0:05
Főoldal | Rénhírek

Fantomok a magyar szavakban

A naiv nyelvészkedők gyakran beleesnek abba a hibába, hogy a szavak eredetét, rokonságát tisztán spekulatív úton igyekeznek megtalálni. A szakemberek az ilyen rokonítást csak akkor fogadják el, ha a szó története megfelelően adatolva van, és a hang- meg a jelentésváltozások megfelelően magyarázhatók a különböző időszakokra jellemző hasonló változásokkal.

Kálmán László | 2013. augusztus 30.

A nyest egyik kommentelője, akinek mederi a beceneve, egy kommentjében furcsa elképzelést fejt ki a magyar nyelvről:

Szerintem a magyarban, mint toldalékoló nyelvben pl. jól nyomon követhető egy valamikori új nyelvtani elem a „késztetés-eredmény” szókapcsolat, ami olyan szótöveket őrzött meg, amelyek ma önállóan nem rendelkeznek számunkra érthető jelentéssel, de feltehetően kideríthető (pl. ha ez bizonyos, új hangelemekkel való bővülést is hozott magával talán az is, hogy milyen régi nyelvi kapcsolat eredménye). Példa fenti tipusú szótövekre:

  • -for- (fordít/fordul//forgat/forog) – talán a farol szó szótöve.
  • n -per- (perdít/perdül//perget (pörget)/pereg (pörög) – talán a perel szó szótöve, esetleg egészen más jelentéssel, mint ma...
  • -csor-/csur- (csordít/csordul//csorgat/csorog) – talán a csorba szó szótöve.

Példa ma is értelmezhető szótőre: A merít/merül//mereget/mereng szótöve a mer- ma kétértelmű kifejezés (kimer vm-t vm-ből, megmer valamit tenni). A jelentés a hozzá tartozó késztetéspárral is összhangban van, de egyáltalán nem biztos szerintem, hogy a szóösszetétel keletkezésének idején is azt jelentette a mer, amit ma. Jelenthetett pl. ’tenger’-t is, ahogyan a franciában...

Csak találgatni tudom, mit is ért mederi azon, hogy „késztetés-eredmény szókapcsolat”, mert ez biztosan nem bevett nyelvészeti kifejezés. Arra gyanakszom, hogy a merít ∼ merül típusú úgynevezett aktív ∼ mediális párokra utal. Jó megfigyelés, hogy az ilyen párokban (és még sok más képzett alakban) fennmaradtak olyan szótövek, amelyeknek önállóan nem használatosak, sőt az egykori önálló használatukra, ha volt ilyen, csak gyanakodni lehet. Az ilyen töveket a szakirodalom kötött töveknek is nevezi (mert csak „kötött” előfordulásaik vannak, szabadon, önállóan nem használatosak). Én inkább fantomtöveknek szoktan nevezni őket, mert bizonyos jelek arra utalnak, hogy kimutathatók szóalakokban, ugyanakkor túlzás lenne azt állítani, hogy tőként valóban léteznek. Például nehéz belőlük újabb szavakat alkotni.

Elég sok fajtájuk van a kötött töveknek (vagy fantomtöveknek). Egy részük összetételi tagként viselkedik, tehát nem (csak) toldalékos alakokban, hanem összetett szónak látszókban fordul elő. Ilyen például a vegy- abban, hogy vegytan, vegyszer, vegyipar stb. (és képzett szavakban is: vegyít, vegyül stb.). Azok, amelyeket mederi sorol, nem ilyenek, ezek csak képzett alakokban fordulnak elő, így még nehezebb rekonstruálni, hogy mi lehetett, ha volt egyáltalán, az önálló használatuk.

Érdekes sajátosságuk a fantomtöveknek, hogy nagyon nehéz valamilyen kategóriát, „szófajt” tulajdonítani nekik, mivel nincs önálló használatuk. Például a vegy-nek mi lenne a „szófaja”? Ez nyilvánvalóan megállapíthatatlan, még történetileg is, mivel ez előtagként elvonás a vegyül, vegyít stb. szavakból, viszont ez utóbbiak nyelvújítási alkotások (pontosabban az elvegyít az eredeti (az elegyít-ből kiinduló) nyelvújítási alkotás, és ebből elvonással jött létre a vegyít és a többi. A vegy- tehát szép példája az olyan tőnek, aminek önálló használata sosem volt. (Hasonló még a pót- is, amely az ismeretlen eredetű pótol igéből származik elvonással.)

