5 helyesírási nehézség, amit a digitális kornak köszönhetünk
Mit adott nekünk a digitális korszak? – Helyesírási hibákat!
Jól megnehezíti a dolgunkat a digitális korszak; és most nem elsősorban a rohanó világra, meg a ránk zúduló információdömpingre gondolunk. Hanem elsősorban és nagyon is földhöz ragadtan a helyesírásra. Meggyűlik a bajunk a magyar szabályok szerint az olyan, egyszerűnek mondható szavakkal is, mint az e-mail, hogy most az e-mail + címjegyzék, illetve a kör + e-mail típusú összetételekről ne ejtsünk újabb szót.
Különösen nehéz helyzetben van az, akinek a digitális korszakhoz, a digitális technológiákhoz kapcsolódik a szakterülete, és ezeket a szavakat sokszor kell írásban, méghozzá komoly írásos munkákban használnia. Nem meglepő, hogy ezeknek legtöbbször nincs „bevett írásmódjuk”, vagy több „bevett írásmódjuk” is van: szerzőnként, szerzőcsoportonként másképp használja a szakirodalom is. Úgy gondoljuk, hogy ennek az az előnye, hogy komolyan senki nem tekintheti súlyos hibának ezeknek a különböző írásváltozatait. Azért persze nem árt törekedni, főleg például az olyan műfajokban, mint amilyen a szakdolgozat, a helyesírási szabályzattal (AkH.) leginkább összeegyeztethető, leginkább védhető írásmódra.
Olvasónk, Zsuzsanna a következő nehézségekkel szembesült:
Kutatási dolgozatomat írom éppen, és e-learning tanulmányt (vagy e-learning-tanulmányt?) olvasok, és sok, helyesírással kapcsolatos kérdés merült fel bennem. A további példákat is szeretném megkérdezni, hogy hogyan írjam: „Web 2.0” vagy „web 2.0”? – egy tanulmányon belül ingadozik. Egyáltalán, jó-e a Web szót alkalmazni? (bár, akkor nagyon sokat kellene ismételnem az internet szót) Illetve? webhely, Web-hely, vagy valami más? (az első tűnik logikusnak) RSS-rendszer, vagy RSS rendszer? – tehát, ha van egy akármilyen ilyen rövidítés, hozzákapcsolhatom a jelenséget magyarázó szót? (majdnem olyan, min a BKK-automatánál? Ha ezt egyáltalán helyesen írtam, de úgy rémlik, ilyen esetben így kell írni.) „közösségimédia-platform”? (ebben nem vagyok biztos, hogy használnom kellene, de a „közösségi média” külön írandó, és ha lenne hozzá egy harmadik tag, akkor ugyanúgy érvényes rá a mozgószabály, ha jól sejtem)
Mielőtt külön-külön válaszolnánk, egy tanácsot előrebocsátunk: még ha nem is vagyunk biztosak az írásmódban, vagy több lehetőséget is védhetőnek érzünk, egy munkán belül maradjunk következetesek! Elvégre a helyesírás erre való (a bosszantásunkon túl), hogy egységesítse az írásképet.
A jótanács (ami helyesen írva jó tanács) pedig lássuk azt az 5 helyesírási nehézséget Zsuzsanna leveléből, amelyet a digitális korszaknak köszönhetünk!
1. E-learning + tanulmány
Ez az e-mail + címjegyzék, illetve a kör + e-mail esete, amiről korábban már megírtuk, hogy a hivatalos, helyesírási tanácsadással foglalkozó szakértők is ellenkező érveket hoznak fel a helyes írásmódra, de egyikük sem azt, amit a szabályzat diktálna. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének, illetve a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda tanácsadójának akkori válasza alapján a különírás javasolható: e-learning tanulmány. Az AkH. alapján azonban: e-learningtanulmány-t kéne írnunk. Az Osiris Kiadó Helyesírás című kézikönyve (OH.) azonban tartalmazza az e-business-akadémia szót kötőjellel. Ennek alapján lehetne kötőjellel is. Szóval nagy a kavarodás. Mi azt javasoljuk, inkább kerüljük el, itt pedig ez igazán nem nagy fáradság: az e-learningről szóló tanulmány.
