Hány könyve volt Mózesnek?
Pinchász laza mozdulattal ágyékon szúrta Zimrit és párját, ezzel a Biblia szerint megmentette Izrael népét a pusztulástól – de nyelvi szempontból érdekesebb, hogy emiatt egy egészen egyedi betű is került a héber szövegbe. A számítógépek a mai napig nem tudnak megbirkózni a megtört vávval...
A Bibliának inkább a tartalmával szokás foglalkozni, pedig a formája is sok érdekességet rejt. A héber Bibliákban egyes betűk – látszólag minden ok nélkül – nagyobbak, mint a többi, mások kisebbek, néhány pedig egyenesen fejjel lefelévan írva, vagy szokatlan formájú. Most ezek közül a tipográfiai furcsaságok közül választottunk ki kettőt, hogy megvizsgáljuk őket. Milyen a megszakított váv és a fordított nun betű? A válaszban lesz erőszak, polgárháború, szex, sőt még az is megkérdőjeleződik, hogy Mózesnek valóban öt könyve lenne...
(Forrás: Wikimedia commons / Mitzpeh Hilla Archive / CC BY 2.5)
Tökönszúrjuk őket
A Tóra-másoláshoz kapcsolódó előírások szerint ha egy betű formája megtört vagy hiányos, akkor az egész tekercs nem kóser (rituálisan nem megfelelő), nem lehet belőle a zsinagógában felolvasni. Ez alól a szabály alól azonban létezik kivétel. Mózes negyedik könyvében, a Számok könyvében található egy megszakított vonallal írt váv (ו) betű, méghozzá egy olyan szóban, ami különösebb héber nyelvtudás nélkül is ismerős lehet: ez a ’béke’ jelentésű sálom (שלום).
A hagyományos magyarázat a könyv tartalmára hivatkozik. Ebben a szakaszban Isten békeszövetséget köt a zsidókkal. Igen ám, de mi előzi meg a békekötést? Egy meglehetősen durva jelenet: a zsidók közül többen bálványimádásra adják a fejüket, mire Mózes Isten kérésére felszólítja a nép bíráit, hogy öljék meg a bálványimádókat. Pinchász, Áron főpap unokája nagy lendülettel neki is lát a feladatnak, és nyomban végez egy Zimri nevű férfival, aki bálványimádó nővel él: „Áron pap fiának, Eleazárnak a fia, Pinchász meglátta, kivált a közösségből, lándzsát ragadott, behatolt Izrael fia nyomában a sátor elkülönített részébe, és mindkettőjüket átszúrta az ágyékukon, Izrael fiát is, meg az asszonyt is.” (4Móz 25:7-8, Szent István Társulat fordítás)
Pinchász elhárítja a nép feje felől a bajt, és megszületik a békeszövetség, de milyen béke az, amit ekkora vérontás, sőt tulajdonképpen polgárháború előz meg? Az ilyen béke nem lehet teljes, ezért szerepel a szóban a megtört váv, héber nevén váv ketiá. A törés pontos formájával kapcsolatban több különböző hagyomány is létezik, ezen az angol nyelvű oldalon megtekinthetjük a variációkat.
(Forrás: Wikimedia Commons / Merlin / CC BY 2.5)
Mózes hét könyve?
A legtöbb bibliai tipográfiai furcsaságot a számítógépeken könnyen meg lehet jeleníteni a betűk átpozicionálásával vagy átméretezésével, de a megfordítás már nem ilyen egyszerű művelet, így a fordított nun önálló jelként került be a Unicode karakterkódolásba. Az eredeti nuntól eltérően nem betűként, hanem írásjelként szerepel, hiszen nem kell kiejteni. A megtört váv viszont hiányzik a Unicode-ból, valószínűleg azért, mert csak egy darab van belőle.
Habár a megtört vávból csak egy van, egy másik szokatlan betűből, a fordított nunból (héberül nun háfuchából) egyenesen kilenc. Kettő szintén a Számok könyvében található – ezekről vitatkoztak a legtöbbet –, hét pedig a Zsoltárok könyvében. Mint a megtört vávnál, itt is többféle hagyomány létezik a betűk pontos formájáról. A következő illusztrációban jobb szélen az eredeti nun látható, mellette pedig három különböző fordított változat.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jtaylorfriedman)
A Számok könyvében a következő szakaszt keretezi két fordított nun: „Mikor pedig el akarták indítani a ládát, ezt mondja vala Mózes: Kelj fel Uram, és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el előled a te gyűlölőid. Mikor pedig megáll vala, ezt mondja vala: Fordulj vissza Uram Izráelnek tízezerszer való ezereihez.” (4Móz 10: 35-36, Károli Biblia)
Már a Babiloni Talmud Sábát traktátusában (115b-116a) is szó esik a Számok könyvében található két fordított nunról, habár itt csak „jelek”-ként nevezik meg őket, és nem esik szó a jelek konkrét formájukról. Ugyanitt kissé meglepő magyarázatokat is olvashatunk. Az egyik szerint a jelek arra utalnak, hogy a szövegnek nem ez a megfelelő helye a Tórában. Akkor miért került pont ide? Rabbi Simon ben Gámliél szerint azért, mert mind előtte, mind utána büntetésről van szó, a beiktatásával pedig szünet keletkezik a büntetések között.