Szédült pörgés-forgás
Szédült pörgés-forgás
(Forrás: Wikimedia Commons / Hank Chapot / GNU-FDL 1.2)

Olvasónk, mederi rácsodalkozik még néhány hasonló fantomtőre, és beleesik abba a hibába, hogy az eredetüket, rokonságukat tisztán spekulatív úton igyekszik megtalálni. Miből gondolja, hogy a for- fantomtő a farol tövével rokon? A nyelvészek az ilyen rokonítást csak akkor fogadják el, ha megfelelően adatolva van, és a hang- meg a jelentésváltozások megfelelően magyarázhatók a különböző időszakokra jellemző hasonló változásokkal. Én nem vagyok nyelvtörténész, ezért elhiszem a szakembereknek, hogy a for- tőnek nem a far, hanem a forr tőhöz van köze. A forr a TESz. szerint valószínűleg uráli eredetű, hangutánzó jellegű tő; a far tőnek viszont a ’hátul’ értelemmel kapcsolatos ősi uráli rokonsága jól kimutatható.

A forr-hoz hasonló hangutánzó eredetű tőnek ítéli a TESz. a per- fantomtövet is. Az égvilágon semmi köze a perel szóhoz, ami szláv jövevényszó. És szinte szó szerint ugyanez igaz a csor- és a csorba esetében. A csor- tövet a TESz. hangutánzó eredetűnek ítéli, a csorba viszont nyilvánvalóan szláv átvétel.

Maga mederi is kiemeli, hogy a mer tő önállóan is használatos, tehát nem fantomtő, csak annyiban emlékeztet azokra, hogy sokféle képzett szóban fordul elő. Ősi uráli örökségről van szó, és minden rokon nyelvben a ’merít’ értelemnek megfelelően használják, hangtani és jelentéstani származtatásával tehát semmi gond nincs. Azt nyilván már olvasónk is csak viccnek szánta, hogy a francia mer szót idehozta. Az az indoeurópai *mari tőből származik, illetve közvetlenül a latin mare szóból.

Parttalan fantázia, tengernyi ötlet
Parttalan fantázia, tengernyi ötlet
(Forrás: Wikimedia Commons / Paxson Woelber / CC BY-SA 3.0)

Aki szeretne elmerengeni a magyar fantomtövek sokaságán és gazdagságán, íme egy hevenyészett lista, csak azokról, amik hirtelen eszembe jutnak:

buz-, csen-, csob-, csor-, döc-, dör-, for-, gör-, hör-, in-, koc-, kon-, kop-, kor-, len-, lob-, mor-, moz-, pen-, per-/pör-, pezs-, pöf-, rez-, rán-, rob-, saj-, suh-, szip-, top-, zen-, zör-, zöty-, zuh-.

Ebben a listában sok olyan tő szerepel, amelyet könnyen „hangutánzó-hangulatfestő” jellegűnek gondolhatunk. Úgy látom, a TESz. szerzői is gyakran érezték ezt a kísértést, és sokszor engedtek is neki. Például a zöty- tővel kapcsolatban hosszú fejtegetésbe is bocsátkozik arról, hogy a jármű (szekér) meglazult alkatrészeinek zaját hallhatjuk bele. Én nagyon szkeptikus vagyok az ilyen magyarázatokkal szemben, de lehet, hogy a beszélőközösségnek valóban sok-sok tagja hasonló képzettársításokat érez egy-egy szótő hangalakjának hallatán, és ilyenkor az már ténylegesen „hangutánzó-hangulatfestő” módon működik, az eredetétől függetlenül, ami sokszor ismeretlen.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (108):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
10 éve 2013. szeptember 16. 21:33
108 Pierre de La Croix

@Krizsa: Már megint terelsz, de ezt már megszoktuk (de megtudtuk, hogy P. Howard mekkora disznó volt, és nem vonatkozik rá a szerzői jog, mert én más értelmét nem látom, hogy ennyit emlegeted azt, hogy mindenhol ugyanaz a szerzői neved). Viszont most már mellette olyan nagy butaságokat hordasz össze, amelyek megkérdőjelezik, hogy a tudomány működését érted. Ami egy laikusnál megbocsátható, de mi mivel magad is hangsúlyozod (ami nem baj) végzettségeidet, már-már "bűn".

