Kijevi vagy óorosz?
A mostani orosz–ukrán politikai konfliktus időben és a virtuális térben is egyre szélesedik. A Wikipédián például a korai keleti szláv államiság történetét tárgyaló szócikk címe körül lángolt fel a vita.
A legkorábbi keleti szláv államalakulatokról szóló szócikk az orosz Wikipédián 2002 decemberében született meg, Киевская Русь [kijevszkaja rusz] ’Kijevi Rusz’ címen. 2013 áprilisának végén azonban javasolták, hogy a szócikk címe Древнерусское государство [drevnyerusszkoje goszudarsztvo] ’óorosz állam’ legyen. A javaslat fő indoka az volt, hogy a szócikk kiterjed más, nem kijevi központú államalakulatokra is. Sokféle érv elhangzott, végül a cikket május közepén átnevezték. Ezzel aztán az az abszurd helyzet alakult ki, hogy míg a kisebb jelentőségű óorosz államalakulatoknak van önálló szócikkük, addig éppen a legnagyobbnak, legjelentősebbnek nincs – arról nem is szólva, hogyaz indokás inkább az Óorosz államok vagy az Óorosz államiság címet tenné indokolttá. Ráadásul az orosz Wikipédia Óorosz állam szócikkének más Wikipédiákon a Kijevi Rusz szócikk felel meg.
(Forrás: Wikimedia Commons / Koryakov Yuri / CC BY-SA 2.5)
Annak idején az átnevezés bizonyára nem keltett nagy figyelmet, ám a mostani konfliktusos helyzetben többekben tudatosult, hogy az orosz Wikipédián a Kijevi Ruszt eltörölték. Így aztán 2014 március 21-én ismét javaslat született, hogy a szócikket nevezzék vissza, vagy viselje a Русь (Rusz) címet. Ezt azzal indokolják, hogy maguk az állam lakói is így nevezték országukat; a szakirodalomban gyakrabban előfordul ez a kifejezés (és csak a soviniszta orosz történészek kerülik); a древнерусский ’óorosz’ elnevezés azt sugallja, hogy az állam leginkább az oroszokhoz kötődik, holott területe leginkább a mai Fehéroroszországot fedte le (fővárosa pedig a mai ukrán főváros volt).
Az új vita már néhány nap alatt terjedelmesebbre duzzadt, mint a korábbi 2-3 hét alatt. Mi nem fogunk igazságot tenni (bár meg kell jegyeznünk, nem értjük, miért nem lehet létrehozni egy összefoglaló szócikket az óorosz államiságról, és egy másik szócikket kifejezetten a kijevi központú államalakulatról), azt azonban érdemesnek látjuk tisztázni, hogy a nyelvtörténeti folyamatok milyen értelmezési zavarokat okoznak.
A Rusztól az oroszokig
Mint korábban írtuk, a keleti szlávok saját államukat (államaikat) Русь-nak [rusz] nevezték. Az állam lakóit az ebből képzett melléknévvel nevezték русский-nak, azaz ’ruszi’-nak. Ezt az elnevezést aztán népnévként a mai oroszok örökölték, akik a mai napig így nevezik magukat – és idegen nyelveken is leginkább így (a Ruszból képzett szavakkal) nevezik őket. A Rusz lakói azonban olyan keleti szláv nyelvet beszéltek, mely közös őse az orosznak, az ukránnak és a belorusznak, egyiknek sem inkább őse, mint a másiknak. Ezt a nyelvet azonban ma древнерусский язык-nak [drevnyerussszkij jazik] nevezik, és más nyelvekre is óorosz nyelvnek fordítják, ami azt sugallja, hogy ez elsősorban az orosz elődje. Hasonló a helyzet akkor, ha óorosz államról, régészeti leletekről, írásos forrásokról beszélünk.
Valójában persze az elnevezést továbbviszik a fehéroroszok, azaz a beloruszok (oroszul белорусский, beloroszul белaруский – a különbség inkább helyesírási, mint kiejtési) is, de ők már a ’fehér’ megkülönböztető jelzéssel, mintegy azt sugallva, hogy ők valamiféle „nem igazi” rusziak/oroszok, hanem a főághoz képest valamilyen leágazást, elhajlást jelentenek. Hasonló nevük az ukránoknak is van: őket kisoroszoknak (малорусский [malorusszkij]) nevezték. A csavar az ügyben az, hogy ilyen nevük az „igazi” oroszoknak is van: ők a nagyoroszok (великорусский [velikorusszkij]), csakhogy az ő esetükben ezt a hosszabb elnevezést általában nem használják.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy míg az oroszok a nép elnevezését megörökölték, az államét nem. Oroszország mai orosz elnevezése, a Россия [rosszija] a Rusz görög formájának visszakölcsönzése. Ebből szintén képeznek melléknévi alakot: a российский [rosszijszkij] azonban nem ’orosz’-t, hanem ’oroszországi’-t jelent (nemzetiségtől függetlenül). Az állam hivatalos neve Российская Федерация [rosszijszkaja federacija] ’Oroszországi (és nem Orosz) Föderáció’.
