Az eltűnt Szugló nyomában
Budapesten összesen 210 városrész van, ám csak 23 kerület. Az egyszerű számokon túl szinte mindegyik kerületnek van saját neve is, amely sokszor egy-egy városrész nevével esik egybe. Megtudhatjuk, melyik kerülethez tartozott régen Zugló és hogy hívták száz évvel ezelőtt. Az is kiderül, hol versenyeztette lovait Széchenyi István.
A rendszerváltás előtt egyszerű volt a kerületek elnevezése: ezeknek a közigazgatási egységeknek egyszerűen csak száma volt, legalábbis hivatalos szinten. Az ember bement például a XI. Kerületi Tanácsba, ha ügyeket akart intézni. Természetesen a kerületek számozása praktikus okokból most is megvan, ám a fővárosi kerületi képviselő-testületek által meghatározott nevek hangzatosabbakká váltak, újra hivatalos szintre emelkedtek a hagyományos kerületnevek. Vajon az egyik városrésze nevét veszi fel az kerület? Vagy többét? Egy régi vagy esetleg egy egészen új nevet használ? Cikksorozatunkban a kerületek és az azokat vezető önkormányzatok nevét vizsgáljuk.
Szám
A Margitsziget 2013. július 20-ig a XIII. kerület része volt, azóta a 2013. évi CXXVIII. törvény értelmében közvetlenül fővárosi igazgatás alatt áll.
Ha végignézzük a kerületi önkormányzatok hivatalos neveit, azt látjuk, hogy csupán a II., a XIII. és a XVI. kerületi vezetés nem élt a névválasztás lehetőségével. Ők megmaradtak az egyszerű számozásnál. A II. kerület esetében nincs is mit csodálkoznunk. A hatalmas kiterjedésű, a Dunától a solymári városhatárig húzódó, igen sokarcú területen 33 városrész osztozik. Nehéz lett volna egységes nevet találni egy ilyen változatos közigazgatási egységnek. A XIII. kerületben sem akartak egyik városrésznek sem kedvezni, így az Angyalföld, Népsziget, Újlipótváros, Vizafogó városrésznevek közül egyik sem került be a névbe. A XVI. kerület esetében sem lett volna könnyű a választás. Az öt városrész – Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom – túl sok ahhoz, hogy egy névben szerepeljen, viszont egyik sem emelhető ki, mint legfontosabb városrész. De hogy hívják a többi kerületet?
(Forrás: Fortepan / Lencse Zoltán)
Egységes koncepció
Könnyű volt a dolga azoknak a kerületeknek, amelyek csak egyetlen városrészből állnak (VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros), illetve azoknak, amelyek a fővároshoz való csatlakozás előtt egyetlen települést alkottak (X. Kőbánya, XIX. Kispest, XX. Pesterzsébet, XXI. Csepel, XXIII. Soroksár).
A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a Zugló név a szuglyó, szugoly ’sarok, szöglet, zug’ szóval van összefüggésben. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára a zug ~ szug szóról azt írja, hogy a szóeleji zöngésülés viszonylag későn történt. Mindenesetre a Szugló utca neve még ma is sz-szel kezdődik.
Zugló esetében a kerület neve már a két világháború között kialakult. A mai XIV. kerületben 1873-tól 1930-as évekig a mai Kiszugló és Nagyzugló városrészeket Kis-Szugló és Nagy-Szugló néven ismerték, és a Terézvároshoz tartoztak. Az 1930. évi XVIII. törvénycikk úgy rendelkezett, hogy a korábbi kerületi struktúrát át kell alakítani, a külső részekből új kerületeket kell létrehozni. Ekkor született a korábbi kerületek szétvágásával a budai oldalon a XI. és a XII. kerület, a pesti oldalon pedig a XIII. és a XIV. kerület. Kis-Szugló és Nagy-Szugló néhány más, kisebb városrésszel egyetemben Zugló néven a XIV. kerület lett, mely ma is a Zugló nevet használja.
(Forrás: Fortepan / Gárdos György)
Egység és szétdarabolás
Ott sem volt nehéz a névválasztás, ahol a kerületnek, bár több kisebb városrészre oszlik, van egy hagyományos, bevett neve. Erre a legjobb példa a Ferencváros (IX. kerület), amely Pest déli külvárosaként 1792. december 4-én kapta nevét, I. Ferenc király trónra lépésekor. A városrészt 2012-ben három részre tagolták: Belső-Ferencváros, Középső-Ferencváros és Külső-Ferencváros lett belőle. A kerület egésze azonban megtartotta a történelmi Ferencváros nevet. Meg kell említenünk, hogy a Széchenyi István valamikor lóversenypályájára épült Mária Valéria-telep helyén álló József Attila-lakótelep is a kerület része, de ez nem befolyásolta az elnevezést – sem régen, sem ma.
(Forrás: Wikimedia Commons / Joliet Jake)
Hasonló szétdarabolási folyamat zajlott le a szomszédos VIII. kerületben, mely a Józsefváros nevet viseli, 1777 óta. Itt azonban a mindenki által használt Józsefváros név már nem jelenik meg az újonnan létrehozott kisebb városrészekben, kizárólag az önkormányzat nevében. Az új városrészek a negyed utótagot kapták (például Corvin negyed, Magdolna negyed), és annak ellenére, hogy a településrészek nevét egybe szoktuk írni, általában külön vagy kötőjellel írják a nevüket.
