Egy diaszpórába kényszerült nemzet: az örmények
Mi a közös Agassi, Cher, Kasparov és a System of a Down származásában? Mindannyian az örmény diaszpórához köthetők. Ugyan Örményországnak 3,2 millió lakosa van, de becslések szerint az örmény nyelvet legalább ennyi diaszpórában élő örmény beszélheti.
Az anyaország lakosságához képest az örmény diaszpóra az egyik legnagyobb a világon, ami Örményország hányatott történelmére vezethető vissza. Az évszázadok óta létező örmény diaszpóra az 1915-17 közötti törökországi örmény népirtás után nőtt meg különösen jelentősen. Oroszországban ma is több mint egymillió, Franciaországban, Iránban és az USA-ban pedig legalább félmillió, további 6 országban pedig százezernél több örmény származású ember él.
(Forrás: wikimedia commons / felhasználó: Aivazovsky)
A görög „közeli” rokona
Az örmény nyelvet ma egyértelműen egy külön ágnak tartják az indoeurópai nyelveken belül, de egyes elméletek közelebbi rokonságot tételeznek fel a görög és az örmény között. Hasonlóság például az augmentum, az igeidő jelzése a szó elejéhez toldott szótaggal. Az örmény nyelvre ugyanakkor évszázadokon át nagy hatással voltak az iráni nyelvek is, ezért a 19. században még indoiráni nyelvnek gondolták, melyekben szintén létezik az augmentum is.
Az örmény nyelv saját megnevezése hajerén, aminek a pontos etimológiája ismeretlen, de bizonyíthatatlan elméletekben nincs hiány, többek között Hajk Nahapetnek – és leszármazottainak – a nevéhez is kötik, aki a legenda szerint az örmény nemzet alapítója volt.
Az örmény nyelvnek két irodalmi normája alakult ki, amelyek között jelentős eltérések lehetnek, de azért kölcsönösen érthetők. A nyugati nyelvjárások a mai Törökország területén voltak elterjedtek, ezért ezeket főleg az örmény diaszpóra használja, míg Örményországban a keleti standard a de facto hivatalos.
Az örmény nyelv első írásos emléke egy 5. századi bibliafordítás. Ez Szent Meszrop Mastoc (Մեսրոպ Մաշտոց, i. sz. 361?-440) munkája, akihez a nyelv saját ábécéjének a kidolgozása is kötődik. Az Örmény Apostoli Ortodox Egyházat a világ első nemzeti keresztény egyházaként tartják nyilván. Az ország i. sz. 301-ben tette meg a kereszténységet államvallássá, tíz évvel azelőtt, hogy Nagy Konstantin engedélyeztete a kereszténység gyakorlását a Római Birodalomban.
(Forrás: wikimedia commons / felhasználó: Roger Zenner)
Az örmény diaszpóra
Az örmény egyház legfőbb központja Edzsmiacinban van, közel a fővároshoz, Jerevánhoz, de három további alárendelt központja Örményországon kívül található, és ezek jó bevezetést nyújtanak az örmény diaszpóra megismeréséhez. A második legfontosabb a libanoni Kilikiai (Ciliciai) Katolikátosz. Történelmileg legalább 1058 óta létezik, mert miután Bizánc meghódította Örményországot (1045) tömegesen telepedtek át az örmények Kilikiába, ami a Földközi-tenger észak-keleti partvidéke mentén található. Később a terület rövid időre önálló királyság is lett Kilikiai Örmény Királyság néven (1199-1375). E második örmény vallási központ sokszor költözött, legutoljára a népirtás után 1930-ban a mai libanoni Anteliászba, Bejrút elővárosába. Jelenleg is legalább 150 ezer nyugati örményt beszélő örmény él Libanonban.
A Jeruzsálemi Örmény Patriarchátus még a kilikiainál is régebbi, 638 óta létezik. Jeruzsálem óvárosának négy negyede közül az egyik ma is az örmény negyed – a többi három a zsidó, a keresztény és a muszlim negyed (bár 800 évig egy ötödik is létezett, a marokkói negyed, a mai Siratófal előtti nagy tér helyén). Az örmény negyed ellenére azonban Jeruzsálemben ma csak igen kevés, pár ezer örmény él.
Az örmény ortodox egyház negyedik központja Konstantinápoly (Isztambul). Ezt Bizánc végső összeomlása után (1453) hozta létre II. Mehmed szultán az Oszmán Birodalomban élő örmények vallási és világi vezetésére. Az 1915-ben kezdődött és több évig tartó örmény népirtás során több mint félmillió (más források szerint akár 1,5 millió) örmény vesztette életét Törökországban, ez után jöttek létre a nagy örmény diaszpórák. Ennek ellenére még ma is 40-70 ezer örmény él Törökországban, főleg Isztambulban.
