Az áltudományt népszerűsíti az MTI
A hun-magyar rokonságot népszerűsíti hírével az MTI, miközben tudománytalan szótörténeti fejtegetéseket terjeszt. Egy hírírónak nem kell minden tudományos kérdésben járatosnak lennie, de a szenzációsnak tűnő híreket mégis ellenőriznie illene.
Obrusánszky Borbála történész az északnyugat-kínai Senhszi tartomány Tungvancseng nevű településére utazik egy konferenciára, ez alkalommal közöl hírt a vele folytatott beszélgetés alapján az MTI. Természetesen egy hírírótól nem várható el, hogy tájékozott legyen tudományos kérdésekben, néhány alapvető tényt azonban könnyen tisztázhatott volna.
A hír Obrusánszkyt a „Kínában történelmi tényként kezelt hun-magyar rokonság révén meghívott orientalistaként” aposztrofálja, azt sugallva, hogy a hun-magyar rokonságnak bármiféle tudományos bizonyítéka lenne. Nem tudjuk ellenőrizni, hogy vajon kik kezelik ezt a rokonságot történelmi tényként – gyanítható, hogy a kínaiak többségét a kérdés egyáltalán nem foglalkoztatja. Ha esetleg akad is a tudományos körökben olyan, aki behatóbban vizsgálta ezt a kérdést, általában a kínai tudományosság ezzel nem foglalkozik. Az egyetlen olyan kínai mű, amely ismereteink szerint a hunokat és a magyarokat összefüggésbe hozza, egy Ucsiraltu nevű kutató, akinek eredményeit éppen Obrusánszky propagálja Magyarországon. Magyarul kiadott tanulmányait a szakemberek – hogy udvariasan fogalmazzunk – erős fenntartásokkal fogadták. Az MTI kijelentése tehát körülbelül olyan, mint ha azt írták volna, hogy „Romániában tényként kezelik a dákoromán kontinuitást”, vagy hogy „Irán hivatalosan tagadja a holokauszt megtörténtét”. Válaszunk erre: na és? A tudományos tényeken mindez semmit nem változtat.
A hír egyenlőségjelet tesz az ázsiai hunoknak is nevezett hsziungnuk közé, holott kapcsolatuk egyáltalán nem bizonyított. Még a magyar Wikipédia a kapcsolat elismerésére hajló szócikke is – Róna-Tas András egy írására hivatkozva – ellentmondásosan, de óvatosan fogalmaz:
A legelfogadottabb nézet szerint a hsziungnuk voltak a későbbi hunok – azaz a közép-ázsiai és európai hunok – ősei. Alátámasztja ezt, hogy a szogdok a hsziungnukat hunoknak hívták, jogos tehát őket ázsiai hunoknak hívni. Az európai hunokra nézve ez azonban csak annyit jelent, hogy közöttük a hsziungnu arisztokrácia fontos szerepet játszott, nem is feltétlenül meghatározót.
(Hogy lehet a legelfogadottabb nézet, hogy a hsziungnuk az európai hunok ősei, ha legfeljebb a hsziungnu arisztokrácia jeátszott valamilyen, – fontos, de nem meghatározó? – szerepet a hunok kialakulásában?)
Sándor Klára a Nyelvrokonság és hunhagyomány című könyvében azt írja 107. o.), hogy a vita nincs lezárva, bár az tény, hogy most a két nép azonosítása „áll nyerésre”. Valamivel később azonban felhívja rá a figyelmet, hogy a nomád birodalmak sajátos szerveződése miatt gyakorlatilag eldönthetetlen, mely birodalom tekinthető egy másik utódjának (118. o.). Az Obrusánszky által sugallt kép, miszerint az „ázsiai hunok” nyugatra vándorlásával „jutott a mai Kínától sok ezer kilométerre Attila népe is”. Ezt egyébként mint „magyar vonatkozású tényt” említi a cikk.
(Forrás: Wikimedai Commons / Аркадий Зарубин / CC BY-SA 3.0 )
Még abszurdabb állítások találhatók a cikkben a magyarok elnevezéseiről:
Kína szerte ismert az is, hogy a kínai nyelvben Magyarország elnevezése, az angol Hungaryra alliteráló „hsziongjáli” szó első tagja, a hsziong nem véletlenül utal épp a hunokra. Egyébkent a középkori magyar királyok is okleveleikben, érmeiken a Hungaria-t szerepeltették, a „magyar” elnevezés csak később terjedt el.
