Lehet-e még hosszabb a leghosszabb magyar szó?
A mondataink potenciálisan végtelenek: számukat tekintve és hosszukat tekintve is. Igaz-e ugyanez a szóalakokra? Meghosszabbítható-e a „megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért”?
Péter küldte nekünk ezt az érdekes kérdést:
Már többször eszembe jutott, hogy a leghosszabb magyar szó vajon ragozható-e tovább, és úgy érzem, hogy hozzá lehetne toldani még pár ragot. Alább az általam kiagyalt példa.
Az apát egy nap így szól a kedvenc papnövendékéhez:
– Fiam, gyűjtsétek ma össze az okleveleket, amelyeket a püspök úrtól kaptatok!
– Melyikeket, atyám?
– Hát a megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekértieket.Kérném szíves állásfoglalásukat, hogy nyelvtanilag helyesnek tekinthető-e ez a két tárgyragos forma.
Olvasónk példája, illetve az, hogy megfelelő kontextusba helyezve értelmesen tudta használni a „leghosszabb magyar szó” ragozott alakját, már eleve annak helyességéről tanúskodik. Persze a mondat földolgozása beletelik némi időbe: az agyunk nincs hozzászokva az ilyen, rengeteg képzőt és viszonylag sok inflexiós toldalékot (jelet és ragot) tartalmazó szóalakokhoz. Ilyen képződmények általában nem is a spontán társalgásban jönnek létre, hanem akkor, amikor elkezdjük feszegetni a nyelv végtelen gazdagságának határait...
Hogy meddig lehet feszíteni a húrt? – A magyar szóalakokat általában úgy tudjuk turbózni, hogy elkezdjük halmozni a képzőket, amíg csak lehet, majd inflexiós toldalékkal zárjuk a szóalakot. Jelből több is lehet egy szóalakban, ragból azonban – legalábbis a nagykönyv szerint – csak egy. Elemezzük hát eszerint „a leghosszabb magyar szót”! Az alábbiakban mindig megadjuk a szótövet, illetve a hozzá kapcsolódó toldalékot, valamit a toldalék típusát és az új szótő szófaját.
(Forrás: Wikimedia Commons)
szent [szótő; főnév]
szent + -ség [képző; főnév]
szentség + -telen [képző; melléknév]
szentségtelen + -ít [képző; ige]
meg + szentségtelenít [igekötő; ige]
megszentségtelenít + -het [képző; ige]
megszentségteleníthet + -etlen [képző; melléknév]
megszentségteleníthetetlen + -ség [képző; főnév]
megszentségteleníthetetlenség +-es [képző; melléknév] [Ez a szóalak persze nem tudjuk, magában mit jelent... – a szerk.]
megszentségteleníthetetlenséges + -ked(ik) [képző; ige]
megszentségteleníthetetlenségesked(ik) + -és [képző; főnév]
megszentségteleníthetetlenségeskedés + -e [birtokjel; főnév]
megszentségteleníthetetlenségeskedése + -i [birtoktöbbesítő jel; főnév]
megszentségteleníthetetlenségeskedései + -tek [többes szám második személyű birtokos személyjel; főnév]
megszentségteleníthetetlenségeskedéseitek + -ért [határozórag; főnév]
Idáig minden teljesen világos! (Megjegyezzük, hogy olvasónk elemzésével ellentétben, a szóalakot nem egy -t tárgyrag, hanem az -ért határozórag zárja.) Lehet-e ezt még fokozni? (Mármint nem nyelvtani értelemben..., hiszen a főneveket nem tudjuk fokozni, csak a mellékneveket.) Olvasónk azt mondja, lehet:
megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért + -i [képző; melléknév]
megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekérti + -ek [többesjel; főnév/melléknév]
megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekértiek + -et [tárgyrag; főnév/melléknév]
(Forrás: Wikimedia Commons / Stefano Corso)
Olvasónk azt használta ki a szóalak továbbképzésében, hogy némelyik rag után kivételes esetekben állhat az -i melléknévképző (nagybani, előszöri, naponkénti stb.). Az -ért rag – nyelvi intuíciónk szerint – határeset ebben: az ?az életérti küzdelem, ?a megtérésetekérti ima. Értelmezni persze könnyen tudjuk ezeket (’az életért való küzdelem’, ’a megtérésetekért elmondott ima’), de spontán biztosan produkálnánk ilyen alakokat. (Persze „a leghosszabb magyar szó” már tartalmazott egy ilyen, nem létező szóalakot, ahogy azt a szó elemzésekor jeleztük is... Ilyen hosszú szóalakban kettő ilyen is elfér.)