Örmények Magyarországra is települtek be 1672-től kezdve, több hullámban, és ma is országunk egyik elismert nemzeti kisebbségének számítanak. Az aradi vértanúk közül például Kiss Ernő altábornagy és Lázár Vilmos ezredes is örmény származású volt. A mai hazai örmény kisebbség – az újabban érkezetteket leszámítva – nyelvileg azonban már teljesen asszimilálódott.
Az örmények legutóbbi időszaka sem mentes a konfliktusoktól. A 140 ezer lakosú és 95 százalékban örménylakta Hegyi-Karabah Köztársaság Azerbajdzsánból vált ki autonómiájának megvonása miatt, komoly harcok árán. 1992 óta de facto független, de más államok nem ismerik el hivatalosan.
@Roland2: Nem teljesen ugyanarról beszélünk: amiről te beszélsz, az a laringális-hipotézis, mely szerint az indoeurópai nyelvek magánhangzói közötti eltéréseket az okozta, hogy eredetileg három eltérő h-szerű hang alkotott az alapnyelv feltételezett két magánhangzójával – *e és *o – csoportokat, és így jött létre a többi magánhangzó, miközben ezek a h-szerű hangok eltűntek. Én viszont azt mondom, hogy az alapnyelvben volt egy teljesen bizonyított létezésű torokhang is, amely az alaphangrendszerhez tartozott, és a görögben máig megvan: a [x] (érdes h).
@El Mexicano: Igen,az alapnyelvi torokhangra a hettita hangrendből következtetnek (tkp. az egész vita a hettita nyelvemlékek megfejtésétől indult ki).Sőt, egyesek többek között ezen hangrendi archaizmusok miatt vélik úgy,hogy először az anatóliai nyelvek váltak ki az i.e. alapnyelvből.
@Roland2: Torokhang az indoeurópai alapnyelvben is volt: *gh > ógör. [kh] > újgör. [x]; > latin g~h~f. Persze az örményben és az iráni nyelvekben több mint valószínű, hogy nem e hang folytatásáról van szó, hanem vagy hangváltozás, vagy sémi hatás eredménye lehet.
Az örmény hallásra nekem olyan, mint a perzsa és az orosz keveréke. :)
Érdekességként említhette volna a cikk,hogy az örmény is agglutináló nyelv.
Örmény nyelvű videókat nézve feltűnt,hogy az örményben is van glottális zárhang (torokhang),pl: a "khaxaghutyun" szóban,hasonlóan mint az újperzsában vagy a sémi nyelvekben.
A torokhang megjelenése az örményben iráni átvételnek tekinthető vagy belső változások eredménye lehet ?
(egyébként az örmény hallásra hasonlít az iráni nyelvekre)
@ppeli.geo: Szerintem is nagy a valószínűsége a szubsztrátumhatásoknak, nem is beszélve a kaukázusi nyelvekről, melyek hangrendszere meglehetősen eltér az indoeurópaiakétól.
De egyébként ugyanezt olvastam a görögről is: számos szónál nem tudtak kimutatni indoeurópai tövet.
Köszönöm a választ! :)
@El Mexicano: Tudtommal pontos válasz nem létezik. Jelentőségéhez képest az örmény egy viszonylag alultanulmányozott nyelvnek számít. Az tény, hogy nagyon sok ismeretlen eredetű szót is tartalmaz a mai örmény, melyek egyes feltételezések szerint a korábban a Kaukázustól délre elterülő Urartui királyság (i. e. 860-590) nyelvéből származhatnak. Az ururtui - régebben kaldeus - a kis-ázsiai hurrival együtt külön nyelvcsaládot képezhetett, mert se az indoeurópai, se a sémi nyelvek közé nem illenek be. Talán ez állhat a furcsa hangváltozások mögött?
@ppeli.geo:
Köszönöm!
Sok érdekességet olvastam az örmény nyelvről, többek között azt, hogy az indoeurópai nyelvek hangrendszeréhez képest eléggé furcsán viselkedik, sokszor nem várható hangváltozások következnek be. Egy nyelvész ismerőssel kikövetkeztettük, hogy pl. a [dw]- csoportból hogyan lett [jerk]: a *dgw > *rgw > erg > erk > jerk; pl. ieu. *dwo 'kettő' > jerku).
De pl. szintén érdekes az ieu. T/1 igevégződés, a *-mos v. *-mes (vö. ólatin -mos, latin -mus, görög -me, szláv és perzsa -m) az örményben -enk lett. Ezt még nem próbáltam levezetni, de valami olyasmit gondolok, hogy *-mes > *-meh > *-emh > *-emk > enk).
Nem tudom, jól gondolom-e, de vajon mi az oka ezeknek a furcsa hangváltozásoknak?
@Szajci: Igen, így igaz. Ezzel az információval utólag ki is bővítettem a cikket.
@elhe taifin: Általában úgy gondolják, hogy az örmény írás jeleit leginkább a görög és az óiráni avesztai írás ábécéjéből hozta létre Meszrop. Az örmény betűk sorrendje például a görög ábécé sorrendjét követi.
Magyarországon ráadásul elismert kisebbség.
Meszrop mi alapján alkotta meg az örmény írást?