0:05
Főoldal | Rénhírek

Az áltudományt népszerűsíti az MTI

A hun-magyar rokonságot népszerűsíti hírével az MTI, miközben tudománytalan szótörténeti fejtegetéseket terjeszt. Egy hírírónak nem kell minden tudományos kérdésben járatosnak lennie, de a szenzációsnak tűnő híreket mégis ellenőriznie illene.

nyest.hu | 2013. május 22.

Obrusánszky Borbála történész az északnyugat-kínai Senhszi tartomány Tungvancseng nevű településére utazik egy konferenciára, ez alkalommal közöl hírt a vele folytatott beszélgetés alapján az MTI. Természetesen egy hírírótól nem várható el, hogy tájékozott legyen tudományos kérdésekben, néhány alapvető tényt azonban könnyen tisztázhatott volna.

A hír Obrusánszkyt a „Kínában történelmi tényként kezelt hun-magyar rokonság révén meghívott orientalistaként” aposztrofálja, azt sugallva, hogy a hun-magyar rokonságnak bármiféle tudományos bizonyítéka lenne. Nem tudjuk ellenőrizni, hogy vajon kik kezelik ezt a rokonságot történelmi tényként – gyanítható, hogy a kínaiak többségét a kérdés egyáltalán nem foglalkoztatja. Ha esetleg akad is a tudományos  körökben olyan, aki behatóbban vizsgálta ezt a kérdést, általában a kínai tudományosság ezzel nem foglalkozik. Az egyetlen olyan kínai mű, amely ismereteink szerint a hunokat és a magyarokat összefüggésbe hozza, egy Ucsiraltu nevű kutató, akinek eredményeit éppen Obrusánszky propagálja Magyarországon. Magyarul kiadott tanulmányait a szakemberek – hogy udvariasan fogalmazzunk – erős fenntartásokkal fogadták. Az MTI kijelentése tehát körülbelül olyan, mint ha azt írták volna, hogy „Romániában tényként kezelik a dákoromán kontinuitást”, vagy hogy „Irán hivatalosan tagadja a holokauszt megtörténtét”. Válaszunk erre: na és? A tudományos tényeken mindez semmit nem változtat.

A hír egyenlőségjelet tesz az ázsiai hunoknak is nevezett hsziungnuk közé, holott kapcsolatuk egyáltalán nem bizonyított. Még a magyar Wikipédia a kapcsolat elismerésére hajló szócikke is – Róna-Tas András egy írására hivatkozva – ellentmondásosan, de óvatosan fogalmaz:

A legelfogadottabb nézet szerint a hsziungnuk voltak a későbbi hunok – azaz a közép-ázsiai és európai hunok – ősei. Alátámasztja ezt, hogy a szogdok a hsziungnukat hunoknak hívták, jogos tehát őket ázsiai hunoknak hívni. Az európai hunokra nézve ez azonban csak annyit jelent, hogy közöttük a hsziungnu arisztokrácia fontos szerepet játszott, nem is feltétlenül meghatározót.

(Hogy lehet a legelfogadottabb nézet, hogy a hsziungnuk az európai hunok ősei, ha legfeljebb a hsziungnu arisztokrácia jeátszott valamilyen, – fontos, de nem meghatározó? – szerepet a hunok kialakulásában?)

Sándor Klára a Nyelvrokonság és hunhagyomány című könyvében azt írja 107. o.), hogy a vita nincs lezárva, bár az tény, hogy most a két nép azonosítása „áll nyerésre”. Valamivel később azonban felhívja rá a figyelmet, hogy a  nomád birodalmak sajátos szerveződése miatt gyakorlatilag eldönthetetlen, mely birodalom tekinthető egy másik utódjának (118. o.). Az Obrusánszky által sugallt kép, miszerint az „ázsiai hunok” nyugatra vándorlásával „jutott a mai Kínától sok ezer kilométerre Attila népe is”. Ezt egyébként mint „magyar vonatkozású tényt” említi a cikk.

Tudománytalan fantasztikum
Tudománytalan fantasztikum
(Forrás: Wikimedai Commons / Аркадий Зарубин / CC BY-SA 3.0 )

 

Még abszurdabb állítások találhatók a cikkben a magyarok elnevezéseiről:

Kína szerte ismert az is, hogy a kínai nyelvben Magyarország elnevezése, az angol Hungaryra alliteráló „hsziongjáli” szó első tagja, a hsziong nem véletlenül utal épp a hunokra. Egyébkent a középkori magyar királyok is okleveleikben, érmeiken a Hungaria-t szerepeltették, a „magyar” elnevezés csak később terjedt el.

A „Kína szerte ismert” állítással ugyanaz a probléma, mint a „Kínában történelmi tényként kezelttel”. A Hungary és a hsziongjáli „alliterációja” semmi mást nem jelent, mint hogy mindkét szó [h]-val kezdődik: ilyen alapon elnevezésünk azonos a holland vagy a hondurasi elnevezéssel is. Arról már nem is szólva, hogy a h betű csak utólag, a franciában jelent meg a szóban, éppen annak köszönhetően, hogy a h-t ott amúgy sem ejtették. A legtöbb európai nyelvben a h-t vagy nem írják, vagy ha írják, nem ejtik Magyarország nevében: az angol ilyen szempontból kivételesnek tekinthető.

Szemben áll a tudományos tényekkel az a megállapítás is, hogy a magyar szó későn jelent volna meg. Ez törzsnévként (mogyeri alakban) már korai emlékekben is előfordul, később törzsnévként megyer, a teljes nép neveként magyar alakban vált általánossá (a hangrendi kiegyenlítődés ugyanúgy ment végbe, mind a cseléd/család esetében, mely a szláv cseljadból keletkezett). A népnév egyébként összetett szó, magy- előtagja azonos a manysi népnévvel, az -er(i) utótag pedig azonos azzal, amely az ember szó végén található. Az eredeti törzsnév úgy válhatott a teljes nép nevévé, hogy a teljes nép a vezértörzs nevével azonosította magát – ha van kapcsolat az ázsiai és az európai hunok között, akkor az is hasonló lehet.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (53):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
10 éve 2013. május 22. 19:21
1 Kristóf

Az, hogy Kínában történelmi tény a hun-magyar rokonság, az olyan pletyka, mint a "finnek már nem is tanítják", "egész Európa röhög a finnugor nyelvrokonságon", "külföldön már megállapították a sumer-magyar nyelvrokonságot"? Lassan ideje lenne egy gyűjteményt készíteni a magyar őstörténetre vonatkozó áltudományos hiedelmekből (ha még nincs ilyen).

10 éve 2013. május 22. 19:48
2 Roland2
10 éve 2013. május 22. 19:56
3 bloggerman77

A Bori volt az index.hu tudományos rovatának újságírója 2005-2006-ban... :)

Már az MTI is süllyed le :p bár, amióta a történelmi tárgyú cikkeket a BBC bulvár-történelem híreiből ollózzák össze, ez nem is csoda.

