Távoli nyelvek,
ismeretlen népek,
záporozó kérdések
Olvasóink nyitott szemmel járnak a világban, érdeklődnek távoli népek és nyelvek iránt, nem csoda, ha kérdések merülnek fel bennük. A válasz néha csak néhány kattintásra található, máskor igazán nincs is...
Olvasóink időnként olyan nyelvekről kérdezgetnek minket, melyekről ritkán esik szó a nyesten és általában a magyar sajtóban, de szakirodalomban is. Ezekből a kérdésekből válogattunk egy csokorra valót.
1. Maldív
Mátyás nevű olvasónk a Maldív-szigetek nyelvéről kérdez.
Mit lehet tudni a maldív nyelvről, írásbeliségéről, illetve a maldív nyelvkönyvekről, szótárakról? A magyar Wikipédián csak pár mondatot lehet találni erről.
Nem tudjuk, olvasónk miért ragaszkodik a magyar Wikipédiához, amikor onnan egy kattintással elérhető az angol nyelvű szócikk, mely jóval bővebben foglalkozik a témával. Ráadásul minimális kereséssel kiderül, hogy a nyesten is írtunk már a maldív nyelvről, ráadásul éppen az első (angol–)maldív szótár megjelenése kapcsán. Cikkünkből az is kiderül, hogy a maldív indoiráni nyelv, legközelebbi rokona a szingaléz, a 12. századtól vannak írott emlékei, a mai, az arabból fejlődött írása pedig a 17. század elejétől használatos.
A Wikipédia szócikkéből az is kiderül, hogy a maldívnak nyolc fő nyelvjárása van, de nem igazán világos, ezek kölcsönösen mennyire érthetőek. Az viszont kiderül, hogy az írott és a beszélt nyelv erősen különbözik egymástól. A hetvenes években a telexgépek elterjedésével megjelent egy latin betűs maldív írás is, melyet a mai napig használnak a maldív földrajzi nevek átírására.
(Forrás: Wikimedia Commons / V4711 / CC BY-SA 3.0)
2. Waray-waray
Névtelenségét megőrizni kívánó olvasónk a Fülöp-szigetek egyik nyelvéről érdeklődik.
A „Waray-Waray” nyelvnek mi a magyar nyelvbeni megfelelője és hogyan kell kiejteni? Van-e egyáltalán a „Waray-Waray” nyelvnek magyar megfelelője és ha nincs, akkor miként s hogyan lehetne átültetni a magyar nyelvbe? Egyáltalán mit lehet tudni erről a nyelvről és kik s hol beszélik? A Wikipédián elég sok szócikk van ezen a nyelven.
Magyar megfelelőről csak akkor beszélhetnénk, ha lenne bevett magyar neve a nyelvnek. Az angol Wikipédia idevágó szócikke szerint angolul is többféleképpen nevezik: Waray-Waray, Waray, Binisaya és Samar-Leyte – a waray a szóban forgó nyelven azt jelenti, hogy ’nem’, ’semmi’, és a más nyelvű beszélők kezdték használni rá ezt az elnevezést, mivel ezt a szót gyakran hallották a nyelv beszélőitől). A Samar-Leyte név az általuk lakott legnagyob szigetek neveiből származik.
Arra csak tippelni tudunk, hogy a waray szó ejtése kb. [uaraj] lehet (hasonlóan hangzik angolul). Magyarul pedig vagy angolos formában bukkanhat fel, vagy varaj-varaj, varaj, illetve biniszaja, és szamar-lejte formában átírva. Megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy a waray-waray és szamar-lejte formák magyar szóként felbukkannak a neten is, méghozzá éppen egy kiejtési útmutatóban. A Fodor István szerkesztette A világ nyelveiben waray, waray-waray, illetve samaran formában szerepel. Ezek azonban – a kis kezdőbetű ellenére – inkább angol formáknak tűnnek, hiszen a kötetben az ilyen neveket átírják (pl. walpiri → valpiri, yabim → jabim stb.).
Az angol Wikipédia szócikkéből nem csak az derül ki, hogy a Fülöp-szigetek ötödik legtöbb – kb. két és fél millió – beszélővel rendelkező nyelve, hanem az is, hogy írásban ritkán használják, de a katolikus egyház ezen a nyelven celebrálja helyben a miséket, és van bibliafordítás is. A kétezres években szótára is megjelent, angol és tagalog (filippinó) megfelelőkkel.
(Forrás: Wikimedia Commons / Roel Balingit / CC BY_SA 3 0)
3. Rohingya
Judit egyenesen az Európai Parlament magyar fordítói nevében kérdez minket.
Tanácsukat szeretném kérni az angolul „Rohingya” névvel jelölt nép(csoport) és nyelv nevének eredeti nyelvből való magyar átírásával kapcsolatban. Önök szerint mi a helyes alak magyarul: rohingya? rohingja? rohindzsa? vagy valami egészen más?
(Forrás: Wikimedia Commons / Firdaus Latif / CC BY-SA 2.0)
Sokszor elmondtuk már, hogy az a helyes, ami megfelel egy nyelvközösség nyelvhasználatának. Mivel ebben az esetben olyan népről van szó, melyről a magyar anyanyelvűek többsége aligha hallott, erre nem támaszkodhatunk. Innentől kezdve pedig több lehetséges megoldás van.
Az egyik, hogy egyszerűen átvesszük az angol írott formát, és a rohingya elnevezést használjuk – persze ennek az lesz a következmények, hogy aki olvassa, így is fogja ejteni. A rohingja forma legfeljebb az angol írott forma felszíni magyarosításának fogható fel, ugyanis az íráskép által sugallttal szemben az angol szóban nem hangzik [j] (viszont felpattan a [g]). Más források szerint viszont nem pattan fel [g], de van [j], vagy éppen [ndz] hangkapcsolatot ejtenek. (A rohinja alakot semmiképpen nem ajánlanánk, hiszen ebben hossz [ny]-t ejtenénk.)
Valószínűleg ez célszerűbb, mint az angolban használt másik elnevezés, a Ruáingga kiejtésből kiindulni, akkor ugyanis kb. a ruajnga vagy ruejnga formához jutunk, amit igen nehéz lesz az angol eredetivel azonosítani. Ennek az alaknak az írott formáját átvenni és arra alapoznia magyar kiejtést még több bonyodalommal járna. Akkor már célszerűbb a burmai kiejtésen alapuló rohindzsa vagy a bengáli kiejtésen alapuló rohinga formát választani. A rohindzsa alak mellett szólhat, hogy cirill betűs nyelvekben, úgy tűnik, hasonló formát választottak. A Fodor István szerkesztette A világ nyelveiben nem sikerült fellelni.
"Nem tudjuk, olvasónk miért ragaszkodik a magyar Wikipédiához, amikor onnan egy kattintással elérhető az angol nyelvű szócikk, mely jóval bővebben foglalkozik a témával."
Magyarországon elméletileg kevesen beszélik kellő szinten az angol nyelvet, annak ellenére, hogy sok iskolában kötelező tanulni. (Nem csoda, hisz az angol nyelvoktatás a közoktatásban általánosságban fabatkát sem ér.)