Háromnapos esős idő
Mit mondunk, ha valaki utólag akar okos lenni? Vagy ha rettenetesen sír? Gazdag szólás- és közmondáskincsünkből válogatunk, és közben a tavaszi szél kettős szerepére is fény derül.
Ha azt mondja ránk valaki, hogy olyan pofát vágsz, mint a háromnapos esős idő, akkor tudjuk, hogy bizony, az elkeseredés kiült az arcunkra. Kommentelőink persze megjegyezhetnék, hogy a háromnapos esős időjárás semmilyen pofát nem szokott vágni. Nem is erre gondolunk, ha a mondást halljuk, hanem például arra, hogy olyan elkeseredett az arckifejezése, mintha már három napja figyelné a vigasztalanul eső esőt. Medárd napja alkalmából esővel kapcsolatos szólásokat, közmondásokat kerestünk.
1. Eső után köpönyeg
Ezt a mondásunkat akkor használjuk, ha már valamilyen rossz dolog bekövetkezett, így hiába próbáljuk azt megelőzni. Ha már megtörtént a baj, hiába adunk jó tanácsokat vagy adunk ötleteket, hogy mit kellett volna tenni, azzal a mostani helyzeten már nem segíthetünk. Természetesen a jövőre nézvést ezek az ötletek akár hasznosnak is bizonyulhatnak, de az adott problémát már nem oldják meg, legfeljebb felmérgesítik az elkövetőt. Ugyanezt a gondolat fogalmazódik meg a következő közmondásokban is.
Elmúlt esőnek nem kell köpönyeg.
Késő eső után köpönyeget hozni.
Eső után késő a köpönyeg.
Késő bánat ebgondolat.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jim Grandy / CC BY 2.0)
2. Májusi eső aranyat ér
A kelő vetésnek, a frissen kiültetett palántáknak nagyon jó, ha májusban esik az eső. Ám ennek nem mindenki örül: aki már napozni, strandolni, kirándulni szeretne, inkább morgolódik, ha elered az eső. Őket lehet vigasztalni a fenti mondással vagy ennek kevésbé ismert párjával: Márciusi por, májusi sár aranyat ér.
Búzaföldek eső után
(Forrás: Wikimedia Commons / Vincent van Gogh / PD)
3. Sír, mint a záporeső
(Forrás: Wikimedia Commons / Vincent van Gogh / PD)
A záporesőről tudjuk, hogy ennek során hirtelen rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik. Ezért ha valaki nagyon hevesen zokog, akkor a sírását a záporesőhöz hasonlítjuk. A szólás egy kevésbé elterjedt változata így hangzik: Sír, mint a sebes eső.
Sírnak a felhők
(Forrás: Wikimedia Commons / Tony Atkin / CC BY-SA 2.0)
(Forrás: Wikimedia Commons / Tony Atkin / CC BY-SA 2.0)
4. Esőt, pulyát, rongyos gubát sohase kell kérni
Ezzel a közmondásunkkal azt fejezhetjük ki, hogy sok olyan dolog van az életben, amit kéretlenül is megkapunk. Ezek közé sorolja a mondás az esőzést, a gyermekáldást és az elrongyolódott ruhaneműt is. Az esőt és a gyereket nem kell hosszasan magyaráznunk. De mi az a guba?
A guba egy főként a szegényebb néprétegek által viselt meleg felsőruha volt. Gyapjúból szövéssel készített anyagból, az úgynevezett gubaposztóból készült. Ennek előállítása igen hosszadalmas volt, mert nem csak a gyapjúfonalat kellett előállítani és ebből megszőni a szövetet, hanem a szövetről lógó szőrfürtöket egyesével kellett beledolgozni a szövött anyagba. Az elkészült gubaszövetből igen hosszú ujjú, igen egyszerű szabású kabátot készítettek.
(Forrás: Wkimedia Commons / Bikkessy Heinbucher József / PD)
5. Őszi eső vizet áraszt, tavaszi szél utat száraszt
Míg az őszi borongós, ködös időben az utak nehezen száradnak fel, tavasszal eső után gyorsan megszáradnak az utak is – legalábbis így vélték azokon a vidékeken, ahol a fenti mondás járta. Másutt viszont pont azt hangsúlyozták, hogy a tavaszi szelek árasztják meg a vizeket, hiszen a tavaszi meleg légáramlatok hatására elolvad a téli hótakaró.