Az ókori görögök szintén használtak hasonló írásjelet, aminek a funkciója a nem odaillő rövid szövegrész jelölése volt: ez volt a fordított szigma vagy antiszigma (Ͻ). Lehet, hogy tulajdonképpen ugyanarról a jelről van szó – attól függően, hogyan fordítjuk meg a nunt, meglehetősen hasonlíthat a fordított szigmára. Ráadásul ez azt is érthetővé tenné, miért említenek egyes források fordított nun helyett káf (כ) betűt.
Tűzből, vízből
A másik magyarázat ahhoz a témához kapcsolódik, aminek okán előkerült a szokatlan jelek kérdése a Talmudban. Mikortól számít egy szöveg szövegnek, van-e valamilyen minimális hossza? Ez szőrszálhasogatásnak tűnhet, de a talmudistáknak jó okuk volt arra, hogy felvessék a kérdést: ha valamilyen szent szöveg nem éri el a minimális hosszot (például mert megsérült, és csak egy töredék maradt belőle), akkor nem kell kimenteni a tűzből tűzvész esetén.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jewish Women’s Archive / CC BY 2.0)
A hasonló cím ellenére mindehhez semmi köze a Mózes hatodik és hetedik könyve néven ismert, Magyarországon is elterjedt varázskönyvnek! Ez az okkult szöveg a tizennyolcadik századi Németországban született, és a zsidó misztikával szemben a klasszikus nyugati okkultizmus hagyományába illeszkedik.
A minimális hosszra éppen ez a bibliai szövegrész a példa a Misnában, a kezek tisztátalanságával foglalkozó részben: „Az a tekercs, amelyről letörölték az írást és nyolcvanöt betű megmaradt rajta, annyi, mint amennyi a valahányszor elindult a láda, ezt mondta Mózes részben van, tisztátalanná teszi a kezet.” (Jádájim 3:5, Görgey Etelka ford.) Ha márpedig ez a rész önmagában lehet szöveg, akkor lehetséges, hogy a fordított nunok elválasztó elemként szerepelnek, és három részre osztják a Számok könyvét: Számok 1, 2, 3-ra. Eszerint Mózesnek nem öt könyve lenne, hanem egyenesen hét! Ez azért lenne jó, mert mint a Talmud rámutat, a Példabeszédek könyvében a következő olvasható: „Bölcsesség fölépítette házát, kivágta oszlopait, hetet.” (Péld 9:2, IMIT Biblia). A Bölcsesség mint személy rendszerint a Tóra megszemélyesítője, a hét oszlopa pedig eszerint lehetne Mózes hét könyve.
A magyarázaton lehet vitatkozni, de jóval fontosabb gyakorlati kérdés, hogy nem teszi-e tönkre a két beiktatott fordított nun a Tóra-tekercs kóserságát. A vallási előírás szerint ugyanis a rituális használatú tekercsben nem lehetnek fölös betűk. A tizenhatodik században élt Slomó Luria rabbi, más nevén a Máhársál szerint pontosan ez is történik: a fordított nun alkalmatlanná teszi a tekercset. A többség azonban nem fogadta el ezt a véleményt, mondván, hogy a fordított betű nem számít betűnek. Ezzel a Unicode összeállítói is szemlátomást egyetértettek...
Felhasznált irodalom, további olvasnivaló
Vav k’ti’ah – The broken/severed vav
Typographic details in the Hebrew Bible
Tov, E.: Textual Criticism in the Hebrew Bible
Görgey Etelka (szerk., 2011) Törpék az óriások vállán: válogatott Misna-traktátusok. Sárospataki Református Teológiai Akadémia.
@Huliganthropus: Nem tudom, észrevetted-e, de az idézet történetben az van, hogy Isten parancsát hajtották végre. Amennyire én tudom, az utóbbi néhány ezer évben nem sok vallásos zsidó ált azzal elő, hogy isten személyesen szólt hozzájuk, és a zsidó egyházak sem igazán hajlamosak elismerni ilyen eseteket – szemben mondjuk a keresztényekkel.
A kérdés tehát az, hogy mondta-e neked a Magyarok Istene, hogy ölj zsidókat?
Ha nem, akkor nem is kell foglalkoznod ezzel a kérdéssel.
Ha nem, pedig nagyon szeretnéd, de Ő mégsem, csak hallgat, hiába hegyezed a füled – hát javaslom, törődj bele az Ő akaratába, és próbáld magad másképp hasznossá tenni. Tudod, vannak hajléktalanok, gazdátlan állatok stb., akik biztos nagyon örülnének a segítségednek. Vagy az se lenne rossz, ha egyszerűen kimennél egy közeli parkba, és összeszednéd a szemetet.
