Hogyan lehet veszélyes a víz a nyelvre?

Megjelent a maldív nyelv első szótára

70 év kutatás után csak most jelent meg a Maldív-szigetek őshonos nyelvének az első átfogó nyomtatott szótára. A legközelebbi rokonaitól legalább ezer éve elkülönült nyelvet a turistákon kívül még egy meglepő veszély fenyegeti: a víz…

Péli Péter | 2011. december 11.

A Maldív-szigetek ma leginkább luxus bungalóiról ismertek, a tengerből csak pár méterre kiemelkedő atollokon a leggazdagabb turisták pihenhetnek. Bár az angol is hivatalos nyelv az országban, ha a helyiekkel saját nyelvükön akarunk beszélgetni, akkor a maldív – saját nevén divehi – nyelven kell hozzájuk szólnunk. Ebben is sokat segíthet a most megjelent új szótár, bár valószínűleg inkább iskolákban és egyetemeken fogják gyakrabban forgatni.

A maldív egy indoárja nyelv, legközelebbi rokona az Indiai-óceán másik indoárja nyelve, a szingaléz. Amikor nyelvészek először figyeltek fel a kapcsolatra, akkor automatikusan azt feltételezték, hogy a maldív a szingalézből alakult ki, attól legalább ezer éve külön fejlődve. Ám az újabb kutatások szerint ugyanennyi esélye van annak is, hogy inkább a szubkontinensről nagyjából egy időben elvándorló indoárja törzsek nyelveinek két különböző irányú fejlődéséről van szó.

A maldív nyelvet ma majdnem 400 ezren beszélik a rendkívül sűrűn lakott, mindössze 300 km² területű szigetországban, ami azonban egy Magyarországnyi óceán 200 lakott atollján oszlik el.

12. századi rézlapocskák a divehi régi írásával.
(Forrás: wikimedia commons)

A maldív nyelv írásos története legalább a 12. századig nyúlik vissza. Ekkor még az ősi bráhmi írásból származó ábécével írták, azokhoz hasonlóan balról jobbra. A 17. század elejétől azonban megjelent a maldív nyelv mai írásának, a tāna írásmódnak az őse, ami az arab kultúra hatása alatt fejlődött ki. A tāna az arabhoz és a héberhez hasonlóan jobbról balra halad, és egyik jellegzetessége a betűk 45 fokos dőlése.

Mint az arab, jobbról balra: a maldív mai tāna írása.
(Forrás: Biblia, részlet)

A Maldív-szigetek a világ leglaposabb országa. Átlagmagassága mindössze 1,5 méter, és még legmagasabb pontja (2,3m) is alacsonyabb, mint a magasabb kosárlabdázók. Ezért van, hogy a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint az egész országot – nyelvestül, mindenestül – eltűnéssel fenyegeti.