0:05
Főoldal | Rénhírek
egyenesen

Derekas kérdés

Olvasónk a „beadja a derekát” kifejezés eredete iránt érdeklődik, házi szakértőnk pedig derekasan helytáll.

Kálmán László | 2014. szeptember 9.

Ismét Roland nevű olvasónk kérdésével foglalkozom röviden:

Amikor valaki hosszabb-rövidebb ellenkezés után beletörődik, megenged vagy beleegyezik valamibe, azt mondjuk, hogy "(végül) beadta a derekát". Honnan ered ez a mondás? Mi köze a deréknak az engedékenységhez?

„Elhullt csatában a derék”
„Elhullt csatában a derék”
(Forrás: Zichy Mihály)

A valószínűleg szláv eredetű derék szó dokumentált jelentései: '(ember, állat) csípő fölötti része, törzs, tárgyak középső része, folyó széles része; valaminek a java, zöme; becsület(es)'. A derék szónak az erkölcsösséghez kapcsolódó használatai abból fakadnak, hogy a meghajtott derék a behódolás szimbóluma, ennek megfelelően az egyenes testtartás az önálló, be nem hódoló magatartásé, a bátor szembenézésé és akár szembeállásé. Aki beadja a derekát, az ezt az egyenességet adja fel, általában erő (de nem feltétlenül fizikai erő) hatására.

A bead igének ezzel a szólással kapcsolatos használatára nem találtam példát régi szövegekben. De lehet, hogy a derék meghajlításával, mint a behódolás(ra kényszerítés) szimbólumával kapcsolatban sok más ige mellett (meghajtja a derekát, illetve megtöri, betöri, letöri valakinek a derekát) ez is használatos volt. Egy a 20. század elején megjelent szólásgyűjteményben (Margalits Ede: Magyar szólások és közmondások kézikönyve) úgy szerepel ez a szólás, hogy „birkózók kifejezéséről véve”, de ezt az állítását a szerző nem adatolja, ezért nem tudhatjuk, hogy valóban a sportnyelvben jelent-e meg először.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (17):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
7 éve 2014. szeptember 17. 20:50
17 Krizsa

@LvT: A hangrendi illeszkedés a magyar szavaknál nem bomlott fel. Erre nem példa egy idegen szónak a nemzetközi (minden nyelvű) -xl igeképzővel való toldalékolása, amely csak azért kap most éppen x=o kötőhangot, mert a csekkel (fizet) megelőzte. A csekkel tehát kissé értelemzavaró. Pedig szerintem mégis így használják többen, én pl. csak be-csekkel-nek ismertem.

Ez a példád nem jó, de attól még lehetnek jók mások. Én is tudok néhányat, pl. támaszték, kotorék (rókalyuk). Ilyenkor a nyelvhasználó agya fontosabbnak tartja az értelem megőrzését a magyaros "jólhangzásnál".

Az illesztett "derék-es" mást is jelentene, azt, hogy egyáltalán van dereka. De nem azt akartuk mondani. Persze, hogy van, de ennek különleges dereka van, ami nem hajlik be. A furcsa hangzásra máris felfigyelünk: aha! - itt valami másról van szó.

7 éve 2014. szeptember 12. 14:45
16 LvT

@Krizsa: Azért a <derék> szóról ordít, hogy nem lehet echte magyar: több szótagú, illetve /e/ magánhangzót tartalmazó magas hangrendű szó, amely mély hangrendű toldalékot vesz fel. Nyilvánvalóan már a hangrendi illeszkedés megbomlása után került a nyelvbe: csak egy kicsit hamarabb, mint a <(be)csekkol> ige.

7 éve 2014. szeptember 12. 07:42
15 szigetva

@LvT: Köszönöm, vártam már ezt a kiegészítést, de remélem azt is be tutdtam mutatni, hgoy egy 5 másodpercet igénybevevő keresés szinte szlovák tudás nélkül is elejét vehette volna hun ostoba hozzászólásának.

@Krizsa: Van, aki nem versenynek tekinti az etimológiát.

7 éve 2014. szeptember 11. 21:39
14 Krizsa

@LvT: Honnan veszik azt a pimaszságot, hogy minden olyan szó, ami más (akárhány más) nyelvben is létezik, az nem magyar? MIÉRT pont nem-magyar? A szláv az egy über-nyelv?

Hogy jutottunk egyáltalán idáig!!?

7 éve 2014. szeptember 11. 21:15
13 LvT

@LvT: nagyságrendileg azonos előfordulási gyakoriságú a szlovák <driek> ... mint a magyar <derék>

7 éve 2014. szeptember 11. 21:14
12 LvT

@szigetva: Amúgy az dezinformáció, hogy "nem túl gyakori szó". Az egyes nemzeti szövegkorpuszokat lekérdezve nagyságrendileg azonos előfordulási gyakoriságú a szlovák <driek> 'törzs, derék' és két melléknévi formája, a <driekový, -á, -é> 'törzs-, derék-', <driečny -a, -e> 'derekas; csinos, jó alakú'.