Ha viszont ilyeneket mond, akkor javasolom, mielőtt bármit tennél, kérdezd meg orvosodat, gyógyszerészedet...
@Huliganthropus: próbáld meg légy szíves valahogy áttekinthetőbben jelölni, hogy a hozzászólásodból mi idézet, és mi nem.
Amúgy meg: "Ha én magyarként zsidó országfoglalókat szúrnék keresztül a magyarság védelmében, a Magyar Haza védelmében, a Magyarok Istene engem is felmentene?" Éppen arról van szó a cikkben, hogy ezt a tipográfiai furcsaságot hagyományosan úgy szokás értelmezni, hogy nincsen felmentés.
Jól értem egyébként, hogy most arra buzdítasz mindenkit, hogy öljenek zsidókat? Hatályos jogszabályok megvannak? Jaa, hogy feltételes mód... :/
--Ugye milyen érdekes, hogy a zsidóknak a törvényeket, még saját törvényeiket is át szabad hágni, több embert is megölhetnek büntetlenül, és még meg is dicsérik a törvényszegőt? Na éppen ezért kapták a zsidók, és csakis a zsidók az úgynevezett tízparancsolatot, mert az egyedüli nép abban a korban, amelyik nem ismerte az "egymás mellett élés?, a "tisztesség", a "rend", a "becsület" és az "erkölcs" fogalmait. A lenti sorok mutatják e nép "alapértékeit", melyet magyarként nemhogy elfogadni, de értelmezni is képtelen vagyok. Nem is értem, egyáltalán mi közünk nekünk egy Közel-keleti népcsoport folyamatos műagóniájához. Most legalább bekerítik magukat fallal, s magukra zárják a kapukat, legyen hol "koncentrálniuk" önszántukból. Ne csodálkozzanak, ha nyitni akarnák e kapukat, s rájönnek nemcsak belülről, de kívülről is jól be van az zárva!--
judaizmus.blogspot.com/2011/07/heti-szakasz-pinchasz-2011.html
A békeszövetség, melyet Isten adott Pinchász tettének elismeréseként, jutalmat és egyben védelmet jelentett számára. De felvetődik a kérdés, miért jár jutalom annak, aki önbíráskodik, s ennek folyományaként embert öl?
A talmudisták arra a következtetésre jutnak, miszerint egy fanatikusnak akkor áll jogában önbíráskodni, ha azt tapasztalja, hogy az általa látott törvénytelen cselekedetet elkövetőt a törvény, a szokásos perrendtartás szerint, nem képes megbüntetni.
Ha ezen tettére előre engedélyt kérne egy bírótól, természetesen elutasításra találna, viszont, ha jogos felháborodásában, felindultságában cselekszik – a bíróság védelmét élvezi, az esetleges bosszúval szemben.
A fenti értelmezés alapján, Zimri is megölhette volna Pinchászt – önvédelemből. Ennek tükrében a fanatikus zelóta önfeláldozó tette még inkább hősiesnek bizonyul, hiszen nemcsak életét, hanem papi hivatását is kockára tette. (T.i. egy kohanita, aki embert öl, elveszti a jogát arra, hogy megáldja a népet). Ezért számít jutalomnak az isteni ígéret, mert felmentette őt a következmények alól.
* * *
Más jellegű, inkább pszichológiai, magyarázatot ad az eseménynek Naftali Zvi Berlin (Nöciv),a neves volozsini jesíva-vezető, Háámék Dávár című művében. Az isteni békeszövetséget, melyet Pinchász kapott, akként értelmezi, hogy a kettős gyilkosság – bár azokat jogosan követte el – nem hagy majd nyomot a lelkében, s a vérontás nem válik természetévé.
Egy másik kommentárban szó van arról, hogy az emberek egy része, Zimri hívei, szájára vette Pinchászt, azt terjesztve róla, hogy anyai nagyapja pogány volt, ereiben nem-zsidó vér is csörgedez, innen ered gyilkos hajlama. Az Írás maga cáfolja meg ezeket az igaztalan vádakat azzal, hogy közli, Pinchász, Áron leszármazottja – aki könyörületes, békeszerető ember volt – s maga Pinchász is ilyen volt...
Jonathán Eibschütz szerint az isteni békejobb, igencsak kijárt Pinchásznak. Ugyanis az ilyenfajta, a köz javára munkálkodó embereknek, rendszerint üldöztetésben, bántásokban van részük. Pinchász pedig valami jobbat érdemelt...
--Jobbat? A zsidók ma is ugyanilyenek...
Ha én magyarként zsidó országfoglalókat szúrnék keresztül a magyarság védelmében, a Magyar Haza védelmében, a Magyarok Istene engem is felmentene? Politikusaink, egyházi vezetőink nem inkább antiszemitáznának most ahelyett, hogy tapsolva követnék példámat, s erre ösztönözve a hazafiakat példát mutatnának maguk is?--