Mi az, hogy „kiakolbólít”?
Nem csak az lehet sikeres, aki vagy ami nagyon kitűnő, remek, pozitív példa. Vannak olyanok is, akik vagy amik éppen esetlenségüknek, sikerületlenségüknek köszönhetik sikerüket.
Orsi nevű olvasónk kérdezi:
Milyen szó az a kiakolbólít? Nekem nagyon furcsának tűnik, el nem tudom képzelni, miből lehet.
Nos, a megoldás nem olyan nehéz, illetve nehézsége éppen abban rejlik, hogy ha sejtjük is, akkor sem akarjuk elhinni. A szóban könnyen felismerjük az akolból alakot, ami az akol ’(juh)karám’ szó ragos alakja. Mivel ’kiközösít, erélyesen eltávolít’ a jelentése is láthatóan összefügg a -ból esetragra jellemző jelentéssel, okkal gyanakodhatunk, hogy a szó ebből jön.
Amit azonban furcsának tarthatunk, hogy az esetragokat, mint a -ból, nem szokott semmilyen toldalék követni. Ritka kivételek ugyan akadnak, mint például a nagybani (piac), de ezeket csak azért emlegetjük, mert valóban kivételesek. Ha Orsinak eszébe is jutott ez a megoldás, biztos nem tartotta elképzelhetőnek, hogy az akolból szóalakhoz még egy igeképző is járuljon, hiszen ez a magyar nyelvre egyáltalán nem jellemző.
Nem jellemző, de azért előfordulhat, mégpedig leginkább a nyelvújítóknak köszönhetően. A nyelvújítás korában ugyanis a nyelv leírása, a magyar nyelv szabályosságainak feltárása (legalábbis mai szemmel nézve) finoman szólva hiányos volt, és a nyelvújítók nem mindig rendelkeztek olyan jó nyelvérzékkel, hogy ösztönösen felismerjék e szabályosságokat. Így aztán rendre születtek olyan szavak, melyek nem feleltek meg a magyar nyelv (addigi) „szabály”-ainak (azaz a már meglevő mintáknak). Meg kell jegyeznünk, hogy azért sok, hasonlóan „tévesen” alkotott nyelvújításkori szót ma már teljesen természetesnek érzünk, és talán eredetükön elgondolkozva sem csodálkozunk annyira azon, hogy esetragot képző, sőt, akár két képző is követ: szembesít, kézbesít.
(Forrás: Wikimedia Commons / Mathae / GNU-FDL 1.2)
A kiakolbólít szót valószínűleg Bugát Pál alkotta, ő még a ma nyelvjárásiasnak tűnő (ki)akolbulit formában ajánlotta. A szót nyilván valamilyen úgy kihajít, mint (juhot) az akolból jellegű (sosem volt?) mondás motiválhatta, az mindenesetre nem világos, hogy miért éppen az akol szerepel a tőben.
Az új ige rendkívüli gyorsasággal terjedt el, még a nyelvjárásokba is bekerült. Ez azonban nem annak köszönhető, hogy annyira jól sikerültnek találták, éppen ellenkezőleg: a Bugát által tartott akadémiai felolvasásról, melyen többek között ezt a szót is ajánlotta, Jókai Mór írt gúnyos beszámolót, és a lapok éppen ezt a szót ragadták ki, mint teljesen abszurd újítást.
Bátran mondhatjuk tehát, hogy a kiakolbólít a magyar szókincs Uhrin Benedekje: sikerét nem annak köszönheti, hogy pozitív példa lehetett, hanem éppen a nevetségességének vagy szánnivalóságának köszönhetően vált közismertté.
Forrás
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára
@szigetva: Végül is teljesen mindegy, mert csinált szó mindkettő, tehát folytatója nem is lehetne.
@Sultanus Constantinus: Konzultáltam nálam okosabbakkal: a video és az audio NEM a latin E/1 igealak folytatói. A legvalószínűbb a radio analógiája.
@Sultanus Constantinus: Köszi a linket, érdekes cikk :)
@aphelion: Ezek az ún. igei-névszói összeételek (compuestos verbonominales). Az akadémia nyelvtan szerint az igei tagnak háromféle elemzése is lehetséges: az egyik szerint felszólító módú alakból jön, a másik szerint a témából (jelen idejű tőből), a harmadik -- és jelenleg legelfogadottabb -- elemzés szerint pedig E/3. igealak.
www.elmexicano.hu/2014/02/a-spanyol-igei...oi-osszetetelek.html
Amúgy ha már spanyol, az olyan összetételeknek mint a limpiacristales, guardarropa, lavavajillas stb, valóban könnyen lehet ragozott igealakként értelmezni az előtagját. Mintha magyarul olyanokat mondanánk, hogy: tisztítjaüveg, őrziruha, mossaedény...
@Sultanus Constantinus: Az E/1 mondjuk pont a szótári alak is ;)
@szigetva: A spanyol etimológusok szerint de, E/1. igealakokból jönnek (igaz, hozzáteszi, hogy az angolon keresztül):
dle.rae.es/?w=video
dle.rae.es/?w=audio
De ha szemléletesebb példa kell, ott a "placebo" (lat. 'tetszeni fog') is.
@Sultanus Constantinus: Ez komoly? Az audio és a video -o-ja nem az E/1 igerag, hanem az összetett főnevek "kötőhangja", ugyanaz, mint a geo-, pedo- stb o-ja: www.etymonline.com/word/audio
@aphelion: Némileg ellenmond ennek, hogy vannak pl. ragozott igealkokból származó főnevek (pl. a "videó" a latin video 'látok~látom' alakból jön) is, és ezeket tudtommal nem nyelvújítók terjesztették el szándékosan (bár ki tudja).
"A nyelvújítás korában ugyanis a nyelv leírása, a magyar nyelv szabályosságainak feltárása (legalábbis mai szemmel nézve) finoman szólva hiányos volt, és a nyelvújítók nem mindig rendelkeztek olyan jó nyelvérzékkel, hogy ösztönösen felismerjék e szabályosságokat. Így aztán rendre születtek olyan szavak, melyek nem feleltek meg a magyar nyelv (addigi) „szabály”-ainak (azaz a már meglevő mintáknak)."
Vagy talán direkt nem is akartak megfelelni az addigi mintáknak, hiszen pont az újítás, a "lehetőség-tárházbővítés" volt a cél ;) Mai fejjel persze szinte elgondolhatatlannak tűnik, hogy valaki szándékosan meg akarja szegni a szent anyanyelv ezeréves nemzetmegtartó szabályait, de a nyelvújítás közvetlenül a Felvilágosodás utáni évtizedekben történt, ami nem éppen egy konzervatív időszak volt, akkoriban az "ezeddiglen nem mondának ilyesmit" nem számított érvnek.
@pocak: Igen, ez is azt mutatja, hogy a nyelvhasználók mennyire nem érzik az eredeti szerkezetet.
@pocak: na, ezt szép kerek egész mondatban megfogalmaztam. :)
valami különös népetimológia vagy nemtom mi milyen én ezt egy-két évvel ezelőttig kizárólag "kiakolbólint" formában ismertem, és a jelek szerint nem is vagyok vele egyedül, mert pár kósza guglitalálat van rá.