10 éve 2013. május 22. 23:34
4 Diczkó

nyest.hu

"A népnév egyébként összetett szó, magy- előtagja azonos a manysi népnévvel, az -er(i) utótag pedig azonos azzal, amely az ember szó végén található"

- Ha az EMBER összetett szó, akkor mi az előtag?

ÄMP? Kutya?

Mire véljük ezt?!

10 éve 2013. május 23. 03:06
5 elhe taifin

"Kína szerte ismert az is, hogy a kínai nyelvben Magyarország elnevezése, az angol Hungaryra alliteráló „hsziongjáli” szó első tagja, a hsziong nem véletlenül utal épp a hunokra. "

Magyarország 匈牙利 "hsziongjáli" elnevezése viszonylag kései ; Matteo Ricci 1602-es világtérképén még " weng a li ja" 翁阿利亞 szerepel...

Ligeti ezt írja a "Egy XVIII. századi kínai munka a magyarokról." c. cikkében Mo. kínai elnevezéseiről- szögletes zárójelben megadom a kérdéses kínai írásjegyeket:

"Az első, a legrégibb még XIII. sz.-i és mongol közvetítéssel került a kínaiakhoz: ma-ča-rh, ma-kia-rh [馬札兒] , eredeti szövegében, a mongol nyelvű Mongolok Titkos Történetében: maǰar. Időrendben ekkor következik a weng-kia-li-ya ~ Ungaria [翁加里亜] név. A harmadik, mely mai napig használatban van, a Hiung-ya-li-ya [匈牙利] azaz Hungária, szintén nyugati eredetű, ennek ellenére egyes kínai tudósok összekötik az ázsiai húnok vagy hiung-nu-k nevével."  

(Kőrösi Csoma archívum, első kötet, 1939, reprint 1967, 136-137. oldal)

10 éve 2013. május 23. 03:10
6 elhe taifin

"Magyarul kiadott tanulmányait a szakemberek – hogy udvariasan fogalmazzunk – erős fenntartásokkal fogadták."

Nálam a link nem működik- ha másnak se, akkor Kara tanár úr bírálatát itt megtekintheti: ja.scribd.com/doc/44646871/Kara-Gyorgy-Itelet-egy-mongol%E2%80%93mag

10 éve 2013. május 23. 07:07
7 Krizsa

A finnugor nyelvek közötti 700? 500? "hasonlónak tekintett" szó TIZENÖT FINNUGOR nyelvből van összeszedve, igen? Nem kettőből.

S ezek egy része úgy hasonló,. mint a kota - ház.

Nálam (héber-magyar rokonítás) 7300 rövid szóból kb. 4000 hasonló szó van, összesen csak KÉT nyelvből. De egy sincs olyan, ahol minden hang másra változott.

A P/F kezdőhang változás csak magyar-héberből körülbelül 150 szó, ahol a héberben van a P és a magyarban az F. Mintha a héber volna az ősibb! Pedig más dolgokból, és statisztikai adatokból is kiderül, hogy a magyar ősibb.

10 éve 2013. május 23. 09:11
8 Fejes László (nyest.hu)

@Diczkó: Ha egy picit is gondolkodsz, akkor eszedbe jut, hogy az ämp folytatása az eb, és általában is az -mp- folytatása -b-, nem -mb-. A kérdés persze jogos és érdekes, talán majd külön cikkben válaszolunk rá.

@elhe taifin: Érdekes, tegnap még működött. Valakik el akarják tagadni az igazságot. :) Cserélem a linket.

10 éve 2013. május 23. 10:11
9 seta92

???? "A népnév egyébként összetett szó, magy- előtagja azonos a manysi népnévvel, az -er(i) utótag pedig azonos azzal, amely az ember szó végén található" ???

Én még úgy tanultam, hogy em + ber = em (= eme, emse) 'nő" + ber (= fér-fi, férj) 'férfi'.

Eszerint a népnév utótagjának semmi köze az eri-hez.

10 éve 2013. május 23. 13:09
10 Diczkó

@Fejes László (nyest.hu):

Megértem, hogy véded a "ház elejét" - én meg a "közét" (!) -

Azt is megértem, hogy a nazálisnak nem kéne ott lennie, de mégis sokszor, törvény sértő módon ott van. Mint a HANGYA.

Várjuk a választ.

10 éve 2013. május 23. 14:17
11 Krizsa

@seta92: Igen. A héber em = anya (emlet, szoptat), b'= ban, ár = feléled, baru = teremtmény. Ember: anyában éledő teremtmény.

A "ber" meg a B/W (egy speciális, "mérsékelt égövi" hangváltozásával) -a régi alak: VER (vér). A héber ge-ver = férfi, gibor = hős, Gavriel = Gábor. itt K/H hangváltozás volt: ke-ver: (mint aki - ver).

10 éve 2013. május 23. 15:38
12 bloggerman77

@seta92:

A manysi és a magyar népnév "férfi ember" etimológiájú, ebből a magy- ill. a manys-/mons- a FU eredetű "ember, férfi" jelentéssel, mig a -eri/ar/är végződést az iráni eredetűnek tartják, szintén "ember, férfi" jelentéssel, így rokona az aryan-árja szónak.

10 éve 2013. május 23. 15:55
13 bloggerman77

@elhe taifin:

A "weng-kia-li-ya" orosz eredet gyanúe lehet a kínaiban a "Vengrijá"-ból.

10 éve 2013. május 23. 16:09
14 Roland2

@bloggerman77: Valószínűbb, h. az -er végződés egy finnugor *irkä ( férfi ) szóra vezethető vissza ( vö. finn yrkö ), és ugyanez van az ember szóban is. Az ember szó em- tagját valószínűsítik rokonítani az egykori emse ( nőstény) és emlő szavak *em(ik) alapszavával. Pont a hantiban ( ami ugye a magyar közelebbi rokona ) van hasonló összetétel az ember megnevezésére ( nő+férfi ).

10 éve 2013. május 23. 16:16
15 Roland2

@Roland2: mármint régebben madzser és abból az -er utótag.

10 éve 2013. május 23. 17:10
16 elhe taifin

@bloggerman77: Ligeti azt írja, hogy valószínűleg francia vagy olasz jezsuitáktól származó értesítésen alapulhat az elnevezés (Matteo Ricci?). Ez a 翁加里亜 weng-kia-li-ya a mai kínai köznyelvi olvasat magyar átírásán alapul; a 17/18. századi mandzsuk ung-giya-lii-ya ᡠᠩ ᡤᡳᠶᠠ ᠯᡳᡳ ᠶᠠ , a japánok ungaria ウンカリア  alakban írták át .

