Mit tehetünk a nyelvjárások megőrzéséért? Sok mindent aligha. A minimum azonban az, ha nem akarjuk meghatározni, mely nyelvi jelenségeket szabad vagy illik használni nagyobb nyilvánosság előtt.

Kinek lenne igazán nagy szüksége vénaszkennerre? Orbán Viktor megelőzte korát? Mióta nem lehet verset írni? Többek közt ezeket a kérdéseket feszegetjük az év szavai kapcsán.

Az, hogy a tárgyas és tárgyatlan ragozás használata a külföldieknek nehézséget okoz, érthető, de hogy még magyar újságíróknak is?! Vagy maga a ragozási rendszer kezd lassanként leépülni?

Nehéz megmondani, hogy egy állítás téves-e, ha egyszer nem tudjuk, mit jelentenek a benne szereplő szavak. Minden azon múlik, miért nevezünk valamit annak, aminek.

Milyen hosszúra nyúlik egy önkormányzat neve? Mit tegyünk, ha a birtokos birtokának is van birtoka? Mit írjunk nagybetűvel egy intézmény nevében? Cikksorozatunk harmadik részében a fővárosi önkormányzatok neveit elemezzük.

A szótárakra, szótárhasználatra nincs szükségük a mai diákoknak. Vagy mégis? Érdekes vitatéma lehetne ez, de mi inkább azzal foglalkozunk, hogy hogyan dolgozható föl ez a témakör úgy, hogy a tanulók magolás és ásítás nélkül hasznosítható tudásra tegy...

Jó, jó, hogy hasonlít, de egy baskír szót miért eloroszosodott alakjában vettek volna át a magyarok?

Az évszázad párbaját Harkivban vívják, egy áruház bejáratánál. Igaz, nem puskával, ám az utca neve kapcsán ez is előkerül. Lesz még buksza, tarisznya és templomi persely, de előkerül a puszpáng is, és puskázni is fogunk.

Természetesen a lábbelibe. Mikulás alkalmából áttekintjük, hogy a legáltalánosabb lábbeli-elnevezések honnan erednek.

Olvasónk szerint a „nemcsak”-ot és a „minthá”-t mindig külön kéne írni. Pedig az akadémiai szabályzat szerint bizonyos esetekben valóban egybe kell őket írni. Mi a szabály? Van-e szabály? És ha van, miért nehéz betartani?

Kacag az ország. Helytelenül használta egy valóságshow szereplője az „okvetlenül” szót. De mi van, ha mindenki helytelenül használja?

A menzán a sor végére kell beállni, ám a menü böngészésekor inkább a sor elejére kell gyakran visszatérni. Ez sokkal ismerősebb jelenség lesz, mint az itt következő ételek.

Cikksorozatunkban ezúttal a kilencedikes nyelvtankönyvvel foglalkozunk, aminek áttekintése után vegyes érzelmek fogtak el minket. Talán most először érezhető a kísérleti tankönyv tárgyalása kapcsán, hogy bizonyos szempontból jó úton járunk, bár még m...

Olvasónk egy tankönyvben talált rá a „játék pénz” kifejezésre, amit szerinte egybe kellene írni. Utánajártunk, mit mond erről a szabályzat. És még azt is elmondjuk, hogy a szabály miért alkalmazható nagyon nehezen földi körülmények között.

Ismét a nyelvtörténet asztaláról csemegézünk. Szemezgetésünk során egyes kifejezéseknek nézünk a körmére, eközben válogatott ínyencségekre bukkanunk.