A magyar orosz szó valamely török nyelvből származhat. A török nyelvekben szó elején nem állhat(ott) r, ezért az r-rel kezdődő jövevényszavak elejére magánhangzót toldanak be: így lett a Ruszból urusz, mely ebben a formában kerülhetett a magyarba.
A Ruszig az evezéstől
A Rusz elnevezés az állam előtt magára a népre vonatkozott, eredetileg azonban nem a keleti szlávokra, hanem azokra a vikingekre, akik az első keleti szláv többségű államalakulatok élén álltak. Az elnevezés az óészaki rods- ’evezős’ tőre megy vissza (a vikingek evezős hajókon, a folyókon járták be a keleti szláv térséget). A svéd partoknak a történetiségben is vannak ezzel a terminussal összefüggésbe hozható helynevei.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A finnségi nyelvekben és a számiban a svédeket a mai napig ezzel a tővel összefüggésbe hozható nevekkel jelölik: Svédország neve finnül Ruotsi [ruotszi], észtül Rootsi [rótszi], északi számiul Ruoŧŧa (a itt olyan hangot jelöl, mint amilyen az angol thing elején van). Oroszország számi elbevezése viszont Ruošša [ruossa], mely újabb jövevnyészó. Érdekesség, hogy Oroszország neve finnül Venäjä, észtül Venemaa, miközben a vene mindkét nyelven csónakot jelent. Az elnevezésnek azonban nincs köze a viking evezősökhöz, hanem egy szláv törzs nevének az átvétele (hasonlóan az oroszok lett elnevezéséhez). Ez a törzsnév található meg a magyarországi szlovénok vend elnevezésében, és általában a nyugati szlávokat szokás így nevezni (a finnségiben is eredetileg nyugati szlávokat jelölhetett). Valószínű, hogy korábban ez az elnevezés is egy germán törzset jelölt.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (18):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
" A Rusz elnevezés az állam előtt magára a népre vonatkozott, eredetileg azonban nem a keleti szlávokra, hanem azokra a vikingekre, akik az első keleti szláv többségű államalakulatok élén álltak "
A szlávok személynévből kaptáka nevüket, na de ha a vikingektől származnak és a vikingek a gótoktól akkor minek cifrázni annyira ?
@Austro Slav: Csak hogy Grúzia grúzul nem Georgia, hanem Szakartvelo. De az kétségtelen, hogy a grúzok nem rajonganak a "grúz" megnevezésért.
@siposdr:
"Napjainkban (pl. Putyin által is) szépen terjed a россиянин szó is Oroszország lakóinak megnevezésére"
Korrekt, hiszen Oroszország tényleg föderáció, orosz az államnyelv, orosz a vezető etnikum, legalább ennyi gesztust tegyenek meg!
(A magyar vezetőkből ez hiányzott a 19. sz-ban!)
A "Русский" kifejezés egyszerre jelenti a régi Russzal és a későbbi Oroszországgal kapcsolatos dolgokat.
(A szlovák nyelvben is van uhorský - maďarský különbség, de mindkettőt "magyar"-nak fordítják.)
@Sultanus Constantinus:
"Nem is értem, a spanyolokat miért nem nevezték még át eszpanyolokra. :D)"
A spanyol nyelvet nevezik sok helyen kasztíliainak. :-)
@szigetva:
Martonyi is Georgiát mondott Grúzia helyett a NATO Keleti Partnerség kapcsán. Szokatlan, de ha akarod megszokod! :-)
@Fejes László (nyest.hu): @LvT: Köszönöm, meghallgattam a hangmintákat is. Tehát magánhangzók között ezek szerint létezik ilyen, még ha ritka is, főleg az 'Oroszország' szóban és származékaiban. Az ukrán [ty]-nél is hallani, hogy hosszan ejtik.