Egyébként Osváth Gábor cikke szerint Észak-Koreában valóban az orosz eredetű Wenguriát használják :)

10 éve 2013. május 23. 17:15
17 elhe taifin

@elhe taifin:

Lemaradt a hivatkozás:

Osváth Gábor: Észak- és Dél-Korea eltérő nyelvhasználata

terebess.hu/keletkultinfo/nyelv3.htm

Ligeti Lajos "Egy XVIII. századi kínai munka a magyarokról." (Kőrösi Csoma archívum, első kötet, 1939, reprint 1967)

Tóth Gergely: Birodalmak asztalánál. A monarchiabeli Magyarország és Japán kapcsolattörténete 1869-től 1913-ig, korabeli és új források alapján. Ad librum, 2010, 46-47. oldal (a könyv egyéb olvasatokat, elnevezéseket is bemutat)

10 éve 2013. május 23. 19:34
18 Blogin

Nagyon régi nyelvészpoén, de annyira szeretem, talán elfér itt:

Mi az abszolút finnugor?

Mikor a vogulok osztják az észt.

Értitek, osztják mint hanti. Haha.

10 éve 2013. május 23. 19:49
19 bloggerman77

@elhe taifin:

Lehet, de a kínai szókifacsarások sok mindent rejthetnek. A Kínában működő jezsuiták által Mo. nevének elterjesztése sokkal valószinűtlenebb, mint a moszkvai Kitajszkij Ogorod-ban élő kereskedők által a szlávból átvett Vengrija.

A mai japán Hankari szó meg az angol Hungary átvétele.

10 éve 2013. május 23. 19:56
20 bloggerman77

@Roland2:

Ez az ember etimológia eléggé zűrzavaros, ennyi erővel bármely szóból levezethető bármely másik.

Pl. amúgy a magy- ill. a mons- tőröl is van olyan vélemény, hogy az is indoárja eredetű lehet, ott *manus szóból származtatják.

(Tekintve, hogy a legújabb kutatások szerint a ugor közösség kialakulásának helyén talált régészeti emberanyag iráni kapcsolatokat mutat, ez nem is lenne valószerűtlen.)

10 éve 2013. május 23. 20:10
21 arafuraferi

@Blogin: "Mi az abszolút finnugor? Mikor a vogulok osztják az észt."

Mit mond az abszolút finnugrista?: A magyar finnugor vót.

Mi az abszolút finnugor szerelem?: Amikor egy komi Marira ugor.

Az abszolút finnugor botrány is ebből ered, mert a mordvinok zűrjének oka is Mari vót, hiába lappít.

10 éve 2013. május 24. 04:21
22 elhe taifin

@bloggerman77: Egész pontosan "hangarí" (ハンガリー/ 洪牙利), bár nagyon ritkán használják a "madzsáru" (マジャール) szót is "magyar nép, magyarok" jelentésben. Mondjuk eddigi tapasztalataim szerint már a "hangarí" azonosítása is sok embernek kihívást jelent :))

"A Kínában működő jezsuiták által Mo. nevének elterjesztése sokkal valószinűtlenebb,"

Pedig a jezsuiták elég tevékenyek voltak, ráadásul Matteo Ricci (利 瑪竇) is jezsuita volt :)

10 éve 2013. május 25. 08:04
23 baloch

Mivel a néhány évtizede záporozó új tudományos eredmények, mint tények alaposan megrengették a Budenz korában divatos feltételezésekre épült elméleteket, melyeket nem restellnek még ma sem tudományosnak nevezni, nem szabad "áltudomány"-nak bélyegezni azt az elméletet, mely vetélytársa lett egy korábbi (kevésbé udvarias kifejezéssel élve: elavult és túlhaladott) elméletnek. Az ilyen megbélyegzés pont a másikra negatív jelzőt tevő félt teszi tudománytalanná, azaz áltudományossá, mert lealacsonyodik gondolkodó és megérteni szándékozó tudós elméből indulati , és egyben elutasító szintre. Természetes dolog, hogy vannak nyelvi kapcsolataink a finnugor népcsoportokkal, de azt is természetesnek kell venni, hogy a történelem, régészet és egyéb tudományok által tálcán kínált új eredmények hatására maivá tegye, korszerűsítse "hitét" a magát tudományos szinten munkálkodónak kikiáltó, és ezért még talán fizetést is kapó kutató. S hogy melyik nép vett át melyiktől bizonyos szavakat? Nos, ebben szerencsére sokszor a hozzászólók írják le a tudomány által megkövetelt tényeket. Említésre került a "moger" szó. Ennek anatóliai/héber és mongol értelme igen hasonló szemantikailag; nem szabad széttépni a szálakat.

10 éve 2013. május 25. 08:56
24 mederi

Megalapozatlannak tűnhet, amit a "hun(g)" szóról gondolok, de szerintem lehetséges a hunok "nemzetközi" összetétele miatt...

A szóeleji "h"-ra vonatkozóan ha azt feltételezem, hogy a spanyolhoz hasonlóan, ami leírva "jung", ha "hung" kimondva, érthetővé válik, miért portyázták be a szerintem nyugatról kelet felé "kutakodó", majd vissza-vissza térő (indulásukkor alapvetően) fehérek a távolkeletet. Nagy Sándor csapataihoz hasonlóan, a hunok sem főleg öreg harcosokból állhattak.. Bár Attila a hunok birodalmát a Kárpát medencéből irányította, a vezetés (és a katonaság is) nagyon vegyes volt (különösen visszafelé jövet, keleti harcosokkal is bővült), és a harcokban elért eredmények alapján osztották a rangokat.

.

10 éve 2013. május 25. 09:12
25 mederi

Az "ember" szó, melyet "e" és "á" közötti szóeleji "e"-vel, a végén hosszú "ő"-vel "eámbőr"-nek mondtak/ mondanak vidéken, szerintem olyan jelentéssel bírhatott, hogy:

"jobban szeret =emb(b)" (medve) bőrbe "ber (bőr)"=medve (bőr)" öltözni, vagyis egyfajta jégkori "ember" elnevezése..

Az "em(el)/em(lő)" eredetileg az anyát (emá, emese) és az (anyai) szeretetet, valamint a szerelmet is (a franciában ma is) jelentette.

10 éve 2013. május 25. 09:47
26 mederi

A "mogyer, magyar, megyer" szavakkal kapcsolatban az a véleményem, hogy ha helyesen "modjer, madjer, medjer"-nek írnánk, és a "késztetés-eredmény" létező szókapcsolatot (amiről a blogomban már írtam) is felhasználjuk, egyfajta kép kialakul a magyar elnevezéssel kapcsolatban.

A/

Ha figyelembe vesszük, hogy magyarban a közeli tárgyakra, helyekre magas magánhangzós elnevezéseket, a távoliakra mélyet használunk, akkor a "megyeri/ med(j)eri" itteni, hazai, közeli, a "magyari/ mad(j)ari" távoli, távolra kerültet jelent, ami nem mond ellent a honfoglaló magyarok nevének.

B/

Ha figyelembe vesszük, hogy a Kárpátmedence "medence", valamikori tengeri "meder", az itt élők elnevezésére a "mederi" jogos elnevezés.

C/

Ha figyelembe vesszük, hogy a "megy" szavunk helyesen leírva "medj", akkor a "j"-s "medjeri" változat a "mederi"-vel összhangba kerül.

