Derekas kérdés
Olvasónk a „beadja a derekát” kifejezés eredete iránt érdeklődik, házi szakértőnk pedig derekasan helytáll.
Ismét Roland nevű olvasónk kérdésével foglalkozom röviden:
Amikor valaki hosszabb-rövidebb ellenkezés után beletörődik, megenged vagy beleegyezik valamibe, azt mondjuk, hogy "(végül) beadta a derekát". Honnan ered ez a mondás? Mi köze a deréknak az engedékenységhez?
(Forrás: Zichy Mihály)
A valószínűleg szláv eredetű derék szó dokumentált jelentései: '(ember, állat) csípő fölötti része, törzs, tárgyak középső része, folyó széles része; valaminek a java, zöme; becsület(es)'. A derék szónak az erkölcsösséghez kapcsolódó használatai abból fakadnak, hogy a meghajtott derék a behódolás szimbóluma, ennek megfelelően az egyenes testtartás az önálló, be nem hódoló magatartásé, a bátor szembenézésé és akár szembeállásé. Aki beadja a derekát, az ezt az egyenességet adja fel, általában erő (de nem feltétlenül fizikai erő) hatására.
A bead igének ezzel a szólással kapcsolatos használatára nem találtam példát régi szövegekben. De lehet, hogy a derék meghajlításával, mint a behódolás(ra kényszerítés) szimbólumával kapcsolatban sok más ige mellett (meghajtja a derekát, illetve megtöri, betöri, letöri valakinek a derekát) ez is használatos volt. Egy a 20. század elején megjelent szólásgyűjteményben (Margalits Ede: Magyar szólások és közmondások kézikönyve) úgy szerepel ez a szólás, hogy „birkózók kifejezéséről véve”, de ezt az állítását a szerző nem adatolja, ezért nem tudhatjuk, hogy valóban a sportnyelvben jelent-e meg először.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (19):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Sándorné Szatmári: 18
Kiegészítés:
@cikk: "A valószínűleg szláv eredetű derék szó dokumentált ...."
A cikk valószínűséget támasztja alá, hogy ha "valaminek valamilyen RÉSZE"
akár jó, akár rossz értelemben használt, de nem követi a magánhangzó illeszkedés szabályát bizonyos toldalék mint ahogyan a korábbiakban a magyar nyelvben, egyfajta külső, például szláv hatásra módosult.
-Ilyen szemszögből, láthatóvá válik például ebben az esetben, hogy milyen társadalmi korszakban ágazott el az "ősi szóeredet", ami első szakaszában belső fejlődésű volt, majd később "ágeredettel" tovább fejlődött.
A természetközeli ősi értelmezés (K.E.) társadalmi értelmezésekkel bővült szavakat hozott létre, amelyek "dokumentálhatók"..
-Ami állandóan fennálló folyamatnak tekinthető, az maga a változás, és sokféle szemszögből lehet különböző időszakokra bontani folyamatokat.
Szerintem nem várható el az, hogy ilyen értelemben kizárólag "nyelvtani szabályokhoz" lehessen kötni események nyelvi megjelenését és időbeni változását akár dokumentáltak azok, akár közvetett módon igazolhatók társtudományok segítségével..
A toldalékokkal létrehozott magyar szavak eredete úgy vélem, nem köthető hasonló formájú "idegen" szavakhoz, csak ha a szótövük közös "ősi" eredetű..
Legyen példa mint szótőszó a "dér", amely toldalékkal megváltozik
(É>E) "der-(*)" ma is értelmezhető a magyarban.
-A késztetés- eredmény szópár:
"dermeszt/ dermed(t)" (negatív megközelítéssel)
"derít/ derül" --> "kiderít valamit/ kiderül valami"
-Analógia:
Az ember, ha megijesztik megdermed, sáppadtá, szürkés fehérré válik (szinte megfagy benne a vér egy pillanatra),
ahogyan deres térben
pl. a fű is deres lesz, --->>azaz hajnali hidegben fehér színűvé válik, ha közeleg az ősz és a lecsapódó pára ráfagy, ráderesedik a tájra..
-További példák:
dermedten áll,
deres haj/ ló/ határ
dermedt hó
dermesztő hideg
-Az "eredeti" értelmezéseket bővítő változatok:
derék ember (= jó/ erős ember->.. pozitív értelmezés)
felderül az arca, ha meglátja (pozitív értelmezés)
derékfájás
egy kocsiderék fa
derékszög
**-Ahol nem követi a toldalék a magánhangzó illeszkedés szabályát:
Pl:
1/
derekas munka
(= kemény, kiváló munka--> pozitív értelemben használva)
2/
derékba tört sors
(szomorú hatást tükrözve, mint az ember öregedése--> deresedő hajjal // a nyár elmúlása-->deres határral előre vetítve)
@LvT: A hangrendi illeszkedés a magyar szavaknál nem bomlott fel. Erre nem példa egy idegen szónak a nemzetközi (minden nyelvű) -xl igeképzővel való toldalékolása, amely csak azért kap most éppen x=o kötőhangot, mert a csekkel (fizet) megelőzte. A csekkel tehát kissé értelemzavaró. Pedig szerintem mégis így használják többen, én pl. csak be-csekkel-nek ismertem.
Ez a példád nem jó, de attól még lehetnek jók mások. Én is tudok néhányat, pl. támaszték, kotorék (rókalyuk). Ilyenkor a nyelvhasználó agya fontosabbnak tartja az értelem megőrzését a magyaros "jólhangzásnál".
