Évtizedekre visszamenőleg rosszak az állami nyelvvizsga bizonyítványok?
Csúnya hibát vétettek az államilag elismert nyelvvizsgát adó központok...
Döbbenetes, hogy eddig nem derült fény arra, hogy évtizedeken keresztül hibás állami nyelvvizsga bizonyítványokat állítottak ki. Pedig a hiba első olvasásra is egészen nyilvánvaló... Megijedni azonban nem kell, csupán helyesírási hibáról van szó.
A dolgot sajnos nem mi füleltük le, hanem Zoltán, aki egy friss eset kapcsán újra elolvasta a bizonyítványon szereplő aranybetűs szavakat. Mi ezt – bevalljuk – talán sosem tettük meg, mint ahogy nem is gondolkodtunk el róla, hiszen hivatalos irat, nyilván nem lehet benne hiba... De, lehet. Most kapaszkodjon meg!
A minap egy ismerősöm friss nyelvvizsga-bizonyítványa került a kezembe, amelynek a borítóján az ÁLLAMILAG ELISMERT NYELVVIZSGA BIZONYÍTVÁNY felirat szerepelt. Mivel a nyelvvizsga-bizonyítvány kötőjeles, gyanús nekem, hogy ez így nem helyes. Viszont az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány sem lehet jó, hiszen nem a nyelvvizsga-bizonyítványt ismeri el az állam, hanem a nyelvvizsgát. Mivel tehát ez egy államilag elismert nyelvvizsgáról szóló bizonyítvány, úgy gondolom, hogy az államilagelismertnyelvvizsga-bizonyítvány írásmódú szörnyszülött lenne a helyes. Jól gondolom? Ha nem, mi a jó írásmód, és miért? (Azzal tisztában vagyok, hogy az ilyen összetételeket érdemes felbontani.)
Olvasónknak igaza van: a nyelvvizsga-bizonyítvány kötőjeles, hiszen összetett szó, három tagból áll és hét szótagú. Az államilag elismert valóban logikusabban vonatkozik a nyelvvizsgára, mint a nyelvvizsga-bizonyítványra, így aztán valóban életbe lép a mozgószabály. Így valóban előállna a szörnyszülött szó, amit itt nem ismételnénk meg. Nem látjuk sokkal értelmetlenebbnek azonban azt sem, hogy a nyelvvizsga-bizonyítványra vonatkozik az államilag elismert jelző. Ebben az esetben maradhatnak külön, csak a nyelvvizsga és a bizonyítvány közé kéne a kötőjel.
(Forrás: nyest.hu)
Régebben állami nyelvvizsga bizonyítvány-t írtak a „rigóutcai” vizsgákra. A nyelvvizsga-bizonyítvány itt is kötőjeles, az állami jelző maradhat külön írva. Ezen a nagyszerű példán is megszemlélhetjük, hogy mennyire bonyolult hivatalos nyelv szörnyszülött összetételeit helyesen leírni.
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!
"Régebben állami nyelvvizsga bizonyítvány-t írtak a „rigóutcai” vizsgákra. A nyelvvizsga-bizonyítvány itt is kötőjeles, az állami jelző maradhat külön írva."
Most újból végigolvasva a cikket a DEPESMÓD rovat cikke kapcsán, szerintem az állami nyelvvizsga-bizonyítvány sem feltétlenül helyes. Ugyanis ez is azt sugallja, hogy a nyelvvizsga-bizonyítvány az állami, valójában viszont a nyelvvizsga az állami. Persze ezt meg lehet úgy ideologizálni, hogy mivel az állami nyelvvizsgáról az állam által kiállított bizonyítvány, ezért elfogadható az "Állami nyelvvizsga-bizonyítvány" írásmód is.
De ha nagyon szögletesek vagyunk, akkor én ezt úgy írnám inkább, hogy "Államinyelvvizsga-bizonyítvány".
@reiner Tor: Maximálisan egyetértek, nem az emberekkel van baj, hanem ezzel az idétlen mozgószabállyal. A példád is nagyon jó, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium írásmódját lehet szidni, de amit a szabály diktálna, az még rosszabb. Az az érzésem, hogy a mozgószabály csak azért van, hogy a szabályt ismerő és elvakultan, agyatlanul használók ezzel mutassák szellemi felsőbbrendűségüket ("még a bizonyítvány nevét sem tudták helyesen leírni" Bocs, Sultanus). Igen, mondjuk ki bátran: A helyesírásnak vannak olyan elemei, amelyeket nem érdemes csak azért betartani, mert valaki ezt így megálmodta. Szóval lehet nevetgélni meg fikázni a Szárnyas baromfi boltot, de aki Szárnyasbaromfi-boltot (vagy mittudomén mit) követel, az se normális.