D/

Kiegészítésként a "messze/ messzi" szavunk, melynek hosszú "ssz"-e a szláv "meszto=hely" szóban láthatóvá válik, és az öltözködéssel kapcsolatos ( "mezes/ mezős/ me(s)ztelen" ), a késztetés-eredmény szókapcsolatban találkozik a "med, meddő, medj, mettől, meddig" kifejezésekkel:

"meszt, messze, mező, mezsgye (messdje) (késztetés)//med(j), med(t), mettől, meddig, mecc! (medszt) (eredmény)"

Szerintem, a mező (hely) nyújtotta "mezbe" öltözködni kész, a mezőt ápoló, messze (vásárba, ahogyan a német megőrizte) menni akaró, gondolom gyógy (medi-cina) füvet vivő embert idézi a késztetés- eredmény alap szókapcsolat és származékai.

10 éve 2013. május 26. 07:19
27 VG

A hun-magyar azonosság tételének feltalálását indokolatlan Obrusánszky Borbála terhére róni, mert egyrészt ez az állítás igaz; másrészt ennek bizonyítékait nem ismeri teljes körűen, ezért azokat fel sem sorolja. A legnagyobb adatsor, amelyet nem csak OB, hanem Ucsiraltu és a bírálóik is nem létezőnek tekintenek (talán, mert hozzá sem tudnak szólni a témához) a székely írás. Ezen írásrendszer jelei egyaránt megtalálhatók a szkíták és a hunok, az avarok, a honfoglalók és a magyar népművészet tárgyain is. Van olyan régészeti lelet, amelyen jól elolvasható magyar szavakat találunk. Az egyik ilyen leletet nemrégen állították ki a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán, miközben Erdélyi István és Ráduly János korpuszában a legkorábbi (hun kori) rovásemlékként jelent meg. A leletről elég régen tájékoztattuk már e közvéleményt, ideje lenne megmagyarázni, miért nem cáfolják a hasonló cikkek szerzői. Ez az "előkelő elzárkózás" azt a gyanút kelti, hogy egyes szerzők számára nem a nyelvi tények (a legkorábbi magyar nyelvemlékek) fontosak, hanem a sohasem bizonyított, a hun-magyar azonosságot tagadó dogma fenntartása.

10 éve 2013. május 26. 07:21
28 VG

A budapesti hun jelvény leírása itt olvasható: hunjelveny.uw.hu/

@VG:

10 éve 2013. május 26. 10:26
29 arafuraferi

@VG: "Bár az ilyen rövid fel­ira­­tok szinte a világ bármely nyelvén megfejthetők" Ezt jól mondod, szinte bármely nyelven lehetne értelmes szavakat kiolvasni három betűből, ha lehet hangot ugratni, és bármely irányban lehet olvasni.Ennek ellenére te biztosnak veszed a magyar nyelvűséget. Honnan tudod, hogy nem egy akkori (nem magyar) nyelven (sokkal egyértelműbb olvasattal) jelentett valamit (akár északot is)?

Mivel az eredmény a fontos, ezért balról jobbra olvasod, holott a székely írás alapvetően jobbról balra halad, ami eltérés van ettől, ritka kivétel.

Ráadásul nem felel meg a székely írás logikájának az olvasatod. Ebben az esetben az egyértelmű elolvasáshoz, a középső (szerinted) "a" betűt, (szerintem akár g is lehetne) kellene elhagyni, és az első "é"-t kitenni. Az -ak szótag jelölésére a rovásírásban van jel, tehát az a-t ugratták volna és az é-t kirakták volna, hisz anélkül nem egyértelmű a jelentés, tehát ebben az esetben nem megengedhető (még ha a legtöbb esetben el is hagyják a szó eleji e-t a székely írásban).

A harmadik jel pedig jelölhetett éppen k-t abban a nyelvben, de ez a levezetés (egy gyakorlatilag hasonló formában csak egy rovásemlékben előforduló) ö betűből k betűre, ez belemagyarázás.

Az összehasonlító nyelvészetben nem úgy jutottak eredményre, hogy az eredményt nézték, és annak érdekében alakították a módszert, hanem a módszer állandó és működik ellenőrizhatően kis időtávokban is, tehát ezért fogadja el a tudomány.

Másrészt ha észrevetted volna, a cikkban nem a hun-magyar azonosságot cáfolják, hanem Obrusánszky Borbála kijelentéseit.

Egy írásrendszer pedig nem bizonyíték a közös nyelvre, ahhoz egyértelmű megfejtések kellenek, nem pedig találgatások. Három betűből pedig nem lehet kitalálni ennek az írásnak a nyelvét. Persze ha sok ilyen három betűs felirat lenne, és mindegyik esetén ugyanazok az eltérések (lásd összehasonlító nyelvtudomány, ami az azonos eltérésekkel bizonyít), akkor már közelebb kerülnénk az ilyen feliratok megfejtéshez.

10 éve 2013. május 26. 12:27
30 Krizsa

@arafuraferi: "...összehasonlító nyelvtudomány, ami az azonos eltérésekkel bizonyít"...

SZERETNE bizonyítani.

Az azonos eltérések csak egyetlen mintán azonosítanak, akkor, ha ugyanaz a nép vándorol vissza, néhány száztól ezer éven belül az saját, helybenmaradt őseihez.

Ez történt az ókor-korai középkorban a ma újlatin és "germánalapú" nyelvek populációival. Körbekerülték kelet felé Európát, le a Földközi tengerre, Anatóliáig és tovább. Itáliában többszáz évre leragadtak, mint latinok, átvették az etruszk kultúrát. Az Ibériai fsz.-en is elődüztek, majd nyugat felől újra északi irányba terjeszkedtek.

Magukkal vitték a közben Európában megjelenő új rokonhangokat: S/Sz, D, G-t, plusz a délvidékről a B és F-et. Felszedték az afro-sémi nyelvi jellegzetességeket, leginkább a külön, vagy egybeírt előtagok használatát.

Sehol máshol nem érvémyesek ezek az árja "hangtörvények". Sehol máshol nem történt olyan, hogy a rokonhangok UGYANAZOKNAK a szavanak a tömegét újították volna fel.

Mert erre máshol nem volt ilyen körbejárás.

Eurázsia más népei sokszorosan összevissza keveredtek, és egyáltalán nem a saját őseikhez jutottak vissza.

Csak szórványosan, véletlenszerűen "újították fel" pontosan ugyanazokat a szavakat, mert az új rokonhangokkal általában csak rokonszavakat képeztek és nem nem ugyanazt.

KOTA (kötözött kunyhó) és HÁZ (-hez (ahhoz), híz(ik), hoz, húz... A ház betakaró építmény és nem kötözött falú. E kettőnek etimológiailag közük nincs egymáshoz.

Az összehasonlító GYÖKnyelvészet mássalhangző vázakat hasonlít össze. Általában azonosakat, de hangváltókat is.

És nem pont ugyanazokat a szavakat keresgéli, hanem csak rokonértelműeket.

