0:05
Főoldal | Rénhírek
Meszrop Mastoc, az örmény írásbeliség atyja

1575 éve hunyt el Մեսրոպ Մաշտոց

Több mint másfél évezrede, körülbelül 1610 évvel ezelőtt készült el az apróbb módosításokkal máig használt örmény ábécé. Az 5. században a friss írásrendszerrel már nem csak fordításokat készítettek: ekkor születtek az első örmény nyelvű krónikák is. Az írásrendszer megalkotója Mastoc volt, akit Meszrop néven is emlegetnek.

Wenszky Nóra | 2015. február 17.

A helyesírási szabályzat (AkH.) 205. pontja értelmében a nem latin betűs írású nyelvekből átvett szavakat magyar kiejtésük szerint írjuk. Így Մեսրոպ Մաշտոց nevét Meszrop Mastoc alakban adjuk vissza, ám néhol más írásmódokkal is találkozunk. Például A világ nyelvei című kötetben Mesrop Maštocc-nak írják a nevet (1142. o.) a tudományos átírásnak megfelelően – itt s [sz], š [s], a c karakter pedig a hehezetet jelöli. A magyar Wikipédián a címsorban Mesztop Mastoc alakot látunk, a szövegben pedig a Meszrop és a Mesztop is előfordul. Itt feltehetően elírásról van szó, az összes ott megjelölt forrásban r-es alak szerepel.

Az örmény írás atyjaként tisztelt Meszrop Mastocról tanítványa, Koriun mester írt életrajzot – örményül, örmény betűkkel. Tőle tudjuk, hogy Mastoc Örményország Taron nevű tartományában született (ma Muş, Törökország), egy Vardan nevű ember fiaként a 360-as évek elején. Gyermekkorától kezdve görög irodalmat tanult, jól ismerte a törvényeket és hamarosan a királyi kancellárián dolgozott. Ám egy idő után a vallás felé fordult, és szerzetesnek állt. Tanítványaival hittérítő tevékenységet is folytatott, és kolostorokat is alapított.

Szahak Parthev és Meszrop Mastoc szobra Jerevánban, az egyetem előtt
Szahak Parthev és Meszrop Mastoc szobra Jerevánban, az egyetem előtt
(Forrás: Wikimedia Commons / H-dayan / CC BY-SA 3 0)

Ebben az időszakban Örményország két hatalmas birodalom közé szorult: a Római Birodalom és a Szászánida Irán között őrlődött. Mindkét hatalom igyekezett gazdasági és politikai befolyását kiterjeszteni az Örmény-felföldön elhelyezkedő államra. Emellett azt is fontos megjegyeznünk, hogy Örményországban a kereszténység eszméit alig száz évvel Mastoc színre lépése előtt terjesztette el Világosító Szent Gergely. Az istentiszteletek főként szír nyelven folytak. Az örmény nyelvű igehirdetés hiányában félő volt, hogy az egyház ingatag pozíciói is megrendülnek. Ebben a helyzetben merült fel az igény az örmény írásbeliség megteremtésére.

A tudós Mastoc szerzetest az örmény állam két legfőbb méltósága, I. Szahak Parthev katholikosz, azaz egyházfő, valamint Vramsapuh király bízta meg azzal, hogy dolgozzon ki írásrendszert az örmény számára. Korábban valószínűleg létezett már egy 28 betűs örmény ábécé, amit a hagyomány szerint Dániel szír püspök nevéhez köthető, ám ez nem terjedt el. Így Mastocra hárult a feladat, hogy tanítványaival elutazzon a kor nagy egyházi központjaiba, és mintákat keressen az ábécéhez. Mivel megfelelő írást sem a sémi nyelvek között, sem az európai hagyományban nem talált, Mastoc új betűkészletet dolgozott ki az örmény számára.

Meszrop Mastoc osakáni sírja népszerű zarándokhely
Meszrop Mastoc osakáni sírja népszerű zarándokhely
(Forrás: Wikimedia Commons / Armen Manukov / CC BY-SA 3 0)

Az első, részleges magyar bibliafordítások az 1400-as évek első harmadában születtek, mintegy ezer esztendővel az első teljes örmény fordítás létrejötte után. A Vizsolyi Biblia néven ismert első, teljes fordítással 1590-ben készült el Károli Gáspár.

Amint elkészült az ábécé, rögtön meg is kezdték a Biblia és más fontos egyházi szövegek fordítását. Három évtizeddel később, 434-ben megszületett az első örmény nyelvű bibliafordítás, a „fordítások királynője”, melyet máig használnak. Emellett ekkoriban kezdték el írni a krónikákat is – ezekben a krónikások által megélt történelmi események mellett például szentek és vértanúk élettörténetei is helyet kaptak.

Milyen minták alapján állt elő az örmény írás? Az örmény írás elterjedésének korai időszakában, a majdnem kétszáz éves iráni fennhatóság alatt az írás iráni eredetét hangsúlyozták. A középkorban úgy tartották, hogy az örmény írásrendszer Isten adománya. A tudományban hosszú időn keresztül az az álláspont uralkodott, hogy az örmény írás teljes mértékben a görög ábécén alapul. Ezt a feltételezést többek között arra alapozták, hogy az örmény betűk ugyanabban a sorrendben vannak, mint a görögben. Egy jelenkori elképzelés szerint az örmény betűk vonalvezetésének alapja az egyik mezopotámiai arámi (arameus) írás lehetett. Az Encyclopedia Britannica szerint pedig az örmény ábécé az arámi írásokból kifejlődött, Perzsiában különböző közép-iráni nyelvek lejegyzésére használt pahlavi írásrendszeren alapul.

