Romániában a magyarok fizetnek a többnyelvűségért
Csata Zsombor szociológus szerint Romániában a magyar közösség viseli a nyelvi sokszínűség költségeinek nagyobb részét. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott előadásában felsorakoztatta azokat a gazdasági érveket, amelyekkel – véleménye szerint – eredményesebben harcolhatna nyelvi jogaiért a magyar közösség.
Csata Zsombor szerint pénzben is mérhető versenyhátrányt jelent a romániai magyar közösség tagjai számára az a helyzet, hogy míg a magyaroknak meg kell tanulniuk románul, a románok anyanyelvükön kommunikálhatnak a mindennapokban. A szociológus úgy vélte, a román többség „potyautas” a romániai nyelvi sokszínűség terén.
Hozzátette, egy átlagos romániai magyar számára 12 ezer óra ráfordítást igényel, hogy megtanulja az állam hivatalos nyelvét. Sok esetben a szülőknek román magánórák vásárlásával kell fejleszteniük gyermekeik romántudását, hogy biztosítsák versenyképességüket. A nyelvtanulás ugyanakkor időt és energiát von el más területekről. A szociológus úgy vélte, az aszimmetrikus nyelvi helyzet nagy mértékben hozzájárul ahhoz is, hogy a magyar közösség a gazdaság terén lemaradt a román többséghez viszonyítva.
„Méltánytalannak éreznénk, ha egy üzletben az elárusító azt válaszolná: te magyar vagy, neked drágábban adom. Márpedig ez történik. Annak az árunak, amelyiknek a címkéjén nincsen magyar felirat, vagy amit nem tudok magyarul megvásárolni, a költségeit részben én viselem azáltal, hogy megtanultam románul” – érvelt a szociológus. Csata Zsombor szerint az esélyegyenlőséget az által lehetne megteremteni, ha mind a románoknak, mind a magyaroknak meg kellene tanulniuk a másik nyelvét. Elméleti lehetőségként tette hozzá, hogy mindkét nép egy harmadik nyelven kommunikáljon. A szociológus szerint az egyenlőtlenségek bomlasztják a társadalom kohézióját, és sokba kerül Romániának, ha nem próbál megoldást találni a helyzetre.
Csata Zsombor a romániai magyarok kétnyelvűségének az előnyeit is számba vette. Ezek között legfontosabbnak azt tartotta, hogy a magyarok két irányba építhetnek ki kapcsolatokat, és híd szerepet tölthetnek be a két közösség között. Hangsúlyozta, az etnikai érvek helyett a gazdaságiakat kellene használni a nyelvi jogokért folytatott harcban.
A pódiumbeszélgetésen Talpas Botond, az anyanyelvhasználatot a gazdasági szférában ösztönző Igen, Tessék! mozgalom elnöke mutatta be egy kolozsvári magyar diákok körében készített szociológiai felmérés eredményeit, amelyek azt tükrözték: megéri tudni magyarul a kolozsvári kereskedelemben és szolgáltatásokban.
A műfaj miatt a tudósítás egyszerűsít és számos ponton félreérthető. Az előadás részletes anyaga itt olvasható: bbteszocioblog.blogspot.ro/2014/08/tobbn...sag-egy-eloadas.html
Várom további kommentjeiket!
1@geo:
Kifelejtettem:
Hittanra a magyar iskola'ba ja'rtam ("legala'bb ezt tanulja a gyerek anyanyelve'n").
Ez az igyekezett viszont hia'bavalo' volt, 14 e'ves koromban (csak), ma's forra'sok olvasa'sa uta'n,
megla'ttam e's ma'ig meggy"zo"de'sem, hogy a kereszte'nyse'gbe a'tcsempe'szett isten nem az egyetlen mindenhato'nak t tartott agyszu:leme'ny.
"a szülőknek román magánórák vásárlásával kell fejleszteniük gyermekeik romántudását"
Az elso" oszta'lyba magyar iskola'ba ja'rtam, a ma'sodikba szlova'k iskolaba keru:ltem ("tanulja csak meg a gyerek az a'llamnyelvet") egy szo' tuda'sa ne'lku:l. Szerencse're a tanito' ne'ni ke'tnyelvu" volt. Ugyan nem emle'kszem, hogy hogyan folytak a napok, de valamit csak megtanultam, mert a harmadikban ma'r magyarul nem felelgethettem.
Mi sem volt egyszeru"bb, mint megjegyezni a BYT' e's BIT' ko:zo:tt a ku:lo:nbse'get.
Ido"vel terme'szetesen csehu:l is kezdtem olvasni. E's u'gy la'tszik, magyarul sem felejtettem el.
Ahogy roma'niai magyarokkal valo' besze'lgete'sekbo"l kideritettem, ott akkora a kollektiv ellenszegu:le's, hogy hogy csak olyan nevet adnak az u'jszu:lo:ttnek, amit nem lehet roma'nra forditani. Ez tudat alatt kihat a nyelvtanula'si ke'szse'gre.