Olaszok és lengyelek: honnan jönnek?
Olvasónk szerint senki nem nevezi úgy az olaszokat és a lengyeleket úgy, ahogy mi. Kiderül, hogy ez nem egészen van így, és hogy miért.
Róbert nevű olvasónk két népnév eredete iránt érdeklődik:
Honnan származik az Olaszország vagy a Lengyelország név, amikor minden más nyelvben ezeknél szerepel az ITAL... illetve a POL... szórész?
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint az olasz azonos eredetű az oláh ’román’ népnévvel, sajnos azonban oláh szócikket a szótár nem tartalmaz. Az olasz szócikk a vlach szócikkhez is irányítja az olvasót („l[ásd] vlach a[latt]”), de ilyen szócikk sincs benne. Azt mindenesetre elárulja, hogy az olasz a szerb-horvát vagy szlovén többes számú vlasi [vlaszi] alakból származhat. Azt is leírja, hogy a népnév az ősszlávban az újlatin népekre vonatkozott, majd egyes szláv nyelvekben valamelyik újlatin népre szűkült: például a szlovén vlah vagy a lengyel Włoch [vuoch] az olaszokat jelöli, de az ócseh vlach a franciákat jelölte.
(Forrás: Wikimedia Commons / Andreanuc96 / GNU-FDL 1.2)
A szó egyébként a germánból ered, ahol ’idegen’ jelemtésű volt, de már a germánok is használni kezdték népnévként, újlatin vagy (romanizált) kelta szomszédaikra használva. Ennek köszönhető, hogy Európában több nép elnevezése is e szóból ered, például a Welsh ’walesi’ vagy a vallon is. Ezen kívül több etnikai csoport neve is ebből ered, például a Morvaországban, Szlovákia határán élő morva népcsoport: erre a területre Erdély felől a hegyeken át, legeltetve érkeztek román csoportok, akik végül beolvadtak a helyi szlávokba, ám ők adták a terület és az ott élő népcsoport nevét.
A lengyel népnévnek már nincs ilyen szép kiterjedt rokonsága. A TESz. szerint óorosz jövevényszó, de csak közvetve, bizánci görög és arab forrásokból, illetve a régi szerb-horvátból (ledanin) mutatható ki. A lędo [lendo] ’irtványföld, szűzföld’ szóból ered, az óoroszból lędžanъ [lendzsanu] alakban kerülhetett a magyarba, ahol előbb lengyen, majd lengyel alakúvá fejlődött.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (16):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Tempesty:
leh-lehel-lélek-lehellet -lét-é-let
Az olasz-oláh egyezés stimmt a lengyel a leh szarmata törzs alapította nép.
@LvT: köszönöm! Ezek szerint jól tanultam meg annak idején a leckét...
@LvT: Közben konzultáltam a lengyel irodalommal, a lengyel <ląd> az alábbi listán kakukktojás, mert a német <Land> átvételéről van szó. Ezt az is jelzi, hogy ez a lengyel szó nem semleges nemű.
@siposdr: A szláv <lędo> alapszó is egész sok szláv nyelvben megmaradt: orosz (többes számú) <ляда> (ljada) ’erdős, bokros lapály; irtás, szűzföld; szakadék, horhos, vízmosás’, bulgár <леда> (leda) ’irtás, szűzföld; (erdei) tisztás, rét’, cseh (tb. sz.) <lada> ~ (e. sz.) <lado> ’ugar, parlag; műveletlen mező’, nyugat-szlovák <lado> ’u.a.’, lengyel <ląd> ’szárazföld, kontinens’, alsószorb <lado>, felsőszorb <lědo> ’ugarolt föld’. És még jönnek az <-ina> képzős származékok (ez utóbbi a szerbhorvátban és a szlovénban is).
Ugyanennek az indoeurópai alapnyelvi szónak egy másik ablautfokából erednek a germán nyelvek <land> ’föld’ szava. És a hasonló kelta szavak is.
starling.rinet.ru/cgi-bin/response.cgi?r...&sort=word&ic_any=on
www.etymonline.com/index.php?term=land&allowed_in_frame=0
Ami a lędo-t, illetve a lędžanъ-t illeti: Hadrovics és Gáldi szerint létezik egy orosz tájszó, лядина, amelynek értelme erdei vágás v erdőtűz helyén létesített szántó. Az ismert ę - я változás stb. alapján, komolyabb rákeresés nélkül (bocsi, de most erre nincs módom) úgy vélem, van esély rá, hogy a лядина a lędo-val rokonságban áll.
@LvT: Addendum. A szláv törzsnevek egyébként különböző területen megjelentek anélkül, hogy a csoportoknak kapcsolata lett volna egymással. Ilyen törzsnév a <polan> is, amely azt jelentette, hogy ’mezőségi, mezőn lakó’, így több olyan csoportnak is a neve lett, amelyek a környezetüktől eltérően nyílt vidéken éltek. Ennek ellentéte a <d(e)rev(l)an>, azaz ’erdőlakó’ volt. A lengyelországi <polan>-okat az elbai szlávok közé tartozó <drevan>-ok (magyarul <dravén>-ek is) ellenpontozták, akiknek az emléke az alsó-szászországi <Drawehn> helynévben maradt fent.
