Miért mozgószabály?
Mozog-e a mozgószabály? Vagy nem a szabály mozog, de akkor mi? Egy elnevezés nyomába eredtünk.
A helyesírási szabályzat (AkH.) 139. pontja mozgószabályként híresült el a köztudatban. Mi is mindig ezzel a névvel említjük, de maga a szabályzat is használja: „A külön- és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül”. De mozog-e a mozgószabály?
Ahhoz, hogy megértsük, mi is mozog és hogyan, érdemes fölidézni a sokat emlegetett szabályt, amit szinte senki nem szokott alkalmazni.
139.
a) Amikor egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb, szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul, akkor az első kötőjelet kihagyjuk, vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcsere-vizsgálat, de anyagcserevizsgálat-kérés.
b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. gyár), amely az egészhez járul, akkor az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár.
c) Két azonos utótagú összetétel (pl. munkásszövetség, parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség.
Imre kérdezi tőlünk, hogy miért hívják ezeket a szabályokat mozgószabályok-nak. Mi mozog a mozgószabályban, és milyen értelemben?
(Forrás: Wikimedia Commons / Malene Thyssen / GNU-FDL 1.2)
Ugyan nem találtunk hivatalos forrást, amely elmagyarázná, és maga az AkH. idézett kiadása sem teszi ezt meg, de nekünk mégis egyértelműnek tűnik a válasz: a mozgószabályok mindegyikében a kötőjel, illetve a szóköz mozog.
Az a) mozgószabályban a kötőjel kerül máshova („mozog”), mert ha nem így lenne, akkor egy olyan, két kötőjelet tartalmazó szóalak jönne létre, amely a szabályok szerint nem fordulhat elő. A b) esetben a szóköz eltűnik („mozog”) egy kötőjeles utótag „hatására”. A c) szabályban pedig egy kötőjel és egy szóköz is megjelenik („mozog”). A mozgás megjelölés ezekben az esetekben talán arra is utal, hogy bizonyos alapszerkezetekből vezeti le a szabályzat, hogy mit hogyan kell írni a kérdéses esetekben.
@bm: tényleg, köszönöm az értékes hozzászólást.
@Janika: "mindig jobbról balra mozog"
Ez nem teljesen van így: a második mozgószabálynál említi a szabályzat, hogy fordítva is lehet: „Ritkábban ugyan, de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat, de: számtan-házifeladat”
Ennek megfelelően még két példa:
www.e-nyelv.hu/2014-06-06/alkohol-hazhozszallitas/
www.e-nyelv.hu/2012-02-24/mobil-szelessav/
Ezt a kiegészítést én bátran kiterjeszteném az első mozgóra is, és más is tett már ilyet, pl.:
www.e-nyelv.hu/2012-11-06/szuper-oriasmulesiklas/
A harmadik mozgószabály esetén az AkH. nem, de az OH. említi, hogy fordítva is lehet, 134. o.:
„Meglehetősen ritkán, de előfordul, hogy két azonos előtagú összetétel – valutavétel, valutaeladás – különböző utótagjai lépnek egymással mellérendelő kapcsolatba: vétel-eladás. A közös előtagot ilyenkor külön kell írni a kötőjellel összekapcsolt utótagoktól: valuta vétel-eladás. (Természetesen itt is szerencsésebb a körülírás: valuta vétele és eladása.) További példák: ajak zár-rés, labda passzolás-visszagurítás, mássalhangzó rövidülés-nyúlás, csirke far-hát.”
"nekünk mégis egyértelműnek tűnik a válasz: a mozgószabályok mindegyikében a kötőjel, illetve a szóköz mozog"
én eddig ezt úgy értelmeztem, hogy a szóösszetétel egyik tagja átmozog a másik szóhoz, és vele alkot szorosabb kapcsolatot.
és mindig jobbról balra mozog.
hajlított bútor, bútorgyár, a bútor most szépen átmozog a gyártól a hajlítottig, és lesz hajlítottbútor-gyár.
persze ez nézőszempont kérdése