Forrás
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások
@Kiss Gábor:
„Az általam alább felsorolt TINTA szótárak színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint az hogy kettőt közülük az MTA Kiváló Magyar Szótár Díjjal tüntetett ki.”
Óriási logikai bukfenc. Ha elfogadjhuk, hogy annak a kettőnek a színvonalát tényleg bizonyítja a díj, a másik kettő attól még lehet csapnivaló.
„A nyest.hu olvasóit talán érdekelte volna pl. az” Mindig minden írást ki lehet egészíteni további érdekes információkkal. Kiadóként tisztában lehetne azzal, hogy azzal kritizálni egy írásművet, hogy mi minden lehetett volna benne még, finoman szólva övön aluli próbálkozás. Kérem, arra mutasson példát, hogy a cikk nem a tudomány jelenlegi álláspontját tükrözi.
Tisztelt Fejes László Úr!
Az általam alább felsorolt TINTA szótárak színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint az hogy kettőt közülük az MTA Kiváló Magyar Szótár Díjjal tüntetett ki.
A nyest.hu olvasóit talán érdekelte volna pl. az, hogy a Májusi eső aranyat ér magyar közmondás szócikkében Bárdosi Vilmosnak a TINTA Könyvkiadónál megjelent Szólások, közmondások eredete című kézikönyvében még többek között ez is olvasható:
Más nyelvekben is találkozhatunk hasonló tartalmú, a májusi eső hasznosságát kiemelő időjárási közmondással (az idegen nyelvi megfelelőket nem idézem most):
francia: A májusi csendes esőnek mindenki örül;
lengyel: Amikor esős a május, a rozs olyan nagy lesz, mint az erdő;
olasz: Májusi eső – augusztusi kalász;
portugál: Esős május, termékeny év;
spanyol: Essen nekem áprilisban és májusban, neked pedig egész évben.
Kedves Kiss Gábor!
Meg tud nevezni olyan adatokat, melyek relevánsak lettek volna a cikkben, de kimaradtak, mert csak a későbbi szakirodalomban szerepelnek? Vagy csak arra használja a kommentelés lehetőségét, hogy az Ön által igazgatott és tulajdonolt könyvkiadó kiadványait reklámozhassa?
Amíg elkészíti a hiánylistát, addig olvasóink kedvéért én is készítek egy listát arról, hogy a TINTA milyen kiadványait ismertettük korábban:
www.nyest.hu/hirek/magyarito-szotar
www.nyest.hu/hirek/nyomtatasban-jelent-meg-az-adatbazis
www.nyest.hu/renhirek/eltevelyedes-terben-es-idoben
www.nyest.hu/hirek/az-allatorvosi-kerecsen
www.nyest.hu/hirek/hogyan-ne-irjunk-enciklopediat
www.nyest.hu/hirek/az-erthetetlenseg-jeg...o-magyar-sznobszotar
Bizonyára valamilyen félreértés az oka annak, hogy az utóbbi időben nem kapunk ismertetési példányokat. Amennyiben kapni fogunk, természetesen a továbbiakban is szívesen ismertetjük a kiadó által publikált műveket, és amennyiben megfelelő színvonalúnak találjuk, cikkeinkhez is fel fogjuk használni őket.
Szomorúan látom, hogy a nyest.hu nem ismeri a szóláskutatás újabb irodalmát, és egy közel ötven éves,1966-ban megjelent elavult szótárt használ forrásul.
Az újabbak közül néhány:
Szemerkényi Ágnes: Szólások és közmondások [Osiris Kiadó]
Forgács Tamás: Magyar szólások és közmondások szótára. Mai nyelvünk állandósult szókapcsolatai példákkal szemléltetve [TINTA Könyvkiadó]
T. Litovkina Anna: Magyar közmondások nagyszótára [TINTA Könyvkiadó]
Bárdosi Vilmos: Magyar szólások, közmondások. értelmező és fogalomköri szótára [TINTA Könyvkiadó]
Bárdosi Vilmos: Szólások, közmondások eredete. Frazeológiai etimológiai szótár [TINTA Könyvkiadó]
Talán elvárható lenne a portáltól a kellő tájékozottság.
/moderálva/