Hasonló a helyzet a spanyolban is, fonémikusan ott is csak egy gemináta van, az /rr/ (az más kérdés, hogy a fonológusok nem geminátának elemzik), viszont morfémahatáron előfordul az /nn/ és a /bb/, az utóbbi elég ritka. Ezeket viszont nem mindenütt ejtik hosszan, nyelvjárásfüggő, ill. függ a szótagszerkezettől és a hangsúlytól is:
hu.forvo.com/word/innato/#es
hu.forvo.com/word/ennoblecer/#es
hu.forvo.com/word/innato/#es
hu.forvo.com/word/sinn%C3%BAmero/#es
hu.forvo.com/word/obvio/#es
Ukránul nem tudom, hogy a haza szó hogy van, oroszul "rógyiná", ami késztetés eredmény párban:
-roszt (szt=ssz, rossz)/ rodt (rodj= rogy), rót (vörös), ród (út)
(A szibériai, valamikori vulkánikus tevékenység maradványai lehettek ezek az utak... Véletlen, hogy az orosz politikai út is vörös volt..:)
-rossz-in(ja) (hasonulás: rosszí(j)ja)//
ródj-in(ja) (hasonulás: rógyin(n)a) volna..
Szerintem a fentiek alapján a:
-ruszt-ik(-us latinos végződés) ("régi-es") / rudt (=eldurvult), rút, rúd (falusias, durva)
valóban a régi, "ó szláv" jelentést jobban követi u-val, mint a
"vörös út"-as "(o)ros(s)z" elnevezés (bár talán ez a régebbi valószínű kifejezés, mivel nem "rasszokra", hanem "vörös (varas)", valamikori nehézségekkel teli környezetre utalhat vissza)..
-A "raszt(-)er/ radj-og= ragyog"
szópár is a régi szibériai "vörös" környezet leírására utalhat eredetileg, amit később átvitt értelemben a "rasszokra", és azok heves határvitáira, és forró küzdelmeire is használni kezdtek szeritem nagyon találóan..
-Innen eredhet a "rasszizmus" negatív jelentésű politikai jellegű kifejezés is..:)
@nudniq: >> nem lehetett volna-e egy olyan cirill írásreformot bevezetni az orosz, ukrán és belorusz nyelvek írásában egyidejűleg, ami pont ezt a helyesírási különbséget eliminálta volna? <<
Nyilván lehetett volna, mert az orosz helyesírás éppen ilyen: valamiféle nyelvjárások feletti kompromisszum akarna lenni. Az ukrán és belorusz kodifikátorok azonban ennél fontosabbnak vélték azt, hogy a kiejtéshez közeli legyen a helyesírásuk. Az egységesítés elég bonyolult lenne, vö. az előző bejegyzésemben említettem orosz <житье> (zsityjo) ~ ukrán <життя> (zsittya) végmagánhangzójának különbségét, az orosz <Львов> (Lvov) ~ ukrán <Львів> (Lviv) eltérését stb.
A kasubnak egyébként, sztenderd nyelvváltozat hiányában az általad felvetett elvnek megfelelően készítettek helyesírást, vö. en.wikipedia.org/wiki/Kashubian_alphabet De ahol van sztenderd nyelvváltozat, ott szerintem annak a presztízse „nem engedi meg”, mert ezzel a nyelvváltozat „explicit önállósága” csorbulna.
@szigetva: >> Mássalhangzót kérdezte. <<
A gyorsolvasás átka, amikor a szó belső betűi mégis disztingválnak…
.
@Sultanus Constantinus: >> a mássalhangzók érdekelnének. Mert úgy tudom, pl. az oroszban vannak írásban gemináták, de abban nem vagyok biztos, hogy úgy is ejtik-e őket. <<
Az oroszban nincsenek fonémikus gemináták. Illetve lenne egy, de egy fecske, ugye, nem csinál nyarat. Ráadásul ezt nem is kettőzött betűvel jelölik, hanem egyetlen írásjellel: <щ>. Ez azonban csak fonetikailag hosszú lágy [sʲ:], fonológiailag, ahogy azt a magyar átírása is tükrözi, inkább /šč/ hangkapcsolat.
Írásban az oroszban morfémahatáron jelenhet meg kettőzött betű, ennek leggyakoribb esete talán az <нн> (nn), amely különösen a <-ный > (-nij) képzős melléknevekben gyakori. A legfeltűnőbbek pedig a nem szillabikus igekötőkkel alkotott származékok, mint pl. <введение> (vvegyenyije) ’bevezetés’, <ссылать> (sszilaty) ’száműz; kényszerlakhelyre telepít’.
Ezeket normál beszédben nem ejtik hosszan. Betűejtéses beszédben, amikor az <útján> szóból a magyarban is ['u:tjɒ:n] lesz, nem ['u:c:ɒ:n], persze hallhatszódhat hosszan, de ez ugyanannyira nem normatív, ahogy Kádár János beszédmódja sem volt az.
.