Így lesz a finnugor nyelvészetnek 15 különböző nyelv között mindössze párszáz rokonszava, a gyöknyelvészetnek pedig

mindössze KÉT (bármely két) gyöknyelv között 1000-4000 rokonszava, köztük nagyon sok teljesen azonos alakú.

Lásd bővebben Index fórum: Összehasonlító gyöknyelvészet.

10 éve 2013. május 28. 23:38
31 Diczkó

@bloggerman77:

"Ez az ember etimológia eléggé zűrzavaros, ennyi erővel bármely szóból levezethető bármely másik..."

- Fogjunk össze több szót, és egyszerre vizsgáljuk őket, így jelentősen csökkenthetjük a véletlen egyezés lehetőségét!

"...Pl. amúgy a magy- ill. a mons- tőröl is van olyan vélemény, hogy az is indoárja eredetű lehet, ott *manus szóból származtatják."

- Nekem jobban tetszene fordítva.

Összetartozó fogalmak a MENY és a VŐ. Eredetileg MENŐ és VIVŐ. A MENŐ elhagyja otthonát, mert a VIVŐ elviszi onnan. A VIVŐ lesz aztán a férj, a MENŐ a feleség. Az angolban jól felismerhetőek szavaink, de megfordított értelemmel. Náluk a MEN a férj, a feleség pedig a WIFE. (ismerős jelenség?)

A férfit jelentő MANból leszármazhat a latin MANUS, ha akar.

10 éve 2013. május 29. 09:29
32 Fejes László (nyest.hu)

@Diczkó: „Eredetileg MENŐ és VIVŐ. A MENŐ elhagyja otthonát, mert a VIVŐ elviszi onnan. A VIVŐ lesz aztán a férj, a MENŐ a feleség.” Legalább a fele egy picit hasonlít arra, amire gondoltak nyelvtörténészek is, nem is akármilyenek. És aztán megint jöttek a kemény adatok.

„Einige Forscher (Gombocz, Alaktan 133; Gombocz, Jelentéstan 79; Pais: MNy. 45: 279; Bárczi, A magyar nyelv életrajza 29) halten es für möglich, daß ung. vő in vőfély, vőlegény aus dem von vësz- 'nehmen, kaufen' gebildeten Partizip vëvő entstanden ist.

Obwohl diese Erklärung in lautlicher und semantischer Hinsicht möglich wäre, spricht die Tatsache, daß vëvő keine Variante vő aufweist und die ostj. Entsprechung von ung. vő 'Schwiegersohn usw.', J wŏŋ, auch 'Bräutigam' bedeutet, gegen diese Zusammenstellung.”

www.uralonet.nytud.hu/uewww/eintrag.cgi?id_eintrag=1133

10 éve 2013. május 29. 14:27
33 Diczkó

@Fejes László (nyest.hu):

Ez a te véleményed, vagy másé? Csak hogy tudjam, kivel vitázok. ("Uralonet")

Miről is van ott szó? Gombocz, Pais és Bárczi rájött, hogy a VŐ szavunk a VEVŐből lett. (nem nehéz belátni: 'aki nőül VESZ') Én VIVŐt írtam. Szerintetek tévedtünk. Miben? Hogy a magyar nem lehet eredetibb a többi urálinál?

"És aztán megint jöttek a kemény adatok."

- Melyek is? Talán ez:

lapp VIVVA 'vő, veje'

vagy ez?

szölkup KUENÄ 'testvérek' v.ö. óangol CWEN 'woman, WIFE'

10 éve 2013. május 29. 15:25
34 Fejes László (nyest.hu)

@Diczkó: Abban tévedtetek, hogy kicsi a valószínűsége, hogy a magyarban tök más úton véletlenül kialakul egy olyan szó, mely jelentésében és hangtanilag pontosan megfelel az obi-ugor alapján várható alaknak. Ha nem lenne az obi-ugor adat, akkor teljesen hihető lenne az elképzelés – tehát ebben az esetben nem hülyeségről van szó –, de van sokkal jobb megoldás is...

Egyébként nem értem, miért a visz-szel gondoltad kapcsolatban lenni, ha ott a „nőül vesz” – ráadásul te megad írod, hogy „nem nehéz belátni”.

10 éve 2013. május 29. 18:28
35 El Vaquero

Várható még rendes nyelvészeti cikk a nyesten vagy ne reménykedjek? Valahogy mostanában megint csak ilyen finnugoros cikkek, meg MTI-s hírek vannak.

10 éve 2013. május 30. 11:03
36 Diczkó

@Fejes László (nyest.hu):

Jó dolog az Uralonet! Régi hiányt pótol. A hangváltozások tekintetében azonban elhamarkodott beidegződésekkel találkozunk. Rendet lehetne teremteni, ha VEVŐ vagy rá.

"Egyébként nem értem, miért a visz-szel gondoltad kapcsolatban lenni, ha ott a „nőül vesz” – ráadásul te megad írod, hogy „nem nehéz belátni”.

- Jó kérdés! Ha rájövök, hogy rossz a forrás, többet nem használom. Nekem senki nem írja elő, hogy mely forrásokból meríthetek, és melyekből nem.

10 éve 2013. május 30. 12:12
37 Fejes László (nyest.hu)

@Diczkó: „A hangváltozások tekintetében azonban elhamarkodott beidegződésekkel találkozunk.” Pl.?

10 éve 2013. május 30. 14:58
38 Diczkó

@Fejes László (nyest.hu):

Hogy mindenki értse, azt kell megvizsgálni, hogy hogyan lesz pl. a hanti weŋ 'vő' folytatása a magyar VŐ, VEJE. - Bajosan.

"I. Fgr. -*ŋ- > ősmagyar -*γ- (> magyar -v-, ill. néma) fejlődés ment végbe például a következő szavakban: hó...; hód...; tő (töve)..."

„Hasonlóan fejlődött a fgr. -*ŋ- a magyar fő ’fej’ (vö. feje), nő (vö. neje) és vő (vö. veje) szavakban is. Hogy ezen szavak tövében az ősmagyar -*γ- ( < fgr. -*ŋ- ) helyén nem v van, hanem j, az az ősmagyar -*γ- kétirányú fejlődésének a következménye, vö. Bárczi i.h.”

- Nem tűnik fel senkinek, hogy a finnugorból kikövetkeztetni vélt három féle alak megegyezik a birtokrag háromféle megjelenési formájával?

-v-: HAVA; TÖVE stb.

néma: ESZE; ÁGA stb.

-j-: FEJE; NEJE; VEJE stb.

Ez csak úgy lehetséges, ha a fgr. -*ŋ- is birtokrag. - Ne maradj néma!

- Amiket nagybetűvel szoktam kiemelni, azok az idézetben aláhúzottak. Mikor bemásoltam, eltűnt minden aláhúzás, így nem nem látszik, hogy a „tövében”, mint mondatrész alá van húzva. Jelzem, nem én húztam alá, az eredeti szövegben így szerepel. Úgy látszik a jó humor nem gátja a haladásnak.

