0:05
Főoldal | Rénhírek
Az utcaátnevezések áldozatai 7.

Ahol az a ló megdöglött utca és a Karácsonyok

Az utcanevek mögött szomorú sorsok rejtőznek. Egy meggyilkolt író, egy agyonlőtt szakszervezeti titkár, egy elhallgattatott nagyszerű pedagógus és egy kimúlt ló a főszereplője mai fővárosi sétánknak. Nem maradhatnak ki a túlbuzgó hivatalnokok és a helyesírási szabályok sem.

Wenszky Nóra | 2014. december 23.

Köszönet Tenk Andrásnak a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségéért.

Az utcanevekben megjelenő karácsony szó nem feltétlenül kapcsolódik a karácsony meghittségéhez, az utcák névadóinak sorsában nem sok szerepe van a szeretetnek. Mint cikksorozatunk előző részéből láthattuk, az egykor nagyhírű Karátsonyi családnak szinte nyoma sem maradt a fővárosban. Karácsony vezetéknevű emberekről elnevezett közterületet azonban négyet is találunk Budapest térképén.

Karácsony Benő (1888–1944) nevét ma kevesen ismerik. A jogász végzettségű író Gyulafehérváron született Klärmann Bernát néven. Bár a Gyulafehérvári Római Katolikus Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, izraelita hitét sosem tagadta meg. Harcolt az első világháborúban, majd családot alapított, és ügyvédi irodát nyitott. Közben pedig írt – drámákat, novellákat és regényeket.

Gyulafehérvári utca – tán itt sétált az ifjú Karácsony Benő
Gyulafehérvári utca – tán itt sétált az ifjú Karácsony Benő
(Forrás: Wikimedia Commons / Oguszt / GNU-FDL 1.2)

A többit nem nehéz kitalálni. 1944-ben közvetve vagy közvetlenül az egész család áldozatul esett a zsidóüldözésnek – az író egy auschwitzi gázkamrában végezte. Kéziratainak nyoma veszett, egy befejezetlen mű kivételével csak az életében publikált írásait ismerjük. Az íróról egy addig névtelen közterületet neveztek el születésének századik évfordulója alkalmából Rákospalotán: az Újpestre vezető, a vasút felett átívelő híd közelében kialakított parkot máig Karácsonyi Benő parknak hívják.

Emellett három Karácsony Sándor utcát találunk a fővárosban – egyet Csillaghegyen, egyet a Józsefvárosban és egyet Csepelen. Ki lehetett a névadó?

Csillaghegyi strand 1920-ban – két sarokra az akkori Almássy, ma Karácsony Sándor utcától
Csillaghegyi strand 1920-ban – két sarokra az akkori Almássy, ma Karácsony Sándor utcától
(Forrás: Fortepan / Jurányi Attila)

Karácsony Sándor a nyesten

Lelkes mondatok

Mentsük meg az iskolások lelkét!

A Karácsony Sándor névről ma leginkább a 20. század első felének nagy pedagógusa és filozófusa jut az ember eszébe. Olyan népszerű lenne egy pedagógus, hogy három utcát is elneveznek róla egyetlen városon belül? A Budapesti utcanevek A–Z című lexikonban a III. kerületi utcanév alatt valóban az 1891-ben született és 1952-ben elhunyt pedagógus–cserkészvezető életrajzát olvashatjuk. Ez arra utal, hogy a csillaghegyi utca az ő nevét viseli. Ezt nem tartjuk nagyon valószínűnek – de érveinket kicsit később fogalmazzuk meg. Lássuk előbb, kiről kapta a nevét a másik két Karácsony Sándor utca!

A vasmunkás és a döglött ló

Karácsony Sándor (1892–1944) vasesztergályosból lett politikus volt. Már fiatalon szociáldemokratává lett, s 1918-tól a Vas- és Fémmunkás Szövetség titkáraként dolgozott. Ezt a címet egészen haláláig megtartotta. Mondanunk sem kell, hogy 1944-ben Karácsony Benőhöz hasonlóan a szakszervezeti vezető sem természetes halállal halt meg. A nyilasok elfogták és agyonlőtték.

1945-ben két utcát is neveztek el Karácsony Sándorról. Az egyiket az akkor még önálló településként létező Csepelen. A Vasmű kerítésétől induló Gyár utca lett Karácsony Sándor utca. Ez az utca ma is az ő nevét viseli, bár a köznyelvben Sétáló utcaként beszél róla mindenki. Ez olyannyira így van, hogy a Szabó Ervin Könyvtár itt levő kerületi fiókjának ez a hivatalos neve (bár az intézménynevek minden tagját nagybetűvel kellene kezdeni az AkH. 187. pontja értelmében): Sétáló utcai Könyvtár.

A másik Karácsony Sándor utca a Józsefvárosban, a Magdolna utcai Vasas Székház szomszédságában született. A Vasas Központi Könyvtár a mai napig itt, a Magdolna utcában működik – ma már közkönyvtárként. Hogy hívták korábban ezt az utcát?

