Mi a köpc?
Akiben a sok az erő, az erős. Akinek sok az izma, az izmos. Akinek széles a válla, az vállas. De milyen az, aki köpcös?
Pétertől kaptuk ezt az érdekes kérdést:
Mi a köpc?
Fiam osztálytársairól beszélgetve jellemeztük kinézetüket.
Az egyik vállas (váll), a másik erős (erő) és izmos (izom), a harmadik inkább köpcös (köpc?).
Szeretnénk tudni, honnan származik, miből ered.
Válaszukat előre is köszönjük.
Érdekes megfigyelés, hogyha teljesen világos, hogy létezik olyan közhasználatú szó, hogy köpcös ’zömök testalkatú, alacsony és dundi (férfi?)’, akkor a belőle kikövetkeztethető tő, a köpc (esetleg köpöc?, köpec?) miért nem használatos. Létezett-e valaha ilyen tő? És vannak-e még hasonlóak a nyelvben?
Erre az utóbbi kérdésre könnyebb válaszolni. A nyelvtudomány ismeri ezt a jelenséget: egy elemezhető szóalak egyik alkatrésze, többnyire a töve önállóan nem fordul elő, csak toldalékos változataiban. Ilyen például a guggol ige, amelynek az alakjában egyértelműen fölfedezhető az -l igeképző (gépel, könyvel, rabol stb.), gugg- tő azonban nincsen. Ugyanígy a fordul, fordít, forog, forgat képzett szóalakokból kikövetkeztethető for- igető nem létezik ebben a formában. De nemcsak toldalékos (képzett) szóalakok esetében fordul elő ez a jelenség, hanem összetételek esetében is: a fabatka szóban levő batka, vagy a takonypóc szóban „összetételi tagként” szereplő póc önmagában nem fordul elő. Ezeket a messziről tőnek látszó, valójában azonban nem előforduló töveket a nyelvtudományban szokás fiktív vagy passzív tőnek nevezni. Kálmán László és Trón Viktor bevezető tankönyve pedig fantomtőként emlegeti őket.
(Forrás: IMDB / Universal Pictures)
A jelenség tehát nem egyedülálló. De létezett-e valaha a köpcös-ből kikövetkeztethető köpc, és ha igen, mit jelenthetett? A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) azt írja, hogy a köpcös ismeretlen eredetű szó. Az első írásos nyoma 1509-ből maradt fönt kopchos alakban, arra nézvést azonban a szótár csak bizonytalan állítást fogalmaz meg, hogy honnan származhatott a szó töve. A TESz. azt írja, hogy nem lehetetlen, hogy összetartozik a népies cöpek ’alacsony, tömzsi, pocakos emberke’, illetve a belőle képzett cöpekes ’vastag, izmos’ szavakkal. Ezt alátámasztja, hogy az Értelmező szótár+ a köpcös tájnyelvi változatainál szerepelteti a cöpkös szót. A cöpek szót pedig a Régi szavak szótára és az Új magyar tájszótár is szerepelteti – a fenti jelentésben.
Ha a köpcös valóban összefügg a nagyon hasonló jelentésű cöpek szóval, akkor itt úgynevezett hangátvetés (metatézis) történhetett. A nyelvekben ez nem ismeretlen jelenség, de ez sem elegendő bizonyíték a két szó összefüggésének igazolására.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (32):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Kara-kán: lehet h azt hiszed h tudod, de
hallottál-e már Moga-ról, akinek az uralkodásától számítják az indiai időszámítást?
hallottál-e már Maugeriszről?
hallottál-e az avar Magadha-ról?
tudod-e hol vannak a Magur hegyek?
hallottál-e Goguria-ról?
@Fejes László (nyest.hu): „kávé, kova, kovász, Kawasaki"
én ilyet sohase írtam. ha már idézel, akkor ne te találd ki h mit mondtam, érted... hogyan nevezik az ilyet? tendenciózus félrevezetés? a műveletlen nyugat tudománya?
.
de ha már nem tudod:
kő kavics kova
kwasz kovász
@Kara-kán: Már nem kell kiáltozni:
www.gyoknyelveszet.gportal.hu/gindex.php?pg=36119450
Ez a honlapom fő-fóruma. Efölé lesz feltéve (holnaptól) az új FINN-MAGYAR-HÉBER tő(gyök)szavak összehasonlító szótára, részletenként. Vagyis most az első részlete. Először így teszem fel, ahogy sorban készen leszek velük, és csak utána egyesítem egy nagy fáljban.
Minden szót lehet ellenőrizni -
3 olyan nyelven, amelyek mindegyike "nagy-szóbokros" - vagyis mind a három gyöknyelv. Mit gondolsz, hogy lehetnek annyira hasonlóak a tőszavak?
Az archaikus finn, a másféleképp archaikus héber, és a "minden-megtalálható benne" magyar nyelvtan összehasonlítása azonban még legalább egy évet fog igénybe venni.