/forrás: Lakó György: A magyar nyelv finnugor alapjai - Hangtan Kézirat - 103-104. oldal/

10 éve 2013. május 31. 12:58
39 Diczkó

@Fejes László (nyest.hu):

Mi van a közös finnugor birtokraggal? Kíváncsian várom, mire jutottál.

10 éve 2013. június 9. 15:31
40 Madmartigan

Azért itt jócskán van mibe belekötni...

1. "gyanítható, hogy a kínaiak többségét a kérdés egyáltalán nem foglalkoztatja. "

1,5 milliárd emberről beszélünk, de pontosan kikről is? Ilyen erővel kijelenthető, hogy a (21. századi) kínai nagy átlagot a saját történelme sem különösen foglalkoztatja, csak az, hogy meglegyen a pénz a bmw-re. Ezeken az embereken akarjuk lemérni a hun-magyar rokonság elmélet elfogadottságát Kínában? Aki kicsit is művelt, érdeklődő és tisztában van a saját történelmével az hallott erről az elméletről és amikor megtudja, hogy magyar vagyok, elsőként szegezi nekem a kérdést.. Én meg hümmögök, hogy a tudományos nyest.hu nem így gondolja.. Roppant kínos. (Ezek a beszélgetések skype-on vagy QQ-n zajlanak, tehát akit nagyon érdekel, annak be tudom másolni.)

2. ez a "hsziungnu" és "hsziongjáli" átírás borzasztó szerencsétlen, egyetlen országban erőltetik, itt nálunk, egyébként a világ értelmesebbik fele pinyint használ. A probléma ott kezdődik, hogy nem értem miért van külön "hsziung" és "hsziong" amikor mind a kettő ugyanarra a szótagra utal: 匈 (xiong).

"A Hungary és a hsziongjáli „alliterációja” semmi mást nem jelent, mint hogy mindkét szó [h]-val kezdődik"

Ez a kijelentés meg bicskanyitogató. Egyedül a magyar átírásban található meg a "h". A szóban forgó hang (pinyin: x, ipa: ɕ) , ami egy alveopalatális zöngétlen réshang. "A magyar s betű által jelölt /ʃ/ hang selypített változatával közelíthető."

Arról nem is beszélve, hogy a "h" archifonémára a kínaiaknak megvan a bejáratott átírásuk, ami a hozzá legközelebb eső hang: h (ipa: x). Egy-két földrajzi név példának: Hannover -> Hannuowei, Hungerford (angol) -> Henggefude, Hungen (német) -> Honggen, Honduras -> Hongdulasi

Látható, hogy számtalan szótag áll rendelkezésükre a kiejtés minél hűebb visszaadására (han, hun, heng, hong). A nyest a kézenfekvő megoldás helyett mégis azt ajánlja, hogy a jobb kezünkkel a bal fülünket vakarjuk...

Ezen kívül egyetlen dolog jöhet szóba, ha a Hungary fordítása a kantoniból került át a mandarinba (x->h elképzelhető, pl. Xianggang -> Hong Kong) . Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy miért mi vagyunk az egyetlen kivétel? Mert általában a kantoniból csak mi nyugatiak barkácsolunk nemzetközi helységneveket, a kínaiak a standard mandarint használják ebben az esetben.

Szerencsére a japán wikipedia (bocsánat, hogy nem volt időm méllyebbre túrni vizsgaidőszakban) egyértelmű magyarázatot ad.

中国語では、ハンガリーのフン族語源説が伝えられて以降、フン族と同族といわれる匈奴から、匈牙利と表記するようになった。

A Hungary átírása eredetileg Hongyali, de "miután Kínába eljutott a hun rokonság elmélet, a hunokkal azonosnak gondolt xiongnu-k nevéből átalakították xiongyali-ra"

Tehát ez egy teljesen tudatos átalakítás volt. A szó második fele (yali) valóban az angolból jön, az első fele (xiong) viszont jelentést is hordoz.

A magam részéről borzasztó egészségtelennek tartom ennek a témának az újbóli és újbóli megbolygatását. Van egy több mint 600 éves hun-magyar hagyományunk (és Anonymus előtt még ki tudja mennyi...), amit nem lehet 150 év alatt kitörölni a fejekből. Egyébként meg miért kéne? Japánban a 19. század végéig tilos volt minden fajta őskutatás, mert összeegyeztethetlen volt a császár és a japán nép isteni származásával. És most nézzük meg hol tartanak technológiában... Kína, Korea dettó. A tudomány és a hit kibékíthető egymással, sőt...

Nekem nincs kikristályosodott álláspontom, viszont az a finnugrista aki feltételezi, hogy a Hun Birodalom felszívódott a föld színéről nyelv, írás és leszármazottak nélkül, az egy b*rom (már elnézést..).

További jó finnugrálást kívánok.

10 éve 2013. június 13. 15:18
41 Hírhozó

"A Kárpát- medence különböző régészeti korú népességeinek embertani vizsgálata több esetben is azt az eredményt hozta, hogy a klasszikus honfoglaló leletanyaggal eltemetett honfoglalás kori népesség sokkal jobban hasonlít a késő avar kori, semmint az Árpád-kori 11. századi népességre. (Éry 1994; Szathmáry 1996)"

/SZTE doktori diplomamunka Priskin Katalin: A Kárpát- medence lóállományának archaeogenetikai elemzése, MTA Szegedi Biológiai Központ, 2010/

"Meglepődve tapasztaltuk, hogy a honfoglaló temetkezések

az avar kori, sőt egyes szaltovói temetkezésekkel is mutatnak haplotípus szintű egyezést.

Az időhorizont-beli eltérés kapcsán ezeket az egyezéseket már nem lehet néhány

generáción belül értelmezett közvetlen rokonságnak feltüntetni. Ezen jelenségek értelmezésében egy önmagában heterogén, de mégis egységesnek nevezhető

alapnépesség feltételezése, valamint a magyar őstörténet egyes fejezeteinek

újraértelmezése nyújthat segítséget" /

Mende Balázs Gusztáv - Raskó István: MTA Őstörténeti Konferencia Magyar genetikával kapcsolatos előadásának kivonatából, 2013/

10 éve 2013. június 13. 15:20
42 Hírhozó

@Madmartigan: A vége priceless :D

10 éve 2013. június 13. 15:35
43 Hírhozó

Egyébként egy nyelvészt mindig meg akartam kérdezni arról, amit már többen beszéltünk anno. Hogy oké én elfogadom hogy a finnugor nyelvrokonság, mert még ne? Mert a finnek és észtek stb. tényleg első hallásra mint ha magyarul beszélnének az más tészta, hogy abszolút nem érteni mit, na de ez van. Ők megértik egymást nagyjából, mi meg senkit. Na de. Ugye a fáma szerint a többi néptől vettük mi át ezeket a szavakat, amik közös szavak, mert hogy volt egy nagy közös nyelv, és akkor sok sok éve ebből kivált a magyar.