Ha nem érted mire gondolok:

people.mokk.bme.hu/~valyi/hivatkozas

Tehát megtehetném, hogy idézek tőled (ha betartom ezeket a formaságokat, de idézzen tőled a nyavalya, ahogy eddig kezeltél itt bárkit aki beleolvasott) amiért felelősségre sem vonhatsz (igen, tudom hogy mit írtál a könyved elejébe, mert én az első oldalakat is elolvasom. Egy előszó, a kiadás éve, helye stb. sok mindent elárul a szerzőről és az adott műről is, ahogy színvonaláról is.), akármit írtál oda, mert a szerzői jog nem így működik.

10 éve 2013. szeptember 16. 18:59
107 Krizsa

Az interneten sehol nem szerepelek sehol másként, mint a valódi nevemen s a magyar nyelvű kiadványaimon is mindig ugyanaz a szerzői nevem: Krizsa Katalin. (Izraeli állampolgárként az utónevemet megváltoztattam).

Könyvekből általában sem lehet idézni, különösen akkor nem, ha (mint általában) fel van tüntetve bennük a copyright.

Tehát a szerző által írt EGYETLEN MONDAT sem idézhető.

Ugyanez vonatkozik azokra a cikkeimre - más honlapokon - amelyek elején fel van tüntetve a copyright.

A fórumos hozzászólásaim azonban általában szabadon másolhatók - kivéve, ha én magam is a könyvemből idéztem - mert akkor azt se lehet. A szabadon másolható hozzászólásoknál csak az a feltétel, hogy nem másítható meg a mondat és nem helyezhető idegen szövegkörnyezetbe sem úgy, mintha ahhoz tartozna hozzá.

Tehát NE VEZESD FÉLRE viccelődéssel azt, aki esetleg tájékozatlan: azért nem idézel semmit, mert szerzői jogvédelem alatt áll.

10 éve 2013. szeptember 16. 16:48
106 Pierre de La Croix

@El Vaquero: A könyvében, de ne olvasd, mert autista leszel. (legalábbis állítása szerint, ezért nem linkelek belőle. Lehet, hogy rosszul emlékszek, de az előbbiek miatt nem merem neked kikeresni.)

10 éve 2013. szeptember 16. 16:29
105 El Vaquero

@elhe taifin: a kínairól hol írt? Olyan hozzászólásával nem találkoztam. Legnagyobb szomorúságom, hogy angolból vagy úgy germán, esetleg latin nyelvekből nem gyökfejt, arra pláne kíváncsi lennék.

10 éve 2013. szeptember 16. 03:28
104 elhe taifin

" illetve hogy több nyelvből korlátozottak az ismereteid"

Ahhoz képest több nyelvről (pl angol, sumér, szanszkrit, kínai stb) is magabiztos kinyilatkoztatásokat tesz :))

10 éve 2013. szeptember 15. 18:44
103 Pierre de La Croix

@Krizsa: Elnézést, de nem hazudoztam (és nem is azt írtam, hogy nincs nyelvvizsgád), az oroszt - ha jól emlékszek - nem is említetted, de ez per pillanat most nem releváns. Te írtad egyik itteni hozzászólásodban (ha még emlékszel rá), hogy héberül és magyarul beszélsz csak (nem ismeretről írtál, ezért nem soroltam fel), amikor valaki belinkelt egy angol nyelvű szöveget, hogy olvassad el, illetve hogy több nyelvből korlátozottak az ismereteid (és reményedet fejezted ki, hogy munkádat mások folytatni fogják). Közvetlenül azután, hogy felhívták a figyelmedet arra, hogy amit írsz, az angol nyelven egyáltalán nem így van.

Ha nem írtad ezt, akkor bocsánat, de speciel egyre megy: úgy sem fogod elolvasni (mert a nyelvtörténeti írásokat hajlandó sem vagy - szintén egy korábbi kijelentésed)

10 éve 2013. szeptember 15. 17:24
102 Krizsa

A viccelődés elmegy, a hazudozás nem.

Sem 1968-ban, sem 1981-ben nem lehetett diplomát szerezni az ELTE TTK-n angol plusz orosz nyelvvizsga nélkül. Vegyész szakmát pedig a német szakirodalom használata nélkül nem, vagy legalábbis nehéz folytatni.

10 éve 2013. szeptember 15. 15:09
101 elhe taifin

@El Vaquero: :)))

10 éve 2013. szeptember 15. 15:05
100 El Vaquero

Ez jó! Ezen a GGL gyökön röhögök már egy ideje :D Szerintem héber eredetű, és akkor az lesz, hogy én megmondtam :D

10 éve 2013. szeptember 15. 14:31
99 elhe taifin
10 éve 2013. szeptember 15. 14:29
98 elhe taifin

Hű, Krizsa könyve tényleg nagyon szórakoztató, kár, hogy eddig nem mertem belenézni.