2. Web vs. web
Ez szerencsére egyértelmű: a kisbetűs változatot javasolja az OH.. A kavarodás valószínűleg abból adódik, hogy az internetkorszak hajnalán az internetet nagy I-vel írták, sőt a Word szövegszerkesztők bizonyos szériáiban igen agresszívan bele volt építve ennek a szónak az automatikus javítása. Azóta konszenzuálissá vált, hogy mind az internet, mind pedig a web kis kezdőbetűs.
3. Web-hely vs. webhely
A webhely sima, kéttagú összetétel, tehát a kötőjel indokolatlan. A web 2.0 szintén egyértelmű a fentiek alapján.
4. RSS rendszer vs. RSS-rendszer
Úgy gondoljuk, olvasónknak igaza van. Ez egy csupa nagybetűs rövidítés, azaz mozaikszó, ezekhez pedig kötőjellel szoktuk kapcsolni az utótagot: BKK-automata, RSS-rendszer.
5. Közösségimédia-platform
Végül ez a nehézség legalább nem a digitális korszak rovására írható! A közösségi média jelzős szerkezet, valóban, így különírandó. Azonban ha ez egy összetételi utótagot kap, akkor a mozgószabály szerint a jelzőt és a jelzett szót egybeírjuk, és az utótagot kötőjellel kapcsoljuk hozzá, így: közösségimédia-platform. Ezzel a szerkezet félreérthetőségét küszöböljük ki, ugyanis a közösségi médiaplatform mást jelentene!
Az Internet eredetileg azt jelentette, amit most is, de az internet magát a technológiát jelentette, vagy pedig az több(sok) összekapcsolt hálózatok hálózatát, ami az egész világra kiterjed. Mivel jelenleg úgy tűnik, hogy a kisebb kezdeményezések ellenére egy második világméretű hálózat nem fog létrejönni, akár valóban írhatnánk is az internetet kis betűkkel. Deviszont ha be belegondolunk, ez éppen ellenérvként is felhozható lenne, hiszen az egyedi dolgoknak általában tulajdonnevet adunk, és olyan dolgokra használunk közneveket, amikből több is van (legalábbis így lenne a logikus szerintem).
Nagyon jó.
A Google viszont mivel a SEO (keresőoptimalizálás) tekintetében nem szereti a szóösszetételeket (angolban ugyebár nemigen van ilyen állatfaj), sokat árt a magyar nyelv magas integritásának. Meg tudnátok keresni őket testületileg ezzel kapcsolatban? Meg tudom adni privátban a címüket, nem tudom, mennyire tetszene nekik, ha publikusan kiírnám.
@Sultanus Constantinus: www.nyest.hu/hirek/hirek-szemelyre-szabva
Szerintem ezek egyáltalán nem bonyolult esetek, csak logikusan kellene gondolkozni és elemezni a kifejezést.
1. Az e-learning semmivel sem különb összetétel, mint pl. az, hogy Oscar-díj: és mivel Oscar-díj-átadó, ezért az "e-learning-tanulmány" a helyes írásmód. Ugye arról szól a dolog, hogy az 'e-learninggel kapcsolatos tanulmány', az e-learning pedig az 'elektronikus tanulás', ahol az "e-" a "learning" jelzője, és ehhez az egészhez kapcsolódik a "tanulmány" összetételi elem.
2-3. Egyetértek a cikkel.
4. Ebben az esetben az a kérdés, hogy az RSS a rendszer neveként (tehát jelzőként) szerepel-e, vagy pedig összetételi tagként ('RSS-sel kapcsolatos rendszer). Csak az utóbbi esetben írjuk kötőjellel, mivel csak akkor beszélünk szóösszetételről. Gyanítom viszont, hogy az RSS maga a rendszer neve, tehát ez esetben helyesen RSS rendszer. Vagyis erre nem jó a BKK-automata analógia, mivel az utóbbinál nem az automata neve/jelzője a BKK, hanem a BKK-val kapcsolatos (általa üzemeltetett stb.) automatáról van szó. Az "RSS rendszer"-rel analóg kifejezés lehet pl. az, hogy "Kovács család".