@Sultanus Constantinus: Angolul és németül tanultam iskolában, ebből a németet magyar kiadású nyelvkönyvből. Olyan környezetben, ahol muszáj használnod, kábé egy-két hét után átáll az ember a beszélt nyelvre, legalábbis velem ez volt. (Bár az első nap tényleg kuka voltam és nem is értettem szinte egy kukkot se, csak úgy csináltam, mintha érteném, mert amikor ugyanazt a mondatot ötödszörre kérdezed vissza, és még mindig nem érted, az már túl kínos volt nekem.)
Szóval szerintem el van ez erősen túlozva. Nem is beszélve, hogy a beszélt nyelv sokszor köszönőviszonyban sincs egymással mondjuk Bécsben és egy Aachen környéki faluban.
@reiner Tor: Az a probléma, hogy már a középfokra is úgy készítik fel az embert, hogy annak köze sincs a valós életben beszélt nyelvhez. A normálisabb nyelvtanárok ezt maguk is elismerik, persze semmiféle szakmai és logikai érvet nem tudnak felhozni arra, hogy ezt miért így csinálják -- mert nekik ez van előírva. Nekem két nyelvből van középfokú nyelvvizsgám. Angolul ehhez képest megszólalni sem tudok (nem sok túlzással), spanyolul simán elkommunikálok bármiről, bárkivel, bárhonnan (más kérdés, hogy az európai "beszédhibás" akcentust nem tudom utánozni), az írás még ennél is jobban megy, mivel folyamatosan használom. De mindezzel csak azt akarom mondani, hogy ezt sem a nyelvvizsgának köszönhetem (azzal most ugyanott lennék, mint az angollal), hanem annak, hogy önszorgalomból fejlesztettem a tudásom. Az angol viszont nem érdekel túlzottan, nem is nagyon használom, a szakirodalom megértésével viszont nincs gondom, így arra tökéletes.
(Extrém példa, de sajnos valós: kinyitsz egy kezdőknek szóló magyar kiadású spanyol nyelvkönyvet, már az ábécé hibás, a betűk neve nincs helyesen írva és még ki tudja, hány nyelvtani hiba van benne.)
Szerintem ezek a "külföldön nem is tudod használni a tudásodat" állítások erősen el vannak túlozva. Ha egész életedben Londonban éltél, és hirtelen Texasba vagy Edinburghba költözöl, akkor ott is lesznek nehézségeid az első hetekben, kell az embernek egy kis alkalmazkodás. Hatványozottan igaz ez, ha csak középfokú beszélő vagy. Nincs olyan nyelvoktatás, ami képes lenne tökéletesen felkészíteni egy beszélt dialektusra, legalábbis egy nagy és sok dialektusra oszló nyelv esetében, mint az angol, a német, az olasz, stb. Főleg ha még csak középfok.
Ez is csak a rendszer színvonaláról árulkodik, hogy még a bizonyítvány nevét sem tudták helyesen leírni... (ahogy a vizsga sem ér többet a nevénél: az állam elismeri, de arról már szó sincs, hogy a külföldi is megérti az így szerzett nyelvtudást... :D).
Régen volt az APEH Észak-budapesti Igazgatósága, én azt is mindig Észak Budapesti Igazgatóság formában akartam volna írni. Egyszerűen ösztönösen jön, hogy a hivatalos név az egy Sok Külön Álló Szóból Álló Szó.
Egyszerűbb lenne a szabályt megváltoztatni.
Sokszor észrevettem, hogy a rengeteg szóból álló neveket, kifejezéseket a hivatalos megnevezésekben szeretik sok külön szóban írni, például Nemzeti Erőforrás Minisztérium meg Mittudomén Akármi Örökség Védelmi Nonprofit Kft.
Ez azt jelenti, hogy értelmes lenne olyan szabályt létrehozni, ami alapján megengedhető a hivatalos megnevezésekben a Sok Külön Szóra Le Bontás, vagy valami ilyesmi. Egyszerűen ez hangzik marha hivatalosnak, és bónuszként ezerszer egyszerűbb leírni, mint a mozgószabályt alkalmazni, amit úgyse tart be senki, még a minisztérium se a saját hivatalos megnevezésében.
Valóban érdekes a nyelvvizsgák bizonyítványaival kapcsolatos felvetés. Talán az un. "szörnyszülött" formáció megoldható lenne egy birtokosviszony kifejezéssel: "Államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványa" Lehet, hogy kissé faramuci, de legalább helyesnek tűnik és a nyomdászoknak sem lenne nagy dolog javítani.