A <polan> ~ <d(e)revljan> törzspár keleti szláv területen is előfordult: a keleti polanok éppen Kijev környékén laktak, így ők adták a Kijevi Rusz centrális népességét. Ez a névazonosság akadályozhatta meg, hogy az oroszok nem az államszervező törzs nevét általánosították az egységesülő lengyel nép neveként (egészen addig, amíg az <-ak> képzős névváltozat a homonimiát ki nem küszöbölte.)
en.wikipedia.org/wiki/Drevlyans#mediavie..._8th_9th_century.jpg
@odinn: Ez így van is, meg nem is. Igazából „csak” két nevük van: a <polan> (*polěne) és a <lendzan> (*lęděne) törzsre visszamenő. Ez utóbbira vezethető vissza a magyar <lengyel> -en kívül a bizánci görög <Λενζανηνοί>, a korabeli arab <landzaaneh>. Egy szótagúra rövidült <*lęd->, ill. <*Lęch> változatából való az óorosz <лядьскыи> (ljagyszkiji) melléknév, a kiavult orosz <лях> (ljah), a litván <lenkas>, a krími tatár <läh>, az óskandináv <læsar>; cseh-lengyel viszonylatban a <Lach> a morva-sziléziai népcsoport neve.
A lengyel államot a Piast-dinasztia alapozta meg, akiknek a központja a <polan> törzsi területen lévő Gniezno volt. Ezt a területet Nagy-Lengyelországnak nevezik: a jelző a nem méretére utal, hanem az államalapításban betöltött jelentőségére. A <polan> tehát, mint – mint az sokfelé előfordul – országszervező törzs lett közös népnévvé. Azok, akik már az államba szervezett néppel találkoztak, azok nem a legközelibb törzs nevét általánosították, hanem az állam önelnevezését. Ez utóbbi szinonimaként ott is megjelent, ahol a régebbi név ismert volt, az oroszban pl. az újabb <поляк> (poljak) kiszorította a régebbi megnevezést, a magyarban viszont ez nem sikerült a <polyák> szónak.
NB. A lengyelek a XV. sz.-ban megváltoztatták a ’lengyel férfi’ értelmű önelnevezésüket, az <-an[in]> képzőt lecserélték a „modernebb” <-ak>-ra. (Ezzel párhuzamosan a szlovákok is így tettek: de ekkorból valók a csak jobbára vezetéknévként megőrződött egyéb újítások is, mint a Csehák ’cseh férfi’, Ruszn[y]ák ’ruszin férfi’).
A lengyel etnogenezisben szerepet játszó törzsek: pl.wikipedia.org/wiki/Lędzianie#mediavi...Plemiona_polskie.png
@odinn: Hát, mondhatni, bár ugye akkoriban nem voltak „lengyelek”, csak szláv törzsek...
@LvT: Na, még ez is! :) Köszönjük.
@Sultanus Constantinus: >> a germánba a latin Volcae népnévből került <<
A germán alak <*walhaz>, tehát egyrészt mutatja az alapnyelvi /k/ > /h/, másrészt az alapnyelvi /ŏ/ > /ă/ változást. Így sokkal valószínűbb, hogy a germánok közvetlenül az érdekelt keltáktól vették át a nevet, nem a fenti változásokhoz képest meglehetősen kései latin használatból. Annál is inkább, mivel mielőtt Galliába költözve a rómaiak látókörébe kerültek volna, Caesar szerint „Itaque ea quae fertilissima Germaniae sunt loca circum Hercyniam silvam […] Volcae Tectosages occupaverunt atque ibi consederunt” (De bello Gallico VI.24)”, azaz ’Ennélfogva Germániának azon legtermékenyebb helyeit, amelyek a herküniai erdőség körül vannak […], a Volcae Tectosages [törzsbeliek] elfoglalták, majd ott letelepedtek’.
Tehát a Volcae törzs már a római kor előtt kapcsolatban volt a germánokkal: eképpen indokolt a keltáig visszamenni, és tulajdonképpen nem indokolt a latint bevonni az etimológiába, mert az a germán szótól független párhuzamos kölcsönzés szintén a keltából.
www.archive.org/stream/commentariorumpa0...t#page/n143/mode/2up
commons.wikimedia.org/wiki/File:Volcae_A...ges_(migrations).svg
Valahol azt olvastam, hogy a lengyeleknek különböző törzsei voltak (polánok, lendziánok stb.), és mindenki arról a törzsről nevezte el a lengyeleket, amelyikkel kapcsolatban volt.
Épp a napokban jutott eszembe, hogy rákérdezek a 'lengyel' eredetére; de ezek szerint megelőztek. :)
@Fejes László (nyest.hu): Nyilván mindent tovább lehet(ne) fejtegetni, de jelen esetben a név utolsó ismert és dokumentált forrása a Volcae. Ha már a keltáig visszamegyünk, akkor az indoeurópai alapnyelvig is visszamehetnénk, aminek már nincs sok értelme.
@Sultanus Constantinus: „Tehát végső soron latin eredetű a név.”
Ha a végső sorig el szeretnénk menni, akkor kelta, bár az vitatott, hogy ’sólyom’ vagy ’farkas’ jelentésű volt-e. Végső soron.
en.wikipedia.org/wiki/Volcae#Etymology