Ui. A Google adta 'szár' nem jellemző, speciális jelentés. A jelentései a Slovník súčasnéhp slovenského jazyka (2006) slovniky.korpus.sk/?w=driek&s=exact&c=Z3...2&ie=utf-8&oe=utf-8# szerint:

- zúžená časť tela nad bokmi 'a test csípő alatt, vékonyodó része = derék'

- telo okrem hlavy a končatín 'a test a fej és a végtagok nélkül = törzs'

- pásová časť oblečenia 'a ruházat deréktáji része'

- stredná časť niektorých predmetov: d. stromu 'bizonyos tárgyak középső része: fatörzs'

Josef Loosnál (1871): törzs, derék, fűzőváll; Stamm, Rumpf, Schnürbrust

7 éve 2014. szeptember 11. 07:36
11 szigetva

@hun: Ahhoz, hogy egy másik nyelv szavát előzménynek tekinthessük, nem kell, hogy a másik nyelvben gyakori legyen az a szó. Tehát miután kiderült, hogy igen, van egy igen közeli szláv nyelvben egy hangalakilag is és jelentésében is hasonló szó, tök érdektelen, hogy az az adott nyelvben gyakori-e vagy nem. Te mégis ezzel akarod tompítani, hogy nevetségesnek tartottad a szláv származását.

7 éve 2014. szeptember 10. 23:50
10 hun

@szigetva: és neked a alap értelem?

hallottad már azt a szót, h érv? arra trollozol h kevésszer fordul elő? hát mondjuk én is torkot vágom át akárkinek egy szóért, de nekem legalább van önképem! érted? komolyan báál, ezekkel bálozol? kihasználod a gyengeségüket? ezek még csak tücskök!

7 éve 2014. szeptember 10. 12:17
9 Krizsa

@szigetva: driek = szár. Aha. Milyen szláv nyelven? Szlovák. Stimmel, mert a szlovák volt a "legjobb" közös protoszláv-protomagyar előnyelv.

A német Dreck piszok, SZAR. De igen, azért ez is szár. Mert a szár az, ami ott hátul kilóg, ha szarnak.

A magyar szár, szar, szer, szérü, (héber szir = öldbe szúrt fazék, hogy megálljon) - de ismét magyar a folytatás: szór, szőr, szúr, szűr (=szőrös dolgon át leszűr) és szőrös ruhát hord.

Hát ezek mind a SzR váz flektált magyar szavai.

Konklózió: a szlovák driek szó NEM derék, mert a derék egy "csukló" és nem SZÁR.

A SZAR viszont az, ami ott hátul kilóg. Tehát a driek egy NÉMET jövevényszó a szlovákban.

Vitaalap: bizonyítsd be, hogy a "driek" nem német jövevényszó.

7 éve 2014. szeptember 10. 02:00
8 szigetva

@hun: „hát, nem túl gyakori szó.” Ez megvolt www.nyest.hu/hirek/tanulhatunk-is-a-trolloktol ?

7 éve 2014. szeptember 10. 00:28
7 hun

összerovás így néz ki

[IMG]i.imgur.com/GJrmqU7.png[/IMG]

@szigetva: hát, nem túl gyakori szó.

a drichme és driema (alszik) ebből lenne képezve?

7 éve 2014. szeptember 9. 23:27
6 szigetva

@hun: „szóval szlávul is derék?” translate.google.com/#sk/hu/driek

7 éve 2014. szeptember 9. 22:40
5 hun

... valószínűleg szláv eredetű derék szó...@

HAHAHAHA nem tudtátok kihagyni, mi? szóval szlávul is derék? hát ha azt mondják, azt mondják, de bemondásra nem mindent hiszünk el. azt vagy elhisszük vagy nem hisszük.

termet dermed

dárda dereglye

.

szóval magyarul: derékhad deréklövés derekas deres(!) derekasint/derékleg deréköl derékpénz derékravaló derékső derékszög derékszíj

derékra fektet

derékba tör

beadja a derekát

derekasan küzd

derék ember

15+ változata és tudom, h a változatok száma nem eredetmeghatározó, de az egyéb jelentéstani változatok (számtan, ruházat, harcászat, pénz) jelen- és nagy számban megléte eredeti egybefüggő sajátlagosságot feltételez és tanusít.

7 éve 2014. szeptember 9. 21:22
4 Krizsa

Hogy mitől volna "valószínűleg" szláv (magyar már ösztönösen nem lehet?) Szal ez nem jön össze, de mondjuk én csak az oroszban kerestem...

Finn nem lehet, mert nincs szókezdő D-jük.

A héber dereg = fokozat, dargá = fok, lépcső, rang.

A G a K-nak sokkal később megjelenő hangváltozása, tehát (amit nagyon sok más példa is bizonyít) a magyar idősebb nyelv a hébernél.

Szóval a derék a test alsó és felső részét elválasztó "lépcső". Kapcsolata van az ősibb tör és törekkel (csépléskor összetört gabonaszár).

7 éve 2014. szeptember 9. 20:12
3 snug

@snug: De találtam egy másik szöveget is itt: Figyelö: Irodalomtörténeti közlöny - 17. kötet - 397. oldal

Sajnos nem tudom, milyen levélből származik az idézet: "Európa – úgy látszik nagyon jól találja magát azon mártásban, melybe az utóbbi soknemű események után a hatalmasok bele fektették – de gustibusnon est disputandum ! – annyi igaz, hogy fél Európa beadta derekát, mint ló, ha nehányszor nyereg ült hátán, a másik fél pedig sokat beszél és igen bölcsen, de a sült galambot várja – azért éhen is fog maradni."

Lehetséges, hogy mégsem a birkózással kapcsolatos a szólás, hanem a ló nyeregbe törésével?