nem egyszerű feladat, hiszen a tananyag gyakran száraz és unalmas. Cikksorozatunkba...

A mondataink potenciálisan végtelenek: számukat tekintve és hosszukat tekintve is. Igaz-e ugyanez a szóalakokra? Meghosszabbítható-e a „megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért”?

A nyest cikkei alapján foglalkozásokat szerveztünk gimnazisták számára nyelvtanból. Érdekes lehet egy ilyen nyári nyelvtanóra? – Beszámolónkból kiderül.

Az iskolának muszáj megtanítania a standardot, ugyanis ha nem teszi, akkor hagyja, hogy a gyerekek a saját nyelvi gettójába zárva éljen tovább. Sőt, a gettó falába még egy téglát helyez, ezzel is akadályozva őt az érvényesülésben. Nagyjából így szól ...

Lehet-e egy szó henye, renyhe, tunya, hanyag, lustálkodó, haszontalan, léha vagy éppen mihaszna? És a szót használó ember? A szavak stílusminősítése sokszor nyelvhelyességi szempontokat és szubjektív véleményeket tükröz, különösen a diskurzusjelölők ...

Egy verseny, melynek a nevét Magyarországon mindenki rosszul ejti – vagyis hát mindenki jól ejti, csak az angolok ejtik rosszul. Ismét kiderül, mennyire felesleges nyelvtörténeti alapon beszélni nyelvhelyességről.