A palóc illabiális a (rövid á) tájnyelvi eredetű, a budapesti – az e-be hajló á-val együtt – tökéletlen hangképzés, és azért veszélyes, mert a budapesti beszédet terjeszti a média, ezt tekinti mintának az ország.

Olvasóink közül sokan hajlandóak megvédeni egy megbélyegzett nyelvhasználót és nyelvváltozatát. Ez kétségkívül örvendetes. Az már kevésbé, hogy rögtön kihasználják az alkalmat, hogy más formákat megbélyegezhessenek, ráadásul áltudományos indokokkal.

Korábban azt mondtuk, az angol [ej], [aj], [oj] és társaik kettőshangzók. Most meg azt mondjuk, hogy nem azok. Miért mondjuk azt, és jó-e ez nekünk?

Vajon mit keres a „vajon” a kódexekben és az országgyűlési felszólalásokban? Egyáltalán mióta, miért és mire használják? És mire nem? A kérdőszó sokszor a beszélő tűnődését és kételyét fejezi ki, ezért hát töprengjen és kételkedjen velünk együtt a „v...

A „Down-kór”, illetve a „Down-szindróma” kifejezések kapcsán írt cikkünkre reagált a Down Egyesület szakértője. Gyarmati Andrea cikkét olvashatják.

A többszörösen összetett szavak kérdése helyesírásunk neuralgikus pontja. A helyesírási szabályzatok eleinte végletesen megengedőek voltak a kötőjel használatában, majd az előírások egyre szigorodtak. Az egyre frissebb kiadások egyre részletesebben f...

„Nyelvében él a nemzet, de az anyanyelvével még senki sem nemzett”. Ennek ellenére Hiller István úgy gondolja – bár csupán közvetve –, hogy mégiscsak nemzőképes eme szervünk. Vajon igaz-e, amit a volt oktatási és kulturális miniszter állít, nevezetes...

Bár távol áll tőlünk a helyesírás-fetisizmus, vannak esetek, amikor mi is a szabályok szigorú követését ajánljuk. Legalábbis ha az a fontos, hogy megértsék, mit szeretnénk mondani, nem pedig az, hogy beszéljenek róla.

Az írás arra való, hogy gondolatainkat, mondanivalónkat lejegyezzük vele. Ami lényeges, az valójában a megfogalmazott állítás, vélemény, nem pedig az, ahogy megjelenik. De ha már csak a megformálásra tudunk figyelni, mielőtt kritikus megjegyzést tenn...

A „vajon” etimológiáját még a nyelvészek sem tudják megnyugtatóan megadni. De vajon miért? S milyen feltevések voltak e kérdőszó eredetéről? Vajon van-e köze a „vaj”-hoz, a „vall”-hoz vagy a „vagy”-hoz? A kérdés még Arany Jánost is foglalkoztatta. Ám...

Vannak a nyelvnek olyan szóalakjai, amelyek elvben előfordulhatnak, a gyakorlatban azonban nemigen találkozhatunk velük. Főleg akkor nem, ha nemigen tudnánk nekik értelmet tulajdonítani.

Házi szakértőnk szívesen Föld körüli útra indulna, hogy olvasónk kérdésével kapcsolatban tapasztalatot szerezzen. Ehelyett ezúttal egyszerre kettő kérdésre is válaszol.