Ami összeköt
A kerületek jelentős része azonban több, nagyjából azonos rangú városrészből áll. Ilyenkor már nehezebb meghatározni, mi is legyen a közigazgatási egység neve. A XVIII. kerület esetében két hajdani település egyesült egy kerületté 1950-ben. Az egyik a Grassalkovich Antal majorságából, Pusztaszentlőrincből kifejlődött település volt, mely nevét az ott emelt a Szent Lőrinc tiszteletére felszentelt kápolna után kapta. A település később önállósodott, és Pestszentlőrinc néven megyei várossá lett. A kerület másik fele a soroksári pusztán kialakult, Pestszentimre néven önállósuló községből alakult ki. Így ma a kerület neve Pestszentlőrinc-Pestszentimre. Ehhez hasonlóan, két történelmi városrész neve szerepel az V. kerület nevében is: ezt Belváros-Lipótvárosnak hívják, felsorolva az összes itt található városrészt.
(Forrás: Fortepan / Wein Sarolta)
Hasonlóképpen jártak el a XV. kerület esetében is, ahol a három városrész – két régi település és egy, már a fővárosi igazgatás ideje alatt, zöldmezős beruházásként épült lakótelep – osztozik a területen. Rákospalota, Pestújhely, Újpalota mindegyike szerepel a kerület nevében is. A neveket itt nem kötőjellel kapcsolták össze, mint a fenti példákban, hanem egyszerűen vesszővel elválasztva felsorolták.
Arról, hogy milyen megoldások születnek akkor, ha ennél több városrész van a kerületben, amely versenghetne az egész nagy közigazgatási egység nevéért, cikksorozatunk következő részében szólunk.
Források
Ráday Mihály (szerk.) Budapesti utcanevek A–Z
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Az az igazság, hogy én rettenetesen szeretem a budapesti városrész-neveket, mert sokszor titokzatosak, érdekesek vagy épp kedvesek... viszont eddig kizárólag utcanévtáblákon találkoztam velük.
Szóval az lenne a kérdésem, hogy tud-e valaki olyan (online vagy hozzáférhető) forrást, ahol térképen az összes városrész szerepel, esetleg határokkal. :)
tényleg. és úgy néz ki, h sz az eredeti, mivel a 'szűk' és 'szeg' szóval van kapcsolatban.
mongolul szughum
zig-zug zeg-zug : szeg-szug
szugoly
i.imgur.com/KhUuEtq.png
zugoly
i.imgur.com/zvvlcZL.png
@hun: a szug ugyanazt jelenti, mint a zug, csak régebbi használat.
lás pl itt:
1829. Vörösmarty Mihály: A holdvilágos éj
178.oldalon: "De most ünnep, sőt karácsony következék a falura;
mert egy szegény fiú, ki a szugban [zugban] sokáig kutatott,..."
epa.oszk.hu/02500/02518/00137/pdf/EPA025..._1951_02_175-185.pdf
rosszul tudtad mert Sholt Shulta > szultan > Zoltán / Zsolt
amúgy meg a zug magyar szó, a szug meg nem tudom, de ti biztos jobban tudjátok
@Wenszky Nóra: Csak egy tipp volt, mert eddig én csak nevekben találkoztam vele, ezek szerint rosszul tudtam (hasonló a szultán > Zoltán is).
Egyébként érdekesség, hogy a baszkban ma is a <z> jelöli a magyar [sz]-nek megfelelő hangot, és ugyanígy az <s> is kb. a mi [s]-ünknek felel meg (az <x> pedig egy valamivel hátrébb képzett, palatális [s]-t jelöl -- persze ez erősen nyelvjárásfüggő (van olyan, amelyikben csak magyar [sz]-t ismernek, talán újlatin hatásra). Pl. a kétnyelvű baszkok spanyol akcentusa többek között épp arról ismerhető fel, hogy a spanyol <s>-t magyar [s]-nek ejtik, az egynyelvű spanyolok viaszont a baszk <z>-vel jelölt hangot (vagyis a magyar [sz]-t) halláják az ő <s>-ükhöz közelinek.
@Sultanus Constantinus: szaft - zaft
@Janika: Így szokás, vö: fr arrondissement, n Bezirk. Olyasmi lehet, hogy körbekerítünk egy területet, az a kerület.
@Janika: Sztem azért, amiért a megyénél is.
@Janika: bocs, I. és XII.
Nemcsak olyan eset van, amikor egy kerület több városrészből áll, de fordítva is előfordul. Krisztinaváros a II. és a XII. kerületben terül el.
Egy kicsit OFF: egyáltalán miért nevezik kerületnek azt, ami valójában terület? Összehasonlításképpen síkbeli alakzatok esetében az alakzat kerülete a határvonal és ami benne van az a területe.
@Sultanus Constantinus: szerintem is német hatás. A németben van az, hogy a szótag eleji obstruens lenis, a szótagvégi pedig fortis. Persze, lehet más magyarázata is, de ez elég kézenfekvőnek tűnik. Úgyis szinte mindenben a németeket másoltuk.
@Sultanus Constantinus:
"szó eleji [sz] > [z] zöngésülés miért jellemzően csak földrajzi nevekben következett be"
Erre milyen bizonyíték van? Ez nem a szakterületem, de most fellapoztam a TESz.-t a z-nél, és csak úgy futtában kerestem hasonlókat.
szaj > zaj
szimat > zamat
szugoly > zugoly
Német hatást ír a Sakko > zakó esetében.
Tehát közneveknél is előfordult. Az arányokról nincs információm.
Van valami elképzelés arra, hogy a szó eleji [sz] > [z] zöngésülés miért jellemzően csak földrajzi nevekben következett be? Talán német hatás lehet? Esetleg a helyesírás hatása, amikor a <z> a [z] hangot kezdte el jelölni a korábbi [sz] helyett?