Az önkormányzatok elnevezése problémája?
Milyen hosszúra nyúlik egy önkormányzat neve? Mit tegyünk, ha a birtokos birtokának is van birtoka? Mit írjunk nagybetűvel egy intézmény nevében? Cikksorozatunk harmadik részében a fővárosi önkormányzatok neveit elemezzük.
Cikksorozatunk korábbi részeiből többek közt megtudhattuk, hogy mikor lett Szuglóból Zugló, és mióta hívják a XVII. kerületet Rákosmentének. Átnéztük, melyik fővárosi kerületnek mi a neve. Most pedig azt fogjuk bemutatni, hogy ezeket a neveket hogy illesztették be a kerületeket vezető önkormányzati testületek nevébe. Az önkormányzatok hivatalos neve szerepel az általuk kiadott iratok fejlécében, az önkormányzati rendeletek szövegében és számos más, hivatalos iraton. Vajon egy pillantásra megjegyezhető, frappáns nevekről van szó?
Mindent vagy mindent
Az önkormányzatok hivatalos nevét a testületek hivatalos honlapján fellelhető, lehetőleg 2014. novemberi keltezésű dokumentumokról – például rendeletekről, pályázati kiírásokról vagy testületi ülésre szóló meghívókról – gyűjtöttük. Egyes honlapokon csak a 2014-es választások előtti dokumentumokat találtuk meg, ott azokból dolgoztunk.
Ha végigtekintünk a kerületi önkormányzatok névsorán, az első pillantásra feltűnik, hogy igen terjedelmesek a hivatalos nevek. Minden névben szerepelnek a Budapest, kerület, önkormányzat szavak, és a kerület száma is. A leghosszabb nevek a XV., illetve a XVIII. kerületnek jutottak: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat (75 leütés), illetve Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat (74 leütés).
(Forrás: Fortepan / Gergely János)
Vajon miért ilyen hosszúak a nevek? Ha megnézzük, más településeken mi a vezető testület neve, azt látjuk, hogy a név három elemből áll. A legtöbb esetben a település neve ragozatlan formában áll elöl, majd következik a település rangja, végül az önkormányzata szó:
Egerszalók Község Önkormányzata
Füzesabony Város Önkormányzata
Más esetekben a település nevének -i képzővel ellátott alakját követi a település vagy önkormányzat jellegére utaló melléknév, majd az önkormányzat szó.
Végül néha találkozunk hibrid megoldásokkal is, amikor a [településnév településtípus] szókapcsolathoz kapcsolják csupán az -i képzőt.
(Forrás: Wikimedia Commons / Szalay3 / CC BY-SA 4.0)
Térjünk most vissza a fővárosi kerületekhez. Itt sajátos helyzet áll elő, hiszen a kerületek tulajdonképpen városok a városban. A neveknek nyilvánvalóan tartalmaznia kell azt is, hogy a főváros egy részéről van szó, másrészt azt is, hogy önálló egységről beszélünk. Tehát bizonyosan szerepelni kell a névben a Budapest szónak, a kerület számának és nevének, valamint az önkormányzat szónak is. Lássuk, hogy sikerül mindezt összekombinálni!
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat
Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat
Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat
Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata
Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata
Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata
Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata
Budapest Főváros VII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata
Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat
Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata
Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat
Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat
Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata
Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat
Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata
Ha jobban megfigyeljük az első pillantásra meglehetősen egyhangúnak tűnő névsort, apró változatosságot azért látunk. A nevek túlnyomó többsége a Budapest szóval kezdődik, ám az V. és a XXII. kerületek esetében a kerület „hétköznapi” neve áll elöl, ezután jön csak a Budapest szó.
Három kivételével (I., XXI., XXII.) minden névben szerepel a főváros szó is, a Budapest főváros szókapcsolatban. Ezután következik a kerület száma és a kerület(i) szó. A számot valóban szükséges megadni, hiszen sokan csak a számról tudják beazonosítani a kerületet. Végül az esetek nagy részében a kerület „hétköznapi” neve jön, majd az önkormányzat(a) szó. Bonyolult? Meglehetősen.
(Forrás: Fortepan / Rádió és Televízió Újság)
Fordítsuk most figyelmünket a ragokra! Látjuk, hogy a névalkotók nagy bajban voltak a hosszas névvel, a többszörös birtokviszonnyal, és a kettős nevekkel (Budapest = főváros, X. kerület = Kőbánya). Hogy járunk el általában, ha többszörös birtokos szerkezetet használunk és nem hivatalos nevekről van szó?