A „Kína szerte ismert” állítással ugyanaz a probléma, mint a „Kínában történelmi tényként kezelttel”. A Hungary és a hsziongjáli „alliterációja” semmi mást nem jelent, mint hogy mindkét szó [h]-val kezdődik: ilyen alapon elnevezésünk azonos a holland vagy a hondurasi elnevezéssel is. Arról már nem is szólva, hogy a h betű csak utólag, a franciában jelent meg a szóban, éppen annak köszönhetően, hogy a h-t ott amúgy sem ejtették. A legtöbb európai nyelvben a h-t vagy nem írják, vagy ha írják, nem ejtik Magyarország nevében: az angol ilyen szempontból kivételesnek tekinthető.
Szemben áll a tudományos tényekkel az a megállapítás is, hogy a magyar szó későn jelent volna meg. Ez törzsnévként (mogyeri alakban) már korai emlékekben is előfordul, később törzsnévként megyer, a teljes nép neveként magyar alakban vált általánossá (a hangrendi kiegyenlítődés ugyanúgy ment végbe, mind a cseléd/család esetében, mely a szláv cseljadból keletkezett). A népnév egyébként összetett szó, magy- előtagja azonos a manysi népnévvel, az -er(i) utótag pedig azonos azzal, amely az ember szó végén található. Az eredeti törzsnév úgy válhatott a teljes nép nevévé, hogy a teljes nép a vezértörzs nevével azonosította magát – ha van kapcsolat az ázsiai és az európai hunok között, akkor az is hasonló lehet.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (53):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Megmondom őszintén kedves szerkesztők, kicsit szomorú vagyok, hogy 4 hónap alatt senki nem vette fel a kesztyűt és reagált a hozzászólásomra... Nyílván senki nem merült el a témában részletesen közületek, csak felületesen írkáltok... Pedig ez a cikketek tele van baromságokkal. Nem sértésből mondom, alant kifejtettem, hogy miért. Ez hát a nagy tudományosság.
@Fejes László (nyest.hu): Másik pedig : MARKETING, ha el akarjátok kerülni az olyanokat mint én, akkor a már leírt cikkeket megfelelő marketinggel mindenki számára TERJESZTENI KELL. Látható hogy az általános nemzettudat milyen rondán sérült, a ti példátokon is látszik, hogy mit gondolnak a nyelvrokonságról. Hát akkor kézbe kell venni a dolgokat és átformálni ezt. Összefogni a finnugor tanszékkel stb. és akkor nyomatni hogy az emberek tudatában rendet ttegyen a helyes elmélet. Akkor nem lesz ennyi hülye kérdező. Én is ezt csinálom sok esetben - a komcsi magyar törin nevelkedettekkel és mondhatom van eredménye. Például az MTAs konferenciát is vagy 200 an osztották meg nem kutatók hanem érdeklődők pusztán azért, mert szóltam egy csomó általam elérhető jó népszerűségű oldalnak- ha ebből 10 ember elment aki eddig a sérült történelem tudatával élt, akkor már siker :) Szóval: jelenlét, marketing, jelenlét és marketing. Ez lenne az igazi rendeltetésünk nem? Hogy értéket adjunk a nemzetünknek. minden politikai, meg egyéb elméleti indíttatás nélkül:)
@Fejes László (nyest.hu): Sajnos simán. Ismerem a magyar tudományos oktatást és kutatást és eléggé durva mekkora hiányosságok vannak az én területemen is. Azt vettem észre hogy mindig van egy irányzat, amit ezerrel nyomatnak de úgy hogy a többit meg sem vizsgálják. Nálunk mi megy? Népvándorlás- honfoglalás szakirányon- állandóan németekkel kooperálunk valamiért, akik meg persze hogy a germán vonalat erősítik, honfoglalásról alig tanulunk, csak autodidakta módon tudok mondjuk többet, mint amit Mesterképzésen oktatnak. Ha jönne valaki, akkor fognám magam és utánanéznék annak amit ír, mivel tudom hogy egyrészt a világ össze tudását nem képviselhetem, és hogy a magyar oktatás sokszor pénzhiányra hivatkozva gyakran a külföldi irodalmak nagy részéhez egyáltalán nem jut hozzá...valamiért pl az amerikai kutatások egyáltalán nem jutnak el, pedig régészeti szempontból úgy tudom elég érdekes eredményeket hoztak és még lehetne sorolni (főleg hogy nekik van pénzük rá dögivel). Én mindig is nyitott ember voltam , főleg ezért...