De mi van akkor ha ezeket a szavakat valójában ők vették át tőlünk, elvégre több kutató ha jól rémlik kimutatta azt, hogy a magyar nyelv szerkezetileg nagyon ősi felépítést mutat, amire elég jó bizonyíték az, hogy azért azon kevés népek közé tartozunk akik még mai napig el tudják olvasni a lassan ezer éves ó- Mária siralom szövegét--ebből feltételezhető hogy a nyelvünk nem változott olyan gyorsan (mint mondjuk az angoloké meg még sorolhatnám) (nem beszélve arról hogy körbe vagyunk bástyázva egy csomó olyan néppel, akiktől rég átvehettük volna, mi mégis ragaszkodtunk ehhez a méltán furcsa nyelvhez.) Tehát mi van akkor ha fordítva történt? Ha a magyar volt az alap nyelv és abból vettek át szavakat a finnugorok? Ez mivel zárható ki, ill cáfolható?

Illetve a másik józan paraszti eszemmel arra gondolok, hogy ugye van egy nép (magyar) aki nem érti a többi finnugrot, meg van a többi akik megértik egymást (ergo ők biztos hogy anno egy nyelvet beszélhettek) , na már most van x közös szó. Ez kb a felállás ha jól tudom- igy pár ezer évre visszamenőleg arra jutunk, hogy ha tegyük fel ilyen módon volt két nép akik egymás mellett éltek, akkor melyik vehette át melyiktől a szavakat? Hát ha csak logikus belegondolok az a nép, amelyik hajlamosabb a változékonyságra.

(ezt ilyen totális laikusan kérdezem és vetem fel, mert egyébként én kb. ennyit értek hozzá, nem ez a területem:D)

10 éve 2013. június 13. 16:34
44 Fejes László (nyest.hu)

@Hírhozó: „a fáma szerint a többi néptől vettük mi át ezeket a szavakat, amik közös szavak, mert hogy volt egy nagy közös nyelv, és akkor sok sok éve ebből kivált a magyar”

Egyszerűen nem fogom fel, hogy nem fogod fel, amit írsz. Ha egyszer ebből a közös nyelvből VÁLT KI a magyar, akkor hogyan lehetett arra szüksége, mit szüksége, lehetősége arra, hogy ezeket a szavakat ÁTVEGYE?

„a magyar nyelv szerkezetileg nagyon ősi felépítést mutat” Bullshit. Mi az az „ősi felépítés”?

„akik még mai napig el tudják olvasni a lassan ezer éves ó- Mária siralom szövegét” Hát igen, akinek az anyanyelve cseh vagy zulu, az tényleg nem tudja elolvasni az Ómagyar Mária-siralom szövegét... Ez nem lehet véletlen! Ajánlott olvasmány: seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/kapcsateresztekmester

„méltán furcsa” ????? Látod, én már azt sem értem, amit egy órával ezelőtt írtál...

„meg van a többi akik megértik egymást” Ezt meg honnan veszed? Pl. csak a hanti nyelvjárásai között van akkora különbség, hogy ne értsék egymást. Vagy hallgattál te már valaha eredeti csángó elbeszélést?

„volt két nép akik egymás mellett éltek, akkor melyik vehette át melyiktől a szavakat” Nem éltek egymás mellett, mert nem volt két nép, és nem vettek át egymástól szavakat.

„én kb. ennyit értek hozzá” Bocs, de kérdéseidből ítélve: ennyit se.

10 éve 2013. június 13. 18:47
45 Hírhozó

@Fejes László (nyest.hu): Kedvesem, azért nevezlek így mert egyrészt túl arrogáns vagy ahhoz, hogy más megnevezést adjak, másrészt a kérdéseimre kaptam egy "nesze semmi fogd meg jól-t". Nagyon örülök annak, hogy kijavítottál, de nem ezt kértem, hanem csak kérdeztem valamit még ha hosszan is. Nem kell egyből a torkomnak ugrani, mert azt én is tudok hidd el. Aztán harmadrészt, ha már annyira magas szinten művelitek a magyar nyelvet, azt légyszi ne már bunkó módon, oké? Gondolom nem azért kaptál diplomát, hogy tuskó legyél másokkal.

10 éve 2013. június 13. 19:10
46 Hírhozó

@Fejes László (nyest.hu): Ja és lehet nem kéne genetikai rokonságokat bizonyítani meg cáfolni pusztán nyelvi hovatartozással. Azt szerintem inkább bízzátok a régészekre, a genetikusokra meg a történészekre. Nem tudom mennyire olvastad amit alább idéztem be. Még a hülye kérdéseim előtt. Részemről innentől kezdve lezárva téma. Egyébként a nyelv ősiségét olasz és amerikai kutatók "mondták". Nekem egyébként tök8, én szeretem a finn meg észt meg a többi nyelvet is szépnek találom, mint ahogy alább is írtam, hogy nekem sosem volt vele bajom, csak ezt mindig meg akartam kérdezni, mert annyi minden terjed hogy gondoltam ezzel is bővítem az egyébként egy nyelvészhez képes valóban csekély tudásomat a témában, de ha tudom hogy a nyelvészek ilyen ideggyengék akkor inkább nem is kérdezek:D

10 éve 2013. június 13. 19:45
47 tenegri

@Hírhozó: Amit a torkodnak ugrásnak ítélsz, az bizonyára leginkább csak annyinak köszönhető, hogy a nyelvrokonságnak azt az alapvetően téves értelmezését veted fel itt újra, amit a Nyest számos cikkben és számtalan hozzászólásban elmagyarázott már, s tett a helyére, ennek ellenére mindig jön valaki, aki újrakezdi a csodálkozást.

"Ugye a fáma szerint a többi néptől vettük mi át ezeket a szavakat, amik közös szavak"

Nem. A közös azt jelenti, hogy közös, azaz az alapnyelvből szétvált nyelvek egyike sem vette át (főleg nem egymástól), hanem mindegyiknek a sajátja, s vitte magával. Mint mikor egy vödör vizet kiöntesz, az ebből keletkező kis vízfolyások mind ugyanazt a vizet (a közös alapnyelvet) viszik tovább, csak más-más irányba folydogálva, alakulva, útközben más-más dolgokat felszedve.

" Ha a magyar volt az alap nyelv és abból vettek át szavakat a finnugorok?"

A magyar, a finn, a hanti vagy a manysi pont ugyanannak a nyelvnek a leszármazottja és pont ugyanannyira. A közös, az alapnyelvtől örökölt elemeiket egyiknek sem kellett átvennie a másiktól.

"Illetve a másik józan paraszti eszemmel arra gondolok, hogy ugye van egy nép (magyar) aki nem érti a többi finnugrot, meg van a többi akik megértik egymást (ergo ők biztos hogy anno egy nyelvet beszélhettek) , na már most van x közös szó. Ez kb a felállás ha jól tudom- igy pár ezer évre visszamenőleg arra jutunk, hogy ha tegyük fel ilyen módon volt két nép akik egymás mellett éltek, akkor melyik vehette át melyiktől a szavakat? "

Nem. Akik megértik egymást, azok azért értik meg egymást, mert a nyelvük még csak viszonylag nem rég vált szét egymástól. Akik meg már nem értik meg, azoké pedig nagyon régen.