"A papagáj már 3 millió éve utánozza az emberi beszédet."

Ezt így hogy?

"Ballagi valamilyen szótárt is írt ezügyben – nyilván nem hozzáférhető"

www.google.co.jp/search?tbm=bks&hl=hu&q=M%C3%B3r+Ballagi#hl=hu&q=ina

" nem igazán indoeurópaiak meg, akiknek a nyelve még közelebb áll a gyöknyelvekhez (elsősorban a szlávfélékre gondolok), legfőbb ideje volna, hogy fellázadjanak és megtagadják az indoeurópai ny

elvekhez való hozzá-sorsolást."

Izgatottan várom a cseh, orosz, ukrán stb tüntetők akcióit:))

Ez a könyv tényleg egy kincs :)))

10 éve 2013. szeptember 15. 14:27
97 Pierre de La Croix

@Grant kapitány: De személyesen hallotta valakitől, ezért megbízható a fordítása!!! (A passzívról pedig ezek szerint nem hallott.)

Amúgy csak én vagyok az, akinek a nagy szoba és a nagyszoba (t. i.: "főszoba") két különböző dolgot jelent?

10 éve 2013. szeptember 15. 14:24
96 Diczkó

@Krizsa:

"Na, szóval végigvettél néhány természeti hangot, amelyek sok ezer évtől máig használatos VÁLTOZATLAN gyökvázú szavakat generálnak - éspedig a fejünkben levő ismeretekből, amikkel veleszületünk."

-- Dehogy! A negyedfokú fantomok nem öröklődnek. :-)

"Csak a gyöknyelvészet ezt szigorúan sorba veszi, szótári rendbe rakja, megállapítja a törvényszerűségeit is és felállítja belőle a MIÉRTEK magyarázatához szükséges statisztikákat.

-- És mi lesz a "szívhangokkal"? Hogy lesz ebből történelem?

"Te meg ömleszted a szavakat, ötletszerűen, ráadásul a meta-akármik..."

-- Ha jól megfigyeled, összefüggő jelentéscsoportokra bontottam az egyeztetett szavakat. Egyáltalán nem ömlesztem, 20 példát ígértem, ez az első részlet.

A metatézis magyarul hangátvetés azt jelenti, hogy pl. írtad, hogy "ssszk (szakad)". A SZAK-hoz a KASZA közelebb áll, mint a SZOK-, vagy a SZÁK. Ezt sokan nem tudják.

"Mindegy, a felismerés nálad is pont ugyanaz: a velünk született hanghatások ősi "ismerete" alapján alkotunk szavakat a mai napig."

-- Nem egészen. Némi nemű nyelvi kölcsönhatást legalábbis hozzá kell még képzelni. :-)

10 éve 2013. szeptember 15. 13:43
95 Grant kapitány

@Pierre de La Croix: "Valami olyan volt a válasza - ha jól emlékszem - az volt, hogy nem tud angolul."

Úgy látszik, ez azért nem akadályozza meg abban, hogy elég határozott véleménye legyen az angol nyelvről. Ezt írja:

"A világ uralkodó nyelvében, az angolban már csak úgy találhatók meg az ősgyökök, mint egy összetört váza szétrepült darabjai. Az angol nemhogy elvesztette volna szavak felépítésének logikus rendjét – meg se szerezte. Mondataik non-informatív segédelemek tömegével kezdődnek s a mondanivaló legtöbbször csak az utolsó szó elhangzása után bontakozik ki. Jelentéktelen információkkal indítja a közölnivalót és onnan bővít a fontosabbak felé – ami pontosan fordítottja a magyar gondolkodásnak."

www.leventevezer.extra.hu/gy%C3%B6k1.pdf

Sőt néhány "rendkívül meggyőző" példával illusztrálja is ezt a tézisét, mint pl. a "Here we are in the big room." mondatot hasonlítja össze ezzel "A nagyszobában vagyunk". Ami persze csúsztatás, mert az angol pontosabb fordítása ez is lehet: "itt vagyunk a nagyszobában", és ebben már éppúgy a végére kerül "a mondanivaló lényege", mint az angolban.

10 éve 2013. szeptember 15. 13:17
94 Pierre de La Croix

@Grant kapitány: Azt hiszem, ezt már egyszer valaki - vagy nagyon hasonlót (de ugyanúgy a kutya ugatása volt) - linkelte. Valami olyan volt a válasza - ha jól emlékszem - az volt, hogy nem tud angolul.