@Hírhozó: Bocsánat, de kissé unalmas, hogy folyamatosan megjelenik valaki, aki „én ugyan nem értek hozzá, de tisztán az emberi logikára...” alapon bedob valami olyasmit, hogy „nem tom, minek drága rakétákra költeni, helikopterrel is fel lehetne menni a Holdra”.
Az csak az egyik, hogy arra sem veszed a fáradságot, hogy azt gondold végig, amit te magad írsz le. De most komolyan azt gondolod, hogy ha a szakértők azt gondolják, hogy X szó A-ból B-be került, akkor az összehasonlító nyelvtudomány mondjuk 150 éve alatt egyetlen egy folyamatosan ezzel foglalkozó szakértőnek nem jutott eszébe az a lehetőség, hogy B-ből A-ba? Komolyan hiszed, hogy kell egy kívülálló, aki „pusztán a tiszta emberi logikára” építve feltegye ezt a kérdést?
Azt írod, végzős régészhallgató vagy. Feltételezem, hogy felhalmoztál már némi szakmai ismeretet. El tudod képzelni, hogy jön valaki, aki nem ért a régészethez (mondjuk én), és „csupán a józan észre” alapozva okosabbat mond egy leletről, mind azok a szakemberek, akik alaposan megvizsgálták, ismerik a földrétegeket, a helyszínt, a rokon leleteket, a korszakra vonatkozó írott forrásokat stb.? Mert ha igen, akkor felmerül a kérdés, hogy mi a fenének pazaroltál annyi évet az egyetemre...
@tenegri: Na, ez már tényleg rendes válasz:) Köszönöm szépen! Tényleg nem kötekedni akartam, csak egyszerűen már annyi minden terjeng össze vissza, és legtöbbször ilyeneket is hallok, még jó hogy megkérdezem, én végzős régész vagyok, nyilván nem az a célom hogy mindenáron valahová kössem a népet..azt majd kikutatják egyszer- ráadásul nem vagyok rendszeres nyest olvasó, tehát nem tudhatom, hogy hány cikkben volt kifejetve. Annyi, hogy egyszerűen ezen a területen vannak hülye kérdéseim, oké nem tudok mindent helyesen, mert nem ezt tanuljuk, de pont egy ilyen választ vártam, hogy meg tudjam.
Egyébként a rokonsági dolgot azt azért kevertem bele most mert a cikkben volt pár erre utaló mondat, ahol nagyon úgy tűnt hogy ez már a cikk írójánál eldöntetett hogy ki kivel és mikor és hol. Tényleg örülök a normális válasznak:) És köszönöm még egyszer.
@Fejes László (nyest.hu): Szerintem kár volt ennyire túlreagálni Hírhozót.
@Hírhozó: Amit a torkodnak ugrásnak ítélsz, az bizonyára leginkább csak annyinak köszönhető, hogy a nyelvrokonságnak azt az alapvetően téves értelmezését veted fel itt újra, amit a Nyest számos cikkben és számtalan hozzászólásban elmagyarázott már, s tett a helyére, ennek ellenére mindig jön valaki, aki újrakezdi a csodálkozást.
"Ugye a fáma szerint a többi néptől vettük mi át ezeket a szavakat, amik közös szavak"
Nem. A közös azt jelenti, hogy közös, azaz az alapnyelvből szétvált nyelvek egyike sem vette át (főleg nem egymástól), hanem mindegyiknek a sajátja, s vitte magával. Mint mikor egy vödör vizet kiöntesz, az ebből keletkező kis vízfolyások mind ugyanazt a vizet (a közös alapnyelvet) viszik tovább, csak más-más irányba folydogálva, alakulva, útközben más-más dolgokat felszedve.
" Ha a magyar volt az alap nyelv és abból vettek át szavakat a finnugorok?"
A magyar, a finn, a hanti vagy a manysi pont ugyanannak a nyelvnek a leszármazottja és pont ugyanannyira. A közös, az alapnyelvtől örökölt elemeiket egyiknek sem kellett átvennie a másiktól.
