Górcső alatt a górcső
Ha valamit górcső alá veszünk, akkor azt alaposan megvizsgáljuk. De mi az a bizonyos górcső, ami alá vesszük a megvizsgálandó tárgyat? Cső-e egyáltalán a górcső? És ha tényleg cső, akkor mi a gór?
Bea nevű olvasónk érdekes etimológiai kérdéssel keresett meg minket:
A „górcső alá vesz” kifejezésünkben, mit jelent a górcső? Volt valaha górcső elnevezésű tárgy? Mire használták?
A górcső alá vesz kifejezés ma is gyakran használatos olyan értelemben, hogy ’megvizsgál, alaposan végiggondol’. Az azonban biztos, hogy mára már a kifejezésben szereplő górcső önálló szóként nem fordul elő. Bea jól gondolkodott, amikor azt kérdezte, volt-e valaha ilyen tárgy; intuíciója azt súgta, hogy az állandósult kifejezésben átvitt értelemben szerepel a górcső. És valóban: a górcső nemhogy létezett, de ma is létezik, csak épp nem hívjuk górcsőnek.
A válasz igen egyszerű: a górcső nem más, mint a mikroszkóp. Ha valamit mikroszkóppal nézünk meg, akkor elég alaposan megvizsgáljuk: innen az állandósult kifejezés értelme. A górcső szó a nyelvújítás korában keletkezett; szülőatyja Bugát Pál (mint ahogy más, általunk már tárgyalt szavaknak is) a szóösszetétel módszerével hozta létre; első írásos előfordulása 1836-ból való.
(Forrás: Wikimedia Commons / Bourdaire / GNU-FDL 1.2)
Az összetett szó utótagját, a cső-t értjük. De mi az a gór? Az ismeretlen eredetű gór szó már Bugát Pál idejében is régiesnek számított, illetve csak egyes nyelvjárásokban élt. Jelentése: ’nagy, hosszú’; és ilyen kifejezésekben élt, mint a górkakas (’nagy tarajú kakasfajta’), górtyúk (’nagy testű tyúkfajta’). A nyelvújításkor aztán több összetételt alkottak vele: gór-üveg (’nagyítóüveg’), gór-ugrány ('óriás kenguru’). Ezek azonban nem maradtak fenn; a górcső szót is csupán az átvitt értelmű górcső alá vesz kifejezés őrzi.
Létezi ilyen személynév is (Gór Nagy).
@Galván Tivadar: van kapcsolat. A héber gorál = sors. A sors dobálja. De ez már képzett szó.
A gór nem nagy, hanem nagyhangú (meg hosszú is, az helyes), mert eredete a garat. A héber gur = fióka - nagyhangú, folyton enni kér, tátott a szája és fészeklakó. A héber gár, gur = lakik (a magyar góré kukorica "kunyhó").
A héber hone = táboroz. A hun-gár valszeg tábor-lakót jelent és KELL hozzá a H.
És a gora, ami jó sok nyelven HEGY? A héber gir = mészkő, kréta: lyukacsos, dörzsölős - a garathang is grrr - garúa = durva.
Szóval ez, lagalábbis a héberben egy óriási szóbor, aminek a legrégibb eredete a garat lesz.
és mi a helyzet a GÓRé-val? :D
GÓRUGRÁNY! XD
Imádom. Valaki nevezzen már el így egy erzsébetvárosi romkocsmát... XD
@Galván Tivadar:
Egy lehetséges magyarázat a "górál"// "dobál, hajigál"-ra:
Szerintem a szláv "gór(ka)" mely hegyet jelent, összevetve a "GÖR-"/ "gur-" (gördít, gördül/ gurul), és a "kor-" (kordul) szótővel láthatóvá tesz" egyfajta magyarázatot.
A földlemez ütközéses keletkezésű (a földlemezeket gondolom a Föld forgó mozgása csúsztatja/"gördíti" a magma külső felületén) gyűrt (Júra) hegyek tulajdonsága, hogy magasak (nagyok), de ugyanakkor töredezettek is.
Ha a (kör alapú) vulkánok megjelölésére is kiterjed a "gór.." szótövű elnevezés, akkor a "dobál, hajigál" tulajdonság is jogos..
-A "górcső" elnevezésre praktikus magyarázat:
Szerintem a górcső (mikroszkóp) nagyon fontos tulajdonsága (az előzőekhez hasonlóan) egyfajta GÖRdíthetőség föl-le és síkban is. Ez a képesség biztosítja, hogy a vizsgálandó tárgyra precízen képesek vagyunk közelíteni az eszközzel.
Lehet itt pótkérdést föltenni? Az rendben van, hogy a "górcső" a "gór" ("nagy ") szóból származik, de van-e valami összefüggés a "gór" ("nagy") és a Kelet-Magyarországon a mai napig meglevő "gór" a. m."(szét)szór, hint" ill. "górál" a. m. "dobál, hajigál" között?
Ezt már én is meg akartam kérdezni.