Az illesztett "derék-es" mást is jelentene, azt, hogy egyáltalán van dereka. De nem azt akartuk mondani. Persze, hogy van, de ennek különleges dereka van, ami nem hajlik be. A furcsa hangzásra máris felfigyelünk: aha! - itt valami másról van szó.
@Krizsa: Azért a <derék> szóról ordít, hogy nem lehet echte magyar: több szótagú, illetve /e/ magánhangzót tartalmazó magas hangrendű szó, amely mély hangrendű toldalékot vesz fel. Nyilvánvalóan már a hangrendi illeszkedés megbomlása után került a nyelvbe: csak egy kicsit hamarabb, mint a <(be)csekkol> ige.
@LvT: Köszönöm, vártam már ezt a kiegészítést, de remélem azt is be tutdtam mutatni, hgoy egy 5 másodpercet igénybevevő keresés szinte szlovák tudás nélkül is elejét vehette volna hun ostoba hozzászólásának.
@Krizsa: Van, aki nem versenynek tekinti az etimológiát.
@LvT: Honnan veszik azt a pimaszságot, hogy minden olyan szó, ami más (akárhány más) nyelvben is létezik, az nem magyar? MIÉRT pont nem-magyar? A szláv az egy über-nyelv?
Hogy jutottunk egyáltalán idáig!!?
@LvT: nagyságrendileg azonos előfordulási gyakoriságú a szlovák <driek> ... mint a magyar <derék>
@szigetva: Amúgy az dezinformáció, hogy "nem túl gyakori szó". Az egyes nemzeti szövegkorpuszokat lekérdezve nagyságrendileg azonos előfordulási gyakoriságú a szlovák <driek> 'törzs, derék' és két melléknévi formája, a <driekový, -á, -é> 'törzs-, derék-', <driečny -a, -e> 'derekas; csinos, jó alakú'.
Ui. A Google adta 'szár' nem jellemző, speciális jelentés. A jelentései a Slovník súčasnéhp slovenského jazyka (2006) slovniky.korpus.sk/?w=driek&s=exact&c=Z3...2&ie=utf-8&oe=utf-8# szerint:
- zúžená časť tela nad bokmi 'a test csípő alatt, vékonyodó része = derék'
- telo okrem hlavy a končatín 'a test a fej és a végtagok nélkül = törzs'
- pásová časť oblečenia 'a ruházat deréktáji része'
- stredná časť niektorých predmetov: d. stromu 'bizonyos tárgyak középső része: fatörzs'
Josef Loosnál (1871): törzs, derék, fűzőváll; Stamm, Rumpf, Schnürbrust
@hun: Ahhoz, hogy egy másik nyelv szavát előzménynek tekinthessük, nem kell, hogy a másik nyelvben gyakori legyen az a szó. Tehát miután kiderült, hogy igen, van egy igen közeli szláv nyelvben egy hangalakilag is és jelentésében is hasonló szó, tök érdektelen, hogy az az adott nyelvben gyakori-e vagy nem. Te mégis ezzel akarod tompítani, hogy nevetségesnek tartottad a szláv származását.
@szigetva: és neked a alap értelem?
hallottad már azt a szót, h érv? arra trollozol h kevésszer fordul elő? hát mondjuk én is torkot vágom át akárkinek egy szóért, de nekem legalább van önképem! érted? komolyan báál, ezekkel bálozol? kihasználod a gyengeségüket? ezek még csak tücskök!
@szigetva: driek = szár. Aha. Milyen szláv nyelven? Szlovák. Stimmel, mert a szlovák volt a "legjobb" közös protoszláv-protomagyar előnyelv.
A német Dreck piszok, SZAR. De igen, azért ez is szár. Mert a szár az, ami ott hátul kilóg, ha szarnak.
A magyar szár, szar, szer, szérü, (héber szir = öldbe szúrt fazék, hogy megálljon) - de ismét magyar a folytatás: szór, szőr, szúr, szűr (=szőrös dolgon át leszűr) és szőrös ruhát hord.
Hát ezek mind a SzR váz flektált magyar szavai.
Konklózió: a szlovák driek szó NEM derék, mert a derék egy "csukló" és nem SZÁR.
A SZAR viszont az, ami ott hátul kilóg. Tehát a driek egy NÉMET jövevényszó a szlovákban.
Vitaalap: bizonyítsd be, hogy a "driek" nem német jövevényszó.
@hun: „hát, nem túl gyakori szó.” Ez megvolt www.nyest.hu/hirek/tanulhatunk-is-a-trolloktol ?
összerovás így néz ki
[IMG]i.imgur.com/GJrmqU7.png[/IMG]
@szigetva: hát, nem túl gyakori szó.
a drichme és driema (alszik) ebből lenne képezve?
@hun: „szóval szlávul is derék?” translate.google.com/#sk/hu/driek
... valószínűleg szláv eredetű derék szó...@
HAHAHAHA nem tudtátok kihagyni, mi? szóval szlávul is derék? hát ha azt mondják, azt mondják, de bemondásra nem mindent hiszünk el. azt vagy elhisszük vagy nem hisszük.
termet dermed
dárda dereglye
.
szóval magyarul: derékhad deréklövés derekas deres(!) derekasint/derékleg deréköl derékpénz derékravaló derékső derékszög derékszíj
derékra fektet
derékba tör
beadja a derekát
derekasan küzd
derék ember
15+ változata és tudom, h a változatok száma nem eredetmeghatározó, de az egyéb jelentéstani változatok (számtan, ruházat, harcászat, pénz) jelen- és nagy számban megléte eredeti egybefüggő sajátlagosságot feltételez és tanusít.