"Illetve a másik józan paraszti eszemmel arra gondolok, hogy ugye van egy nép (magyar) aki nem érti a többi finnugrot, meg van a többi akik megértik egymást (ergo ők biztos hogy anno egy nyelvet beszélhettek) , na már most van x közös szó. Ez kb a felállás ha jól tudom- igy pár ezer évre visszamenőleg arra jutunk, hogy ha tegyük fel ilyen módon volt két nép akik egymás mellett éltek, akkor melyik vehette át melyiktől a szavakat? "
Nem. Akik megértik egymást, azok azért értik meg egymást, mert a nyelvük még csak viszonylag nem rég vált szét egymástól. Akik meg már nem értik meg, azoké pedig nagyon régen.
": Ja és lehet nem kéne genetikai rokonságokat bizonyítani meg cáfolni pusztán nyelvi hovatartozással. "
Nos, ez a nyelvtudomány nem is teszi (ellenben naív és lelkes laikusok imádják), így kár is ezt felróni. A nyelvrokonság a nyelvek rokonságáról szól, nem ezen nyelvek beszélőinek valamiféle rokonságáról (természetesen egyik nem zárja ki a másikat). Csak durva hasonlatként olyasmi ez, mint mondjuk az öltözködés: ruhadarabok eredete, egymással való összefüggése, egymásból való kialakulása megállapítható lehet, de mindez önamgában semmit nem mond a viselőik egymáshoz való viszonyáról.
@Fejes László (nyest.hu): Ja és lehet nem kéne genetikai rokonságokat bizonyítani meg cáfolni pusztán nyelvi hovatartozással. Azt szerintem inkább bízzátok a régészekre, a genetikusokra meg a történészekre. Nem tudom mennyire olvastad amit alább idéztem be. Még a hülye kérdéseim előtt. Részemről innentől kezdve lezárva téma. Egyébként a nyelv ősiségét olasz és amerikai kutatók "mondták". Nekem egyébként tök8, én szeretem a finn meg észt meg a többi nyelvet is szépnek találom, mint ahogy alább is írtam, hogy nekem sosem volt vele bajom, csak ezt mindig meg akartam kérdezni, mert annyi minden terjed hogy gondoltam ezzel is bővítem az egyébként egy nyelvészhez képes valóban csekély tudásomat a témában, de ha tudom hogy a nyelvészek ilyen ideggyengék akkor inkább nem is kérdezek:D
@Fejes László (nyest.hu): Kedvesem, azért nevezlek így mert egyrészt túl arrogáns vagy ahhoz, hogy más megnevezést adjak, másrészt a kérdéseimre kaptam egy "nesze semmi fogd meg jól-t". Nagyon örülök annak, hogy kijavítottál, de nem ezt kértem, hanem csak kérdeztem valamit még ha hosszan is. Nem kell egyből a torkomnak ugrani, mert azt én is tudok hidd el. Aztán harmadrészt, ha már annyira magas szinten művelitek a magyar nyelvet, azt légyszi ne már bunkó módon, oké? Gondolom nem azért kaptál diplomát, hogy tuskó legyél másokkal.
@Hírhozó: „a fáma szerint a többi néptől vettük mi át ezeket a szavakat, amik közös szavak, mert hogy volt egy nagy közös nyelv, és akkor sok sok éve ebből kivált a magyar”
Egyszerűen nem fogom fel, hogy nem fogod fel, amit írsz. Ha egyszer ebből a közös nyelvből VÁLT KI a magyar, akkor hogyan lehetett arra szüksége, mit szüksége, lehetősége arra, hogy ezeket a szavakat ÁTVEGYE?
„a magyar nyelv szerkezetileg nagyon ősi felépítést mutat” Bullshit. Mi az az „ősi felépítés”?
„akik még mai napig el tudják olvasni a lassan ezer éves ó- Mária siralom szövegét” Hát igen, akinek az anyanyelve cseh vagy zulu, az tényleg nem tudja elolvasni az Ómagyar Mária-siralom szövegét... Ez nem lehet véletlen! Ajánlott olvasmány: seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/kapcsateresztekmester
„méltán furcsa” ????? Látod, én már azt sem értem, amit egy órával ezelőtt írtál...
„meg van a többi akik megértik egymást” Ezt meg honnan veszed? Pl. csak a hanti nyelvjárásai között van akkora különbség, hogy ne értsék egymást. Vagy hallgattál te már valaha eredeti csángó elbeszélést?