Tempesty!
Szereztél nekem pár humoros másodpercet.
Én nagy magyar vagyok, de az agymenés már nekem is sok. Természetesen, ha valaki hisz valamiben, és aköré teológiát gyárt, azzal nehéz vitatkozni.
A tudomány azonban mindig ellenőrizhető bizonyítékokért kiált.
1. „Akiben a sok az erő” - javítandó
2. Erdélyben van olyan település, hogy Köpec
@Tempesty: A felfogásunk nagyon messze van egymástól. Engem, bizonyítás nélkül, semmi nem érdekel. Az emberiséget az állatvilág evolúciós folytatásának tartom - s a magyart a KM-ben kialakult protonyelv leszármazottjának. Ez "robbant" szét Eurázsiába és még Amerikába is? Igen. De senki nem nevezte még, így mi sem nevezhetjük "magyarnak".
@Krizsa:
Bundenz sem beszélt Magyarul.
@Fejes László (nyest.hu):
A Magyar nyelvnek feltehetően minden nyelvvel van közös szava, mely azt bizonyítja, hogy ősnyelvünk van, mag nyelv ami felrobbant és szétterjedt a glóbuszon. Elindulsz a keltáktól, kelet felé és eljutsz az indiánokig, jönnek ám a szavaink. A Magyar próféta nép. Hajón és lovon közlekedve vitte a fényt a glóbuszon. Magyarázni szavunk azt jelenti értelmezni ! Jézus , Máni, Buddha, Zoroaszter anyai ágon szittya volt. Tudsz - e náluk megvilágosodottabbakat? Mind Nimrud ágáról. Árpádot sziklasírba temették mint Jézust. Sashegyi tárta fel 41-ben a sírt. Fényvallás alapú Mithras kultuszú szentéllyel egyetemben. Az Árpádok mezopotámiai, anatóliai, kaukázusi gyökerekkel rendelkeztek. Taurid fajúak voltak, akárcsak Jézus. Raskó és csapata iraki, szír, kurd, palesztín génegyezéseket mutatott ki anyai MtDns vizsgálatakor a honvisszaszerzőknél. Én ezzel Magyarázom a szóegyezést: A Magyar, Isten által kirendelt tanító nép. Küldetése a fény és tudás terjesztése a glóbuszon. Ellen pólus a szintén szittya fajú zsidóság, mely pedig e tudás és fény emberekhez való eljuttatásának gátlója. Ők egy mesterséges nép, nem Isten, teremtményei.
@Tempesty: „A magyarban találhatóak a legtöbb etimonok ( szógyök ) a világ összes nyelvei közül. [...] A magyar nyelv olyan különösségekkel bír amely semmilyen más nyelvben nem található meg.”
Ha más nyelvekben nem találod meg ezeket a tulajdonságokat, szavakat stb., akkor mi bizonyítja, hogy ősiek?
@Tempesty: Magyarázhatod, mikor úgy nyelvészkednek, hogy nem tartják minimum követelménynek, hogy ismerjék is azokat a nyelveket, amikről bármit megállapítanak. De legalább a nyelv összes szavát átvizsgálnák, ha másképp nem, a szótárból, mielőtt egyet kipécéznek, hogy az mihez hasonlít egy másik nyelvben. Ha a K szerintük H-ra és a T hang Z-re (:-)))) is változhat, mert néhol azt látták, hogy változ-hat, akkor náluk már "törvényszerűen" változik is.
Minden jel arra mutat, hogy a Magyar az ősnyelv, vagy legalább is annak egyenes ágú leszármazottja. A magyarban találhatóak a legtöbb etimonok ( szógyök ) a világ összes nyelvei közül. E nyelvet a világ majd összes nyelvével párhuzamban lehet hozni, nem csak mai nyelvek hanem ókori nyelvekkel is. Ógörög, óhéber, latin, akkád, sumér stb. Olyan mintha egyszer csak a nyelv felrobbant volna és most mindenütt darabjait leljük. A magyar nyelv olyan különösségekkel bír amely semmilyen más nyelvben nem található meg.
@hun: A kommentelés célja a kommentelők közötti kommunikáció. Nem a hülyeséget töröljük. Ha annyi a kommented, hogy „kávé, kova, kovász, Kawasaki”, akkor törölni fogom. Ha azt írod, hogy „Példák a K-V ősgyökre: kávé, kova, kovász, Kawasaki”, akkor maradhat. Már amennyiben visszatérsz a kulturált hangnemhez.
nekem a komám, neked a kommandanted.
értelmetlen annak aki értetlen.
én értem, nekem nem kell magyaráznod. de tudod mit, ha már könyvet égetsz, dzsordánó brúnót is fogsz? mondd meg neki h üdvözlöm, fafej.
@hun: Az értelmetlen és agresszív hozzászólásokat a jövőben is moderálni fogjuk. Előbb-utóbb le is leszel tiltva, ha így folytatod.