Oroszok és németek a lettben
– és a vótok
Olvasónk szemfüles volt, és észrevett egy érdekességet egy nemrég közölt lett dalszövegben. Cikkünkből kiderül, honnan ered a németek és az oroszok lett neve, és hogy mi közük mindehhez a vótoknak.
Botond nevű olvasónk a nemrég ismertetett lett nyelvpolitikai slágerrel kapcsolatban tett fel kérdést:
Olvastam a lett számról szóló cikketeket, és nem tudtam nem észrevenni, hogy a lettben Oroszország Krievija, Németország pedig Vaciju. Azt szeretném megtudni, honnan származnak ezek az elnevezések?
Mindenekelőtt helyesbítenünk kell: a lettben Németország neve Vācija, a
Vāciju ragozott alak. A kérdés azonban jogos, hiszen ezek az elnevezések nem hasonlítanak ezen országok más nyelvekben megfigyelhető elnevezéseire – kivéve persze a lett közeli rokonának számító litvánt, ahol Németország neve Vokietija.
Mind a lett Vācija, mind a litván Vokietija eredete homályba vész, csupán az a biztos, hogy a két szó azonos eredetű. A legvalószínűbb, hogy ezek a Vagoth germán törzsnévből származnak. Minden bizonnyal ebből származnak a finn Vuoja, Vuojo, illetve ész Oju, Oja elemek Gotland nevében: finn Vuojola, Vuojonmaa, Vuojanmaa; észt Ojumaa, Ojamaa (a maa mindkét nyelvben ’föld, ország’). Egy másik elképzelés szerint a lett és litván elnevezésekben a német Volk ’nép’ megfelelője rejlik, de olyan elképzelés is ismert, mely szerint a szó alapja egy balti ’beszél’ vagy ’csatakiáltás’ jelentésű szó. Ezt azonban komoly források nem támasztják alá.
(Forrás: Wikimedia Commons / Koryakov Yuri / CC BY-SA 3.0)
Egészen biztosan törzsnév rejlik az oroszok lett nevében, méghozzá a krivicseké. A krivicsek a legészakkeletibb keleti szláv törzs voltak, ők érintkeztek a baltiakkal és a finnségi népekkel. A lettek elődei is velük érintkezhettek először, és később a törzs nevét kiterjesztették mindenféle keleti szlávra.
A vót szál
Mindez idáig még rendben is volna, de miért válaszolunk a kérdésre a Rénhíreken? Hiszen sem a lettek, sem a litvánok, sem az oroszok, sem a németek nem finnugorok! Nos, el kell árulnunk, hogy mindkét népelnevezésnek köze van egy finnségi néphez, a vótokhoz.
A vótok nevét egy ’ék’ jelentésű szóból szokás eredeztetni – az etimológiához tartozik az a magyarázat, hogy a vótok minden bizonnyla ék alakú foltot viseltek a ruhájukon. (Ennek lehetett mágiskus védőszerepe, vagy éppen ezzel különböztették meg magukat a csatákban.) Ezt az elképzelést erősíti meg, hogy a számik lapp elnevezése is ’folt’-ot jelent a skandináv nyelvekben. Újabban azonban felmerült az a vélekedés, hogy a vót elnevezés csak véletlenül cseng egybe az ’ék’ jelentésű szóval, és valójában az elnevezés ugyanazzal a népnévvel függ össze, mint a németek lett-litván neve.
(Forrás: Wikimedia Commons / Hellooo / GNU-FDL 1.2)
Azt, hogy a vótokra hogyan ragadt rá ez az elnevezés, ma már aligha deríthető ki. Egy kisebb csoportjukra azonban a lettek által az oroszokra használt elnevezést is használták. Ez a történet jól mutatja, hogy miképpen vándorolhatnak a népnevek egyik népről a másikra.
A német lovagrend, illetve a novgorodi és a pszkovi köztársaság között 1444 és 1447 között folyó háborúban a németek számos vót foglyot ejtettek. Őket Kurlandban (a mai Lettország nyugati felén) telepítették le. A lettek oroszoknak nevezték őket – ahogyan Magyarországon a szlovákokat lecsehezik, az erdélyi magyarokat lerománozzák –, és ez az elnevezésük került át más nyelvekbe (Kreewini, Kreewinen, Krewingen). A krévinek évszázadokig megőrizték nyelvüket, a 17-18. századból számos néprajzi leírás, nyelv adat maradt fenn róluk. A 19. századra ellettesedtek – 1846-ban már csak néhány aggastyán beszélte valamennyire a nyelvet.
Források
Riho Grünthal: Livvistä liiviin. Itämerensuomalaiset etnonyymit. Abstract: The Finnic ethnonyms
Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk
Üdv!
Litván ismerősöm szerint a németek elnevezése a páncélozottságból ered. A "kemény" litvánul "kietas". Mikor a litvánok találkoztak a lovagok lemezpáncéljával, felkiáltottak, hogy "ááá, kemény!" Litvánul: vo, kietas!
Lehet, hogy igaz, gyanúsabb, hogy csak anekdota, de a litvánok elhiszik.