„volt két nép akik egymás mellett éltek, akkor melyik vehette át melyiktől a szavakat” Nem éltek egymás mellett, mert nem volt két nép, és nem vettek át egymástól szavakat.
„én kb. ennyit értek hozzá” Bocs, de kérdéseidből ítélve: ennyit se.
Egyébként egy nyelvészt mindig meg akartam kérdezni arról, amit már többen beszéltünk anno. Hogy oké én elfogadom hogy a finnugor nyelvrokonság, mert még ne? Mert a finnek és észtek stb. tényleg első hallásra mint ha magyarul beszélnének az más tészta, hogy abszolút nem érteni mit, na de ez van. Ők megértik egymást nagyjából, mi meg senkit. Na de. Ugye a fáma szerint a többi néptől vettük mi át ezeket a szavakat, amik közös szavak, mert hogy volt egy nagy közös nyelv, és akkor sok sok éve ebből kivált a magyar.
De mi van akkor ha ezeket a szavakat valójában ők vették át tőlünk, elvégre több kutató ha jól rémlik kimutatta azt, hogy a magyar nyelv szerkezetileg nagyon ősi felépítést mutat, amire elég jó bizonyíték az, hogy azért azon kevés népek közé tartozunk akik még mai napig el tudják olvasni a lassan ezer éves ó- Mária siralom szövegét--ebből feltételezhető hogy a nyelvünk nem változott olyan gyorsan (mint mondjuk az angoloké meg még sorolhatnám) (nem beszélve arról hogy körbe vagyunk bástyázva egy csomó olyan néppel, akiktől rég átvehettük volna, mi mégis ragaszkodtunk ehhez a méltán furcsa nyelvhez.) Tehát mi van akkor ha fordítva történt? Ha a magyar volt az alap nyelv és abból vettek át szavakat a finnugorok? Ez mivel zárható ki, ill cáfolható?
Illetve a másik józan paraszti eszemmel arra gondolok, hogy ugye van egy nép (magyar) aki nem érti a többi finnugrot, meg van a többi akik megértik egymást (ergo ők biztos hogy anno egy nyelvet beszélhettek) , na már most van x közös szó. Ez kb a felállás ha jól tudom- igy pár ezer évre visszamenőleg arra jutunk, hogy ha tegyük fel ilyen módon volt két nép akik egymás mellett éltek, akkor melyik vehette át melyiktől a szavakat? Hát ha csak logikus belegondolok az a nép, amelyik hajlamosabb a változékonyságra.
(ezt ilyen totális laikusan kérdezem és vetem fel, mert egyébként én kb. ennyit értek hozzá, nem ez a területem:D)
@Madmartigan: A vége priceless :D
"A Kárpát- medence különböző régészeti korú népességeinek embertani vizsgálata több esetben is azt az eredményt hozta, hogy a klasszikus honfoglaló leletanyaggal eltemetett honfoglalás kori népesség sokkal jobban hasonlít a késő avar kori, semmint az Árpád-kori 11. századi népességre. (Éry 1994; Szathmáry 1996)"
/SZTE doktori diplomamunka Priskin Katalin: A Kárpát- medence lóállományának archaeogenetikai elemzése, MTA Szegedi Biológiai Központ, 2010/
"Meglepődve tapasztaltuk, hogy a honfoglaló temetkezések
az avar kori, sőt egyes szaltovói temetkezésekkel is mutatnak haplotípus szintű egyezést.
Az időhorizont-beli eltérés kapcsán ezeket az egyezéseket már nem lehet néhány
generáción belül értelmezett közvetlen rokonságnak feltüntetni. Ezen jelenségek értelmezésében egy önmagában heterogén, de mégis egységesnek nevezhető
alapnépesség feltételezése, valamint a magyar őstörténet egyes fejezeteinek
újraértelmezése nyújthat segítséget" /
Mende Balázs Gusztáv - Raskó István: MTA Őstörténeti Konferencia Magyar genetikával kapcsolatos előadásának kivonatából, 2013/
Azért itt jócskán van mibe belekötni...
