Olvasóink nyitott szemmel járnak a világban, érdeklődnek távoli népek és nyelvek iránt, nem csoda, ha kérdések merülnek fel bennük. A válasz néha csak néhány kattintásra található, máskor igazán nincs is...

Olvasónk besétál a Wikipédia csapdájába. Hogyan kerülhetőek el ezek a csapdák, ha elkerülhetőek egyáltalán? Házi szakértőnk ezt is megvizsgálja.

Azt gondolnánk, a nyelvtörténeti korszakok elsősorban a nyelvtörténeti változásokon alapulnak. Tény, hogy szólhatnak mellettük ilyen érvek is, de sokkal fontosabb az, hogy miként kutathatjuk őket.

Mit mondunk, ha valaki utólag akar okos lenni? Vagy ha rettenetesen sír? Gazdag szólás- és közmondáskincsünkből válogatunk, és közben a tavaszi szél kettős szerepére is fény derül.

Vannak teljesen hétköznapi szavaink, amik külföldiek számára meghökkentőek vagy kacagtatóak. Ha belegondolunk, mit képzel el egy magyarul tanuló, ha a „ceruzabél” kifejezést hallja, értjük miről van szó.

Egy amerikai színésznő neve minden jel szerint csak a magyarban jelent egy bizonyos ruhadarabot. Az is kiderül, hogy nem csak a vadászok hordanak jégeralsót, valamint nemi kérdésekkel is foglalkozunk Micimackó kapcsán.

Az egész szerkesztőség törte a fejét, hogy megtudjuk, miért nem tarthat semeddig sem a felolvasott szöveg.

Milyen hatása lehet a nyelvre egy szabónak és egy jelmeztervezőnek? Öt különböző szabású kabáttal ismerkedünk ma meg, amiket uralkodókról, hadvezérekről neveztek el. Némelyiknél nem is gyanakodnánk tulajdonnévi eredetre.

„A nyelv állapotáról nyilatkozni olyan, mint az időjárást etikai szempontok alapján megítélni.” Egyik jeles kortárs írónk mondta ezt, és mi csak bólogatni tudunk rá. Hogy pontosan mi indokolja a hasonlattal való egyetértésünket, és hogy ki mondta ezt...

Derült égből az új szabályzat: nyúlfarknyi bejelentésből értesültünk, hogy itt a régen várt(?) új helyesírás. Lesznek, akiknek rossz lesz!

A hercegnő, ápolónő, színésznő, rabnő stb. teljesen természetes, ennek ellenére a (sorozat)gyilkosnő valahogy furcsának tűnne. Vajon miért?

Vannak, akik magas lóról nézik le azokat, akik biciglin járnak. Ideje azonban mind a magas lóról, mind a bicigliről leszállni.

Vannak kérdések, melyeket nem érdemes feltenni. Először sem, nemhogy százegyedjére.

Szilágyi N. Sándor nyelvész neve ismerős lehet olvasóinknak. Most egy vele készített remek interjút ajánlunk, amely az Új Magyar Szó Online-on jelent meg.

Mondta vagy nem mondta Orbán azt, amit Hegyi Gyula neki tulajdonít? A válasz érdekében megismerkedünk az előfeltevés fogalmával, kiderül, hogy Orbán nem hazudott, de Bede Mártont azért becsapta.

Bámulatos, hogyan lehet két dolog annyira hasonlatos és annyira különböző is egyszerre. Nincs ez másképp a nyelvtanban sem.

Ön nyelvjárásban beszél? Nem? De tud azért beszélni valamilyen dialektust? Egyáltalán: ugyanazt jelenti a nyelvjárás és a dialektus? Miért gondolják olyan sokan Magyarországon, hogy szégyellni kell, ha tudnak „nyelvjárásban beszélni”? Olvasónk kérdés...

A magyar igéknek van egy csoportjuk, egy rétegük, amelynek tagjai megsértik a magyar magánhangzó-illeszkedés szabályait. Mindegyikükre jellemző az idegen eredet, és hogy bizalmas – sőt néha argó, tolvajnyelvi – stílusrétegekbe tartoznak.