a kutya farka → a kutya farkának a vége
a fiú cipője → a fiú cipőjének a talpa
(Forrás: Fortepan)
Ennek mintájára egy -nak/-nek raggal megalkothatjuk az önkormányzat nevének hétköznapi változatát, és még a főváros szót is belecsempészhetjük a szerkezetbe:
Budapest X. kerülete → Budapest X. kerületének az önkormányzata → Budapest főváros X. kerületének az önkormányzata
Viszont még a Kőbánya szót is bele kellene zsúfolnunk valahogy a kifejezésbe – ezt mindennapi esetekben egy vessző segítségével tesszük. Esetleg még egy azaz szót is hozzáteszünk:
a főpolgármester, (azaz) Tarlós István
a szomszédom, (azaz) Jancsi
a X. kerület, (azaz) Kőbánya
Ha a két kifejezést most összefésüljük, a következő szerkezet adódik:
Budapest főváros X. kerületének, Kőbányának az önkormányzata
Ez így érthető is – ám hivatalos nevekben kerülni szokták mind a vesszők, mind a névelők, mind a -nak/-nek-es birtokos szerkezet használatát. Így állnak elő a némileg nyakatekertnek, hiányosnak hangzó nevek, mint Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagy Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata. Figyeljük meg, hogy a nevekben az első birtokviszonyt – Budapest ... kerülete – egyáltalán nem jelölik. Olyan az egész név, mintha a részeket csak egymás után írnák, mint egy címzésben: Budapest, X. kerület, Kőér utca 1. Ám a Budapest főváros XX. kerület szósor igazándiból postai címzéseken kívül nem jelenhetne meg egyetlen mondatban sem, szükséges a birtokviszony jelzése:
*Ez itt Budapest főváros XX. kerület.A hibás mondatokat csillaggal jelöljük.
Ez itt Budapest (főváros) XX. kerülete.
*Budapest főváros XX. kerületben lakunk.
Budapest (főváros) XX. kerületében lakunk.
*Budapest XVII. kerület területe a főváros területének 10%-a.
Budapest XVII. kerületének területe a főváros területének 10%-a.
Tehát megállapíthatjuk, hogy az önkormányzatok neve tulajdonképpen agrammatikus, azaz olyan szókapcsolatokból áll, amelyek nem jó szókapcsolatok a magyarban. Nem csoda, ha furcsán hangzanak.
(Forrás: Wikimedia Commons / misibacsi / GNU-FDL 1.2)
Végül egy aprócska helyesírási megjegyzés. Vannak a fenti listában olyan nevek, amelyeket nem az akadémiai szabályzatnak megfelelően írtak le, nem is kevesen. Bár az intézmények nevének minden tagját – az és szó és a névelők kivételével – nagybetűvel kezdjük (AkH. 187.), a kerület ~ kerületi szó sokszor kisbetűvel szerepel az önkormányzatok dokumentumaiban.
Szerencsére a köznapi beszédben nincs probléma: egyszerűen beballagunk a kőbányai önkormányzathoz – így kisbetűvel, mert említés szintjén, nem hivatalos néven az AkH. 188. a) pontja szerint nem kell nagybetű, csak „ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét.” Kizárólag a hivatalos iratok készítőinek főhet a feje, hogy mit és hogyan írjanak. Önök mit javasolnának?
Források
Az önkormányzatok hivatalos honlapjain található dokumentumok
A magyar helyesírás szabályai
@El Vaquero: ráadásul én laikus nyelvhasználóként nem is érzem összetett szónak a "képviselő" főnevet.
A képvisel ige, az szerintem is összetett szó, de a végére odabiggyesztett -ő szerintem nem a "visel" igéből képez főnevet, hanem az egész összetett "képvisel" igéből. Legalábbis érzésem szerint. Szóval nekem kifejezetten fura a "kép+viselő+testület" felbontás. Még úgy is, ha azt mondjuk,h az első két tag szorosabban tartozik össze, mert nekem az nem két tag: hanem három ("és ez a három: egy" - bár nem vagyok szentháromság-hívő ;) ).
Ha már elemeznem kellene a "képviselőtestület" szót, akkor én úgy értelmezném,h:
[kép+visel]ő+testület
szóval főnévként csak kétszeres összetétel.
Jajj, olyan sokszor találkoztam hivatalos dokumentumokban ezzel a kutya töke szála mikronja akármilye típusú birtokos halmozással, és még -ának, -ének hozzátoldásával sem lehet rajta javítani. Mostanában meg nap mint nap leírom, hogy Akármilyen Megyei Kormányhivatal Tápióröcsögei Járási Hivatal Járási Gyámhivatal Járási Gyámhivatala Karakószörcsögi Kirendeltség, ez így egyben a neve az intézménynek. Szépek ezek a tömör, velős megfogalmazások.
A másik, ami nem tetszik, hogy az önkormányzatokról szóló törvény és a hat szótagos szabály miatt a képviselő-testületet kötőjellel írják. Ez azért baj, mert szemre nem tűnik hosszú szónak, és emiatt a kötőjel miatt rosszul néz ki, másrészt az igazságügyminisztert kötőjel nélkül írják a jogszabályokban (mert a szabály úgy szól, hogy általában kötőjellel írjuk az ilyeneket, de nem mindig), ennél is kivételt tehettek volna, harmadrészt meg igaz, hogy formailag felbontható három tagra kép+viselő+testület, de szerintem ez jelentésbelileg nem áll meg, amit a szabály nem is követel meg, de akkor is értelemzavaró. Nem képet viselnek a nyakukba akasztva vagy a pólójukra rászitázva, és így alkotnak testületet. A képvisel összetételügyileg elhomályosult, egészen mást jelent, mint a tagjainak az összessége.