Két olyan szláv nyelv van, amelyik normatívan ismeri a geminátákat: ez az ukrán és a belorusz (és gondolom, a délorosz nyelvjárások, de ezt most nem tudom, ellenőrizni). Ezekben a nyelvekben a jerek kiveszése után <-C'j-> hangkapcsolatból teljes hasonulással hosszú<-C'C'-> lett. Így az orosz <житье> (zsityjo) ’élet(mód)’ szó ukrán megfelelője <життя> (zsittya), a fehérorosz pedig <жицця> (zsiccja). Illetve orosz <лью> (lju) ’öntök’, ukrán <ллю> (llju). Ez a változás ezekben a nyelvekben normatívvá tette a hosszú mássalhangzós ejtést az orosznál említett esetekben is (már ahol ebbe más nem szól bele, pl. a szó eleji <v-> glide-os [u̯] ejtése).
@siposdr: Igen, de ez a Rosszijából van, a rosszijszkij főnévi megfelelője.
@nudniq: Nyilván lehetne közelíteni, pl. ha a beloruszban a hangsúlytalan o-t nem a-val írnák, vagy az oroszban a-val írnák, akkor közeledne.
@Sultanus Constantinus:
www.forvo.com/word/%D1%80%D0%BE%D1%81%D1%81%D0%B8%D1%8F/
www.forvo.com/word/%D1%80%D0%BE%D1%81%D1%81%D0%B8%D0%B9%D1%81%D0%BA%
www.forvo.com/word/%D1%80%D0%BE%D1%81%D1%81%D0%B8%D0%B9%D1%81%D0%BA%
www.forvo.com/word/%D1%80%D1%83%D1%81%D1%81%D0%BA%D0%B8%D0%B9/#ru
www.forvo.com/word/%D0%B1%D0%B5%D0%BB%D0%BE%D1%80%D1%83%D1%81%D1%81%
www.forvo.com/word/%D0%B2%D0%B5%D0%BB%D0%B8%D0%BA%D0%BE%D1%80%D1%83%
www.forvo.com/word/%D0%B0%D0%BD%D0%BD%D0%B0/#ru
www.forvo.com/word/%D1%82%D0%B5%D0%BB%D0%B5%D1%84%D0%BE%D0%BD%D0%BD%
Az oroszban saját szavakra nem jellemző, de morfémahatáron igen, és amint hallható, mássalhangzós környezetben sem hosszú igazán. De pl. az ukránban morfémahatáron levő összeolvadásokból keletkezett:
www.forvo.com/search/%D0%B6%D0%B8%D1%82%D1%82%D1%8F/
A csehben viszont pl. morfémahatáron is rövidül, ami hosszú lenne.
"Az állam lakóit az ebből képzett melléknévvel nevezték русский-nak, azaz ’ruszi’-nak. Ezt az elnevezést aztán népnévként a mai oroszok örökölték, akik a mai napig így nevezik magukat"
Napjainkban (pl. Putyin által is) szépen terjed a россиянин szó is Oroszország lakóinak megnevezésére (житель или гражданин России или выходец из этой страны)
"a különbség inkább helyesírási, mint kiejtési"
Már egy ideje (nagyjából az ukrán vs. orosz kemény és lágy í fejtegetése óta) azon tűnődöm, nem lehetett volna-e egy olyan cirill írásreformot bevezetni az orosz, ukrán és belorusz nyelvek írásában egyidejűleg, ami pont ezt a helyesírási különbséget eliminálta volna?
Kicsit pontosabban fogalmazva: lehetne-e úgy módosítani a cirill betűk és betűcsoportok (akár hangsúlytól is függő) kiejtését orosz, ukrán és fehérorosz nyelven, ami három olyan új helyesírást eredményezne, amit használva a szóbelinél még sokkal jobb lenne ezen három nyelv kölcsönös érthetősége írásban?
"Valószínű, hogy korábban ez az elnevezés is egy germán törzset jelölt."
*
Mások szerint a vened-venét népek baltiak voltak. Bojtár Endre egész kis elméletet közölt erről
@Pesta: @szigetva: Az még hagyján, de milyen vérre menő viták mennek az ilyen piszlicsáré dolgokról is. (Nem is értem, a spanyolokat miért nem nevezték még át eszpanyolokra. :D)
@LvT: A magánhangzókat nagyjából tudtam, a mássalhangzók érdekelnének. Mert úgy tudom, pl. az oroszban vannak írásban gemináták, de abban nem vagyok biztos, hogy úgy is ejtik-e őket.
@LvT: Mássalhangzót kérdezte.
@Pesta: Ez angolul is így van, ilyen hiperpécé dolog, hogy úgy kell hívni egy népet, egy országot, ahogy ők magukat. Néha a Hungarian helyett is magyar van. (Persze a francia helyett sosincs français.)