0:05
Főoldal | Rénhírek

Külön írt ige kötők

„Meg kérdezzem? Kérdezd meg!” – Olvasónk meg figyelése szerint újabban egyre többen külön írják az igét közvetlenül meg előző igekötőket. Ezt persze valóban meg lehet tenni anélkül, hogy a helyesírás-ellenőrző alá húzná.

nyest.hu | 2015. június 12.

Az összetételek helyesírása tényleg nem tartozik a legnépszerűbb és legköztudottabb fejezetei közé a helyesírási szabályzatnak. Éppen ezért elég sokszor írtunk már róla. Vannak viszont a témának olyan területei, amivel szinte soha nem találkozunk a Mindennapi helyesírás című sorozatunkban, mert azok pofonegyszerűek.

Kapaszkodjon meg! Az igekötős igék a hagyományos nyelvtanban bizony összetételeknek számítanak! Ez azért van így, mert az igekötő egy szófaj, szófajokba pedig az önálló szavakat szoktuk kategorizálni... Itt vannak például az igekötők helyesírására vonatkozó szabályok; ezeket már alsó tagozatban jól beleverik az ember fejébe. És a három esetből kettőt tényleg legtöbben meg is szoktunk jegyezni. A harmadikat pedig szintén szokás ismerni, csak nehezebb felismerni a helyzeteket, amikor alkalmazni kell. A három eset a következő:

  1. Az igekötő közvetlenül az ige előtt áll. Ilyenkor egybeírjuk az igével: elmegy, meghall stb.
  2. Az igekötő az ige után áll. Ilyenkor különírjuk az igétől: megy el, hallja meg stb.
  3. Az igekötő az ige előtt áll, de nem közvetlenül. Ilyenkor különírjuk a szerkezet tagjait: meg is ette, el kell mennie stb.

Látható az is, hogy a fenti 3. esetnél az első példa, a meg is ette nem is olyan rázós; ezt valószínűleg a legtöbben tényleg három szóba írják. Az el kell mennie már nehezebb: itt rá kell jönnünk, hogy a kell ugyan ige, de az igekötő nem hozzá tartozik, hanem a menni főnévi igenévhez.

Mindez nagyon egyszerű és köztudott. Csakhogy olvasónk, Iván a következő megfigyeléséről számol be:

[A]rról az egyre elterjedtebb helyesírási trendről lenne szó, hogy az ige elé tett igekötőket nem írják egybe az emberek a neten (lehet, hogy máshol sem, de én csak itt találkozom vele). *Meg csinál, *át megy, *bele szeret stb. Ez a jelenség egyértelműen az elmúlt pár év terméke, tehát még azt sem tartom kizártnak, hogy valamilyen speciális platform elterjedése miatt jelent ez meg, de egyelőre nem sikerült rájönnöm az okára. Még csak azt sem mondhatom, hogy életkori tényezők közrejátszanak, mert egészen idősek és fiatalok is így írnak.

 

Külön-külön
Külön-külön
(Forrás: Wikimedia Commons / CEphoto, Uwe Aranas / CC BY-SA 3.0)

Mivel pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre arról, hogy pontosan mióta és milyen mértékben terjedt el az igét közvetlenül megelőző igekötők különírása, az alábbiakban pusztán spekulációinkat osztjuk meg. Tegyük fel, hogy valóban gyakoribb a különírás, mint korábban! Ennek többféle magyarázata is lehet, és az is elképzelhető, hogy az alábbi okok közül egyszerre több is fennáll.

Egyrészt lehet, hogy arról van szó, amit Iván is ír, hogy a számítógépes szövegszerkesztők okolhatók az ige előtti igekötők különírásáért. A helyesírás-ellenőrzők természetesen el fogják fogadni a meg csinál és az át megy alakokat is, hiszen mind az igének, mind pedig az igekötőnek vannak külön-külön előfordulásai, amelyek szerepelnek ezeknek a szoftvereknek a szótárában.

A számítógépes írás elterjedése a helyesírás-ellenőrzők korlátja miatt amúgy is a különírásnak kedvez. A tendencia ugyanis szélesebb körű, mint amit olvasónk említ: az összes összetétel esetében igaz, hogy a különírt alakok terjedni látszanak. A különírt verziókat ugyanis nem húzza alá soha a számítógép, ez pedig nyilván megnyugtatóbb. Így az is lehetséges, hogy a közvetlenül az ige előtt álló igekötők különírása egy nagyobb tendencia része csupán. (Persze ennek igazolására is statisztikai adatokra volna szükség!)

Előfordulhat azonban az is, hogy az igekötők esetében nem az összetételek hatása nagy, hanem éppen azon igemódosítós szerkezeteké, amelyek megszólalásig hasonlítanak egy-egy igekötős szerkezetre (sőt, nagyon sokszor azzá is válnak a nyelvtörténet folyamán, l. pl. tönkremegy), mondattanilag teljesen hasonlóan viselkednek az igekötőkhöz, csak éppen külön kell őket írni:

(1) Most még nincs késő észbe kapni.