Szimon Vracjan örmény miniszterelnök kézírása 1920-ból
Szimon Vracjan örmény miniszterelnök kézírása 1920-ból
(Forrás: Wikimedia Commons)

Milyen lett az örmény írás?

Az örmény írás balról jobbra haladó, eredetileg 36 betűből álló, fonémajelölő írás, azaz egy betű egy fonémát jelöl (azaz olyan hangokat, melyeknek jelmegkülönböztető szerepük van). Már az ábécé első, Mastoc munkacsoportja által szerkesztett változata is elég jól sikerült – azaz az írás elég pontosan képezte le a beszélt nyelv fonémáit. A középkorban még két betűvel kiegészítették az eredeti ábécét. A nagy vitákat kiváltó 1922-es helyesírási reform során pedig a nyugati nyelvjárás akkori köznyelvi kiejtéséhez igazították az írást, és ez részben a betűkészletet is érintette.

Az örmény betűk elhelyezkedése az írógép-billentyűzeten
Az örmény betűk elhelyezkedése az írógép-billentyűzeten
(Forrás: Wikimedia Commons / Chaojoker / CC BY-SA 3 0)

Amint a fenti képen is látható, az örmény írás meglehetősen egyedi. Ma egyetlen másik nyelv lejegyzésére sem használják, bár a múltban egyes időszakokban török és örmény-kipcsak nyelvű munkák is születtek ezzel az írással. Az Örményországban beszélt két fő dialektus – a keleti és a nyugati – szövegeit ugyanazokkal a betűkkel írják. Aki szeretné elsajátítani az örmény betűk kézírásos változatát, illetve az örmény ábécét, az alábbi a filmből megtanulhatja:

Az örmény hagyomány szerint Meszrop Mastoc nem csak az örmény írásrendszert készítette el, hanem ő alkotta meg a szintén egyedi, némileg az örményhez hasonló grúz, sőt, a kaukázusi albán ábécét is. Ez az elképzelés Mastoc életrajzából ered: a XV. fejezet szól a grúz, míg a XVI. fejezet szól az albán ábécé megalkotásáról. Ezt a nézetet a grúzok, valamint a tudósok egy része ma nem osztja. Valószínűbbnek tűnik, hogy Mastoc egyik grúz kollégája vagy tanítványa készített ábécét a grúzok számára. Az 5. és 12. század között használt, elfeledett, majd 1937-ben újra felfedezett kaukázusi albán ábécéről szintén nem mondhatunk biztosat: „megteremtését mind a mai napig sötét homály fedi” (Örményország kincsei (2002) p. 60).

Az örmény ábécé megalkotásának az volt az egyik célja, hogy az örmény nép önállóságát megőrizze. A sok hódítás, üldöztetés és népirtás ellenére máig fenn is maradt az örmény nyelv, a nép és a kultúra, az írásrendszerrel együtt – bár a mintegy 12 milliós örmény nép többsége nem Örményországban él. Jerevánban, Örményország fővárosában külön múzeumot létesítettek az értelemszerűen örmény írással írt régi kéziratok számára. Ez a múzeum a Մատենադարան (Matenadaran) ’kézirattár, könyvtár’, melynek lépcsőjét kinek másnak a szobra őrizné, mint Szent Meszropé, az egyedi örmény írásrendszer megalkotójáé. Meszrop Mastoc 1575 évvel cikkünk megjelenése előtt, 440. február 17-én hunyt el. Ezzel az írásunkkal rá emlékezünk.

Források, olvasnivalók

Meszrop Mastoc szócikkek az angol és az orosz Wikipédián

Saint Mesrop Mashtoc az Encyclopedia Brittannicán

Nagy Kornél írásai az örmény nyelvről és írásbeliségről In: Kocsis – Vasváry (szerk.) (2002) Örményország kincsei. Titkok az Ararátról. Kiállításvezető. pp. 58–63.

Koriun: The Life of Mashtots

Diós István: A szentek élete. Szent Meszrop (Mastoc) pap

Az Örmény Kulturális és Információs Központ honlapja

Szalmási Pál: Örmény. In: Fodor István (szerk.) A világ nyelvei. pp. 1142–1149.

Armenophil: 1600 éves az örmény ábécé. Mastoc élete.

Kosztolányi Dezső: Az örmény paradicsom.

A magyar helyesírás szabályai (AkH.)

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (3):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
4 éve 2015. április 1. 10:08
3 Fejes László (nyest.hu)

@Törzsmókus: Örülünk, hogy segíthettünk. Sajnos lesz még ilyen...

4 éve 2015. április 1. 10:01
2 Törzsmókus

jó, hogy felhívtátok a figyelmet a wikipédia-szócikk hibájára, javítgattam rajta. még van mit

4 éve 2015. február 17. 11:38
1 Roland2

" Az Örményországban beszélt két fő dialektus – a keleti és a nyugati –" Máshol azt olvasni, h. a nyugati dialektust a diaszpórában élők ( Anatóliában,Európában, Amerikában ) használják, míg a keleti dialektus az örményországi és közel-keleti örmények nyelve.