": Ja és lehet nem kéne genetikai rokonságokat bizonyítani meg cáfolni pusztán nyelvi hovatartozással. "

Nos, ez a nyelvtudomány nem is teszi (ellenben naív és lelkes laikusok imádják), így kár is ezt felróni. A nyelvrokonság a nyelvek rokonságáról szól, nem ezen nyelvek beszélőinek valamiféle rokonságáról (természetesen egyik nem zárja ki a másikat). Csak durva hasonlatként olyasmi ez, mint mondjuk az öltözködés: ruhadarabok eredete, egymással való összefüggése, egymásból való kialakulása megállapítható lehet, de mindez önamgában semmit nem mond a viselőik egymáshoz való viszonyáról.

10 éve 2013. június 13. 19:47
48 Varmer

@Fejes László (nyest.hu): Szerintem kár volt ennyire túlreagálni Hírhozót.

10 éve 2013. június 14. 02:09
49 Hírhozó

@tenegri: Na, ez már tényleg rendes válasz:) Köszönöm szépen! Tényleg nem kötekedni akartam, csak egyszerűen már annyi minden terjeng össze vissza, és legtöbbször ilyeneket is hallok, még jó hogy megkérdezem, én végzős régész vagyok, nyilván nem az a célom hogy mindenáron valahová kössem a népet..azt majd kikutatják egyszer- ráadásul nem vagyok rendszeres nyest olvasó, tehát nem tudhatom, hogy hány cikkben volt kifejetve. Annyi, hogy egyszerűen ezen a területen vannak hülye kérdéseim, oké nem tudok mindent helyesen, mert nem ezt tanuljuk, de pont egy ilyen választ vártam, hogy meg tudjam.

Egyébként a rokonsági dolgot azt azért kevertem bele most mert a cikkben volt pár erre utaló mondat, ahol nagyon úgy tűnt hogy ez már a cikk írójánál eldöntetett hogy ki kivel és mikor és hol. Tényleg örülök a normális válasznak:) És köszönöm még egyszer.

10 éve 2013. június 14. 08:08
50 Fejes László (nyest.hu)

@Hírhozó: Bocsánat, de kissé unalmas, hogy folyamatosan megjelenik valaki, aki „én ugyan nem értek hozzá, de tisztán az emberi logikára...” alapon bedob valami olyasmit, hogy „nem tom, minek drága rakétákra költeni, helikopterrel is fel lehetne menni a Holdra”.

Az csak az egyik, hogy arra sem veszed a fáradságot, hogy azt gondold végig, amit te magad írsz le. De most komolyan azt gondolod, hogy ha a szakértők azt gondolják, hogy X szó A-ból B-be került, akkor az összehasonlító nyelvtudomány mondjuk 150 éve alatt egyetlen egy folyamatosan ezzel foglalkozó szakértőnek nem jutott eszébe az a lehetőség, hogy B-ből A-ba? Komolyan hiszed, hogy kell egy kívülálló, aki „pusztán a tiszta emberi logikára” építve feltegye ezt a kérdést?

Azt írod, végzős régészhallgató vagy. Feltételezem, hogy felhalmoztál már némi szakmai ismeretet. El tudod képzelni, hogy jön valaki, aki nem ért a régészethez (mondjuk én), és „csupán a józan észre” alapozva okosabbat mond egy leletről, mind azok a szakemberek, akik alaposan megvizsgálták, ismerik a földrétegeket, a helyszínt, a rokon leleteket, a korszakra vonatkozó írott forrásokat stb.? Mert ha igen, akkor felmerül a kérdés, hogy mi a fenének pazaroltál annyi évet az egyetemre...

10 éve 2013. június 14. 16:16
51 Hírhozó

@Fejes László (nyest.hu): Sajnos simán. Ismerem a magyar tudományos oktatást és kutatást és eléggé durva mekkora hiányosságok vannak az én területemen is. Azt vettem észre hogy mindig van egy irányzat, amit ezerrel nyomatnak de úgy hogy a többit meg sem vizsgálják. Nálunk mi megy? Népvándorlás- honfoglalás szakirányon- állandóan németekkel kooperálunk valamiért, akik meg persze hogy a germán vonalat erősítik, honfoglalásról alig tanulunk, csak autodidakta módon tudok mondjuk többet, mint amit Mesterképzésen oktatnak. Ha jönne valaki, akkor fognám magam és utánanéznék annak amit ír, mivel tudom hogy egyrészt a világ össze tudását nem képviselhetem, és hogy a magyar oktatás sokszor pénzhiányra hivatkozva gyakran a külföldi irodalmak nagy részéhez egyáltalán nem jut hozzá...valamiért pl az amerikai kutatások egyáltalán nem jutnak el, pedig régészeti szempontból úgy tudom elég érdekes eredményeket hoztak és még lehetne sorolni (főleg hogy nekik van pénzük rá dögivel). Én mindig is nyitott ember voltam , főleg ezért...

10 éve 2013. június 14. 16:21
52 Hírhozó

@Fejes László (nyest.hu): Másik pedig : MARKETING, ha el akarjátok kerülni az olyanokat mint én, akkor a már leírt cikkeket megfelelő marketinggel mindenki számára TERJESZTENI KELL. Látható hogy az általános nemzettudat milyen rondán sérült, a ti példátokon is látszik, hogy mit gondolnak a nyelvrokonságról. Hát akkor kézbe kell venni a dolgokat és átformálni ezt. Összefogni a finnugor tanszékkel stb. és akkor nyomatni hogy az emberek tudatában rendet ttegyen a helyes elmélet. Akkor nem lesz ennyi hülye kérdező. Én is ezt csinálom sok esetben - a komcsi magyar törin nevelkedettekkel és mondhatom van eredménye. Például az MTAs konferenciát is vagy 200 an osztották meg nem kutatók hanem érdeklődők pusztán azért, mert szóltam egy csomó általam elérhető jó népszerűségű oldalnak- ha ebből 10 ember elment aki eddig a sérült történelem tudatával élt, akkor már siker :) Szóval: jelenlét, marketing, jelenlét és marketing. Ez lenne az igazi rendeltetésünk nem? Hogy értéket adjunk a nemzetünknek. minden politikai, meg egyéb elméleti indíttatás nélkül:)

10 éve 2013. október 8. 00:46
53 Madmartigan

Megmondom őszintén kedves szerkesztők, kicsit szomorú vagyok, hogy 4 hónap alatt senki nem vette fel a kesztyűt és reagált a hozzászólásomra... Nyílván senki nem merült el a témában részletesen közületek, csak felületesen írkáltok... Pedig ez a cikketek tele van baromságokkal. Nem sértésből mondom, alant kifejtettem, hogy miért. Ez hát a nagy tudományosság.