Kőpontyok – de mi az a pontykő?
Kőpontyok – de mi az a pontykő?
(Forrás: Wikimedia Commons / ProjectManhattan / CC BY-SA 3.0)

A Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880–1928 adatbázisában a Pontykő utca egyetlen egyszer fordul elő, mint Schönfeld Henrik lakcíme – a Vízivárosban, azaz az akkori II. kerületben. Csak gyanítani tudjuk, hogy itt tévedésről lehet szó – talán az 1879-ig Karpfen Gasse néven ismert mai Ponty utcát kellett volna a derék polgár lakcímeként feltüntetni.

Az eredendően Steinbruch Gasse ’Kőbánya utca’ nevet viselő utcácskát 1804-ben az ottani földek tulajdonosáról, Karpfenstein Ferencről Karpfenstein Gassénak nevezték. Ám a nagy utcanév-magyarosítási hullámban valakinek megakadt a szeme a német szón, és máris meglett a tükörfordítással létrejövő Pontykő utca név. 1874-ben újabb fordulat következett. Ráébredtek, hogy egy családnevet azért mégsem ildomos csak így lefordítani. Az utca tehát visszakapta a Karpfenstein nevet – bár addigra már senki sem emlékezett a valamikori polgárcsaládra.
Hová húzzuk?
Hová húzzuk?
(Forrás: Wikimedia Commons )

Okozott is kavarodást a németül nem beszélők számára kissé bonyolultnak tűnő név. Egy, az utcanévlexikonban rögzített anekdota szerint 1900 körül valakinek a lova kimúlt a Karpfenstein utcában. A tényállást rögzítő rendőr állítólag nem tudta leírni az utcanevet, így azt javasolta, hogy vonszolják át a tetemet a keresztutcába, azaz a Magdolna utcába – így egyszerűbb lesz a jegyzőkönyv felvétele. A városi legenda szerint a Karpfentstein utcát attól kezdve csak úgy emlegették: Ahol az a ló megdöglött. Arról nem szól a fáma, hogy ezt az egész mondatos utcanevet akkor is megtartotta-e a köznyelv, amikor már a meggyilkolt szakszervezeti titkár, Karácsony Sándor neve szerepelt az utcatáblákon.

A ló hűlt helye: Magdolna utca – Karácsony Sándor utca sarok 1950-ben
A ló hűlt helye: Magdolna utca – Karácsony Sándor utca sarok 1950-ben
(Forrás: Fortepan)

A kegyvesztett tanár

Végül térjünk vissza a harmadik Karácsony Sándor utcára. A korábban Almássy utca névre hallgató közterület 1946 óta viseli a Karácsony Sándor nevet az akkor Békásmegyer nagyközséghez, ma a főváros III. kerületéhez tartozó Csillaghegyen. Ez az adat elgondolkodtató. Mi történt 1946-ban a pedagógus Karácsony Sándorral? Bár 1944-ben még bujkálnia kellett, mert a Gestapo is érdeklődött utána, 1946-ra felívelt a csillaga: ő lett a Magyar Cserkészfiúk Szövetségének és a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek is az elnöke. Lehet, hogy rögtön egy utcát is elneveztek róla?

Karácsony Sándor emléktáblája a józsefvárosi Tavaszmező utcai iskola falán
Karácsony Sándor emléktáblája a józsefvárosi Tavaszmező utcai iskola falán
(Forrás: Wikimedia Commons / Fekist / GNU-FDL 1.2)

Gömbös Gyula (1886–1936) hivatalban lévő miniszterelnökről 1933-ban neveztek el utcát Rákospalotán díszpolgárrá avatása alkalmából. Horthy Miklós (1868–1957) kormányzóról az 1920-as években számos főútvonalat is elneveztek, például az újbudai Bartók Béla utat (1920–45), a rákospalotai Fő utat (1929–45) vagy a XVI. kerületi Budapesti út egy szakaszát (1920-as évektől 1945-ig). Ez utóbbi ezután Somogyi Béla nevét viselte 1953-ig.

Természetesen nem példa nélkül álló, hogy valakiről életében nevezzenek el utcát, de mégis csak ritka. Különösen akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy 1948-tól Karácsony kegyvesztett lett. Hamarosan nyugdíjazták, lehetetlenné tették tanári és írói működését. Ha tényleg róla nevezték el a csillaghegyi utcát 1946-ban, meghagyták volna neki ezt később is? Vagy egyszerűen azt az egyszerű módszert követték, hogy az azonos nevű másik hírességnek tulajdonították az utcanevet, amint más irányból fújt a szél? Ez a frappáns megoldás sem példa nélküli...

Források, olvasnivalók

Ráday Mihály (szerk.)(2013) Budapesti utcanevek A–Z

A magyar helyesírás szabályai (AkH.)

Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880–1928

Simoncsics Péter: Karácsony Sándor nyelvészeti nézeteiről és ezek utóéletéről

A Magyar Cserkészfiúk Szövetségének alapszabálya 1946

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
4 éve 2015. március 29. 16:19
1 lhi

A döglött ló elvonszolásáról szóló anekdota nem specifikusan magyar; 1926-os születésű, magyarul nem beszélő svájcitól hallottam zürichi verzióban, ahol a "Bellevue"-től a rendőrök átvonszolják a lovat a hídon a "Bürkliplatz"-ra.