(2) Részt vettem a konferencián.

Vannak aztán olyan esetek is, amikor ugyanannak az elemnek különféle elemzései vannak a nyelvtan szerint. Ha határozószónak elemzi a nyelvtan, akkor határozószós szerkezetet alkot az igével, és akkor külön kell írni. Ha azonban igekötőnek minősítik, akkor már egybe.

(3a) Tovább kutakodnak az ügyben.

(3b) Továbbtanul a Pázmányon.

Ezek az igemódosítós esetek is elbizonytalaníthatják az igekötők egybe-, illetve különírását.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (11):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
4 éve 2015. június 13. 08:28
11 Galván Tivadar

@Savior: Pedig a Word, az nagyon jó vót, az terjesztette el, hogy a hónapok nevét nagybetűvel kell írni (de az is lehet, hogy Móra Ferenc a kalcinált szódával).

4 éve 2015. június 12. 20:28
10 lcsaszar

@Fejes László (nyest.hu): Nem a jelenlevőkre értettem. Van, aki elgépeli, és van, aki nem tudja. A kettő között könnyű különbséget tenni.

4 éve 2015. június 12. 18:22
9 El Vaquero

Jól van. Hadd találjam már egyszer én is fel a kereket. Külónben soha nem leszek brit tudós.

4 éve 2015. június 12. 17:09
8 Fejes László (nyest.hu)

@lcsaszar: A kell helyett kel a legtermészetesebb elgépelés.

@El Vaquero: „ a különírás nem az igeidők specifikuma, hanem általános jelenség”

Talán éppen erre utal a cikk, amikor ezt írja: „A tendencia ugyanis szélesebb körű, mint amit olvasónk említ: az összes összetétel esetében igaz, hogy a különírt alakok terjedni látszanak.”

4 éve 2015. június 12. 16:48
7 El Vaquero

Hogy a tczhikk érdeméhez is hozzászóljak: a különírás nem az igeidők specifikuma, hanem általános jelenség, egyre inkább tapasztalom én is, hogy ha bizonytalanok az emberek, hogy egybe kell-e írni, akkor inkább külön írják, és így egyre inkább mindent külön írnak, összetett szavakat, igekötőket, stb..

4 éve 2015. június 12. 16:45
6 El Vaquero

@lcsaszar: azzal nem veszítettek sokat, sőt, talán még jól is jártak, nem nyalták be a kisiskolás, tudománytalan nyelvi tévhiteket és a nyelvművelési-helyességkérdésbeli dogmákat, azaz nem hagyták kimosni az agyukat. Ráadásul unalmas a nyelvtanozás, és sok mindenre nem jó. Maximum olyan baromságokra jó, mint a" mit állítok? - a Zaldilyegy fosch" szint a reklámban.

4 éve 2015. június 12. 15:10
5 lcsaszar

Szerintem egyszerűen csak a telefonjukat nyomkodták a nyelvtanórán... Azt ugyanis nem lehet a helyesírás-ellenőrzőre fogni, hogy az ly-ból j lesz, kell helyett kel, stb.

4 éve 2015. június 12. 14:45
4 Savior

@Savior: Na ebből látszik, hogy nekem még a sima ellenőrzés sincs bekapcsolva (Firefoxot, Wordöt). :D

4 éve 2015. június 12. 14:44
3 Savior

@Sultanus Constantinus: Szerintem az a probléma, hogy az open source helyesírás-ellenőrzők (most éppen a hunspell) csak szavakat (vagyis space-ek által elválasztott karaktersorozatokat) vizsgálnak, nincs bennük akár egy egyszerű ngram-figyelés sem. Tehát ha az ember LibreOffice-t, Firefox-ot, stb. használ, akkor sajnos nem kap ezekről hibajelzést.

Emlékszem, amikor még használtam magyar Wordot, a piros mellett volt zöld aláhúzás is az ilyen és hasonló mondat(?)szintű hibákra. Nem tudom, ott van-e még, de mindenesetre hasznos lenne bevezetni máshol is. Akkor talán eltűnnének pl. az általam nagyon utált alany utáni vesszők is...

4 éve 2015. június 12. 13:53
2 Galván Tivadar

" Az el kell mennie már nehezebb": legcélszerűbb úgy írni, hogy "elkel mennie", aztán helyesírásellenőrző legyen a talpán, amelyik ezt felismeri.

4 éve 2015. június 12. 13:41
1 Sultanus Constantinus

Vegyük figyelembe, hogy a legtöbben ma már okostelefonról, tabletről írnak. Az Androidos mobil eszközökön pedig a prediktív szövegbeviteli funkció valóban különírva ajánlja fel az igekötős alakokat, ez lehet talán az egyik ok. Aztán hogy ennek mi az oka, arról már csak tippem van: lehet, hogy programozásilag vagy memóriakímélés céljából egyszerűbb volt eltároltatni az igekötő nélküli alakokat és az igekötőket külön, mert egyébként nagyon sokféle alakot kellene megjegyezni (főleg, ha az ige még ragozott is).