Mindezeken kívül nagyon jó módszer a szóalakok továbbragozására az úgynevezett metanyelvi használatuk, amikor a szóalakot látjuk el valamilyen toldalékkal:
Olvasónk azt mondja, tudja még fokozni a megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekértieketet.
Erről a jelenségről már korábban is írtunk a címek és a nevek kapcsán. Mindezeken kívül nyelvtani ismereteink (nem pedig nyelvi intuíciónk!) alapján azt is látjuk, hogy az olvasónk által megalkotott szóalak az -i melléknévképző után valóban fokozható is – nyelvtani értelemben is:
megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekértibbeket
(Forrás: Wikimedia Commons / Robbert van der Steeg / CC BY-SA 2.0)
És ezzel abba is hagyjuk a magyar alaktan határainak a feszegetését. Korábban láthattuk, hogy a mondattan valóban végtelen, a magyar alaktan azonban, úgy tűnik, nem csak a mi agyunk korlátossága miatt nem az. (A német alaktannak is megvannak a végtelen szépségei, erről is írtunk már korábban.) Arra azonban biztosan jól rávilágítanak ezek a szószörnyetegek, hogy mennyire nem egyértelmű, hogy mit is tekinthetünk egy szónak. Így aztán „a leghosszabb magyar szó” megjelölés nem csupán a hosszúság miatt nem egyértelmű.
Egyszer, egy régebbi kommentemben említettem ezt a szót tréfából. Nem állítom, hogy a kérdező onnan vette. Azt azonban kérdezem, hogy valaki ezt komolyan vette??? Annyira, hogy még vitát is indít belőle??? Nincs jobb dolgunk, nincs fontosabb kérdésünk??? Akkor nincs okunk panaszra!!!
@Sultanus Constantinus: a szó értelmes szó, és a történetnek is értelme van. kár h még a szerkesztő se tudja.
.
megszentségteleníthetetlenség
ez egy szó. a 'szakrális törvény szentsége'-ből jön a jelentése, a szó, annak a tagadás. pl. befeketetíthetetlenség. ugyanazt jelenti, de az ellentétes értelemből származik.
: szőrteleníthetetlenség, döntésképteleníthetetlenség, feloldhatatlanság - oldattalaníthatatlanság, mezítteleníthetetlenség
kettős tagadás (fosztás és tiltás) amelyiknek értelmét a további toldalékok változtatják
.
a Dózsa korban az uralkodó gazdagok a szentségeket is pénzért adták. a szó a törvényszék ítéletében a szemet-szemért alapelv igazságának jogossára utal.
"paradicsomosságostalaníthatatlanságoskodásaitokértieketet"
a vége -eteket.
mai állapotokhoz hívebb lenne a
paradicsomosságosságítástalanhatatlanításkodásaitokértieket
Esetleg elsőnek érdemesebb volna megkeresni a leghosszabb, ragozatlan (toldalékolatlan, igekötőtlen, stb),magyar szót. És abból kindulva eleve lenne egy helyzeti előny.
pl a leghosszabb magyar településnév: Jászfelsőszentgyörgy.