1. "gyanítható, hogy a kínaiak többségét a kérdés egyáltalán nem foglalkoztatja. "
1,5 milliárd emberről beszélünk, de pontosan kikről is? Ilyen erővel kijelenthető, hogy a (21. századi) kínai nagy átlagot a saját történelme sem különösen foglalkoztatja, csak az, hogy meglegyen a pénz a bmw-re. Ezeken az embereken akarjuk lemérni a hun-magyar rokonság elmélet elfogadottságát Kínában? Aki kicsit is művelt, érdeklődő és tisztában van a saját történelmével az hallott erről az elméletről és amikor megtudja, hogy magyar vagyok, elsőként szegezi nekem a kérdést.. Én meg hümmögök, hogy a tudományos nyest.hu nem így gondolja.. Roppant kínos. (Ezek a beszélgetések skype-on vagy QQ-n zajlanak, tehát akit nagyon érdekel, annak be tudom másolni.)
2. ez a "hsziungnu" és "hsziongjáli" átírás borzasztó szerencsétlen, egyetlen országban erőltetik, itt nálunk, egyébként a világ értelmesebbik fele pinyint használ. A probléma ott kezdődik, hogy nem értem miért van külön "hsziung" és "hsziong" amikor mind a kettő ugyanarra a szótagra utal: 匈 (xiong).
"A Hungary és a hsziongjáli „alliterációja” semmi mást nem jelent, mint hogy mindkét szó [h]-val kezdődik"
Ez a kijelentés meg bicskanyitogató. Egyedül a magyar átírásban található meg a "h". A szóban forgó hang (pinyin: x, ipa: ɕ) , ami egy alveopalatális zöngétlen réshang. "A magyar s betű által jelölt /ʃ/ hang selypített változatával közelíthető."
Arról nem is beszélve, hogy a "h" archifonémára a kínaiaknak megvan a bejáratott átírásuk, ami a hozzá legközelebb eső hang: h (ipa: x). Egy-két földrajzi név példának: Hannover -> Hannuowei, Hungerford (angol) -> Henggefude, Hungen (német) -> Honggen, Honduras -> Hongdulasi
Látható, hogy számtalan szótag áll rendelkezésükre a kiejtés minél hűebb visszaadására (han, hun, heng, hong). A nyest a kézenfekvő megoldás helyett mégis azt ajánlja, hogy a jobb kezünkkel a bal fülünket vakarjuk...
Ezen kívül egyetlen dolog jöhet szóba, ha a Hungary fordítása a kantoniból került át a mandarinba (x->h elképzelhető, pl. Xianggang -> Hong Kong) . Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy miért mi vagyunk az egyetlen kivétel? Mert általában a kantoniból csak mi nyugatiak barkácsolunk nemzetközi helységneveket, a kínaiak a standard mandarint használják ebben az esetben.
Szerencsére a japán wikipedia (bocsánat, hogy nem volt időm méllyebbre túrni vizsgaidőszakban) egyértelmű magyarázatot ad.
中国語では、ハンガリーのフン族語源説が伝えられて以降、フン族と同族といわれる匈奴から、匈牙利と表記するようになった。
A Hungary átírása eredetileg Hongyali, de "miután Kínába eljutott a hun rokonság elmélet, a hunokkal azonosnak gondolt xiongnu-k nevéből átalakították xiongyali-ra"
Tehát ez egy teljesen tudatos átalakítás volt. A szó második fele (yali) valóban az angolból jön, az első fele (xiong) viszont jelentést is hordoz.
A magam részéről borzasztó egészségtelennek tartom ennek a témának az újbóli és újbóli megbolygatását. Van egy több mint 600 éves hun-magyar hagyományunk (és Anonymus előtt még ki tudja mennyi...), amit nem lehet 150 év alatt kitörölni a fejekből. Egyébként meg miért kéne? Japánban a 19. század végéig tilos volt minden fajta őskutatás, mert összeegyeztethetlen volt a császár és a japán nép isteni származásával. És most nézzük meg hol tartanak technológiában... Kína, Korea dettó. A tudomány és a hit kibékíthető egymással, sőt...
Nekem nincs kikristályosodott álláspontom, viszont az a finnugrista aki feltételezi, hogy a Hun Birodalom felszívódott a föld színéről nyelv, írás és leszármazottak nélkül, az egy b*rom (már elnézést..).
További jó finnugrálást kívánok.
@Fejes László (nyest.hu):
Mi van a közös finnugor birtokraggal? Kíváncsian várom, mire jutottál.