Jászfelsőszentgyörgyi, akki ott él
Jászfelsőszentgyörgyies, aki hasonló az ott élőkhöz
eljászfelsőszentgyörgyiesedik, idegen, aki odaköltözik és beolvad
Jászfelsőszentgyörgyieskedik, aki úgy csinál, mintha ott élne
Jászfelsőszentgyörgységeskedik, hasonló az előzőhöz
Jászfelsőszentgyörgy nem túl nagy település, egy kicsinyítő képző elférne benne. Pest, Pestecske, mintájára:
eljászfelsőszentgyörgyöcskeségeskedik.
és így tovább:
legeslegeljászfelsőszentgyörgyöcskétleníthetetlenségeskedéseitekértieketet.
@Sultanus Constantinus: "nincs értelme és soha senki nem fogja használni az életben ugyanazon a poénon kívül."
Teljesen igazad van. Viszont ez elmondható az összes viccről is. Nem használja senki, csak ponénból :-)
@mormota: az ilyen mozgószabályos-kötőjeles megoldások nagyon megkönnyítik a szónyújtást (mármint az "értelmes" szónyújtást, mármint a toldaléksorakozgatáshoz képest), úgyhogy ezek egy külön (könnyebb) kategóriát képeznek ebben a műfajban, vö. hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_nyelvi_sz%C3%B3rekordok_list%C3%A1ja
@tenegri: >> Végtelen hosszú szóalakot igékből, pl. műveltető képző ismétlésével lehetne csinálni <<
Ugyanez, csak egyúttal a leghosszabb magánhangzó-torlódás „versenyében” is indulva, a birtoktöbbesítő jel és a birtokjel kapcsolata: fia > fiaié > fiaiéié > fiaiéiéié > …
Az a baj, hogy hiába is alkotunk minél hosszabb szót poénból, ha egyszer nincs értelme és soha senki nem fogja használni az életben ugyanazon a poénon kívül. Éppen ezért nincs értelme semmi ilyesminek. Lásd még ezt: www.nyest.hu/hirek/a-leghosszabb-spanyol-szavak
@Janika: akkor már legyen "paradicsomosságos", így:
legeslegmegparadicsomosságostalaníthatatlanságoskodásaitokértieketet
Amit én eddig ebből a kategóriából, mint leghosszabb szókígyóból hallottam, az a következő:
Elkelkáposztásítalaníthatatlanságoskodásaitokért.
@mormota: azt hiszem a szóösszetétel más kategória, kötőjelezni is kell őket. de lehet fokozni ezt is:
Személygépkocsinyeremény-takarékbetétkönyvecskéitekkel
esetleg ha a szent(ség) helyett egy hosszabb tőt használnánk:
pl paradicsomosság
legeslegmegparadicsomosságtalaníthatatlanságoskodásaitokértieketet
Ez a"megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekértieket" valóban hosszú (eddig húsz szótag), és még tovább nyújtható. De tele van toldalékokkal, jelekkel és ragokkal; igazán nehéz követni, hogy pontosan mit is jelent. Emiatt még megjegyezni is rendkívül nehéz.
Viszont eszembe jutott egy szó, amiben kevesebb a rag, inkább a szóösszetételek hosszítják, ezért megjegyezhetőbb, s első hallásra is egyértelmű, hogy mit jelent:
Személygépkocsinyeremény-takarékbetétkönyveitekkel.
Tizennyolc szótag. Nem rekord ugyan, de a könnyen érthető és megjegyezhető szavak közül talán a leghosszabb. Szerintetek?
@Atina: Legeslegmegszentségtelenítetthetetlenebbeitekként ;)
Kell bele egy műveltetés. Megszentségteleníttethetetlenségeskedéseitekért.
:-)
Legeslegmegszentségteleníthetetlenebbeitekként
Végtelen hosszú szóalakot igékből, pl. műveltető képző ismétlésével lehetne csinálni, ha nem vesztené el nagyon hamar az ember a fonalat :) Nekem háromig még követhető, utána már nem. Pl. ül > ültet > ültettet > ültettettet > ...