Email, ímél vagy e-mail?
Olvasónk kérdezi, hogy helyes-e azt írni, hogy „ímél”. Erre nincs jó válaszunk...
Emese küldte nekünk a következő kérdést:
A kollégánk az email-t ímélként írta le. Helyesen írta? Igaz az, hogy az idegen szavakat fonetikusan írhatjuk?Köszönöm válaszát!
Az akadémiai helyesírás szerint nem írta helyesen a kolléga, amikor ímél-t írt. Viszont a fenti kérdésben sem az akadémiai szabályzat (AkH.) szerinti helyes alak szerepel; ez ugyanis: e-mail. De az e-mail szó és a vele alkotott összetételek írásmódjában rengeteg a bizonytalanság.
Kezdődik a bonyodalom ott, hogy idegen eredetű kifejezésről van szó. Ezeknek az írásszabályairól korábban már többször írtunk. Itt az az első kérdés, hogy latin betűs írásmódú nyelvből való-e a szó. Ha nem, akkor végül is egyszerűbb a helyzet: ilyenkor fonetikusan írjuk a szót. Ha latin betűs írású nyelvből származik a szó (ahogyan az e-mail), akkor két dologtól függ, hogy megtartjuk-e az eredeti írásmódot: egyrészt attól, hogy „mennyire honosodott meg” a szó a magyarban, illetve hogy „általános használatú-e”. Az e-mail, úgy gondoljuk, meglehetősen meghonosodott és általános használatú.
Ennek ellenére a Magyar helyesírási szótár és az Osiris-féle helyesírási kézikönyv is az e-mail írásmódot adja meg. Ami abból a szempontból érthető, hogy amikor ezek a szótárak, kézikönyvek készültek, a nemzetközi használatban is elterjedtebb lehetett az e-mail írásforma. Ma azonban már elterjedtebb és elfogadottabb az email. Így – elvileg – ha igaz, hogy megtartjuk az eredeti írásmódot, akkor a magyar helyesírásnak is követnie kellene a nemzetközi gyakorlatot. Ez azonban még sincs így.
(Forrás: virtuartnet.hu)
A magyarban van egy másik szó, amelynek az egybeírt email-lel azonos az írásmódja (a kiejtése nem!): az email [email] ’zománc’-ot jelent. A kötőjeles változat mellett érvelők erre szoktak hivatkozni akkor, amikor azt indokolják, hogy miért is nem lehet egybeírni magyarul az e-mail-t.
A fentiekből már kiderülhetett, hogy az ímél / email / e-mail kérdésben elég nehéz igazságot tenni. Mindegyik írásmód mellett hozhatók érvek. Ha hivatalos, formális szövegről van szó, érdemes a szótárak által javasolt e-mail írásmódhoz ragaszkodni. Ha azonban nem hivatalos, vagy kevésbé formális a szöveg, nyugodtan használható a másik két változat is. Egy biztos: az írásmód miatt ebben az esetben sem lesz félreértés.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (25):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Fejes László (nyest.hu): "Annak alapján, hogy a helyesírás nem szokott alternatív alakokat engedélyezni"
Már megint nem tetszik igazat mondani. Az 574 oldalas szótárnak csak azon az oldalán, ahol a "grapefruit" fordul elő, négy darab alternatív alak szerepel (a "gubódzik" vs. "gubózik" változatait egynek számolva).
Nem érzem értelmét, hogy fonetikusan írjuk át. Aki nem tud angolul, úgy kell neki, ejtse ahogy akarja :P, aki pedig tud, annak pedig oly' mindegy.
@El Vaquero: Ez azért nem ilyen egyszerű. Pl. a chauffeur helytelen, mert azt sofőrnek kell írni. De pl. a grapefruittal nem tom, mi a helyzet, mert a Helyesírási kéziszótár azt írja, hogy „grapefriut l. grépfrút”, és aztán van benne „grépfrút (= citrancs), grépfrúttal”. A „l.” rövidítést is úgy oldja fel, hogy „utalás a tárgyalthoz hasonló más esetre vagy arra, hogy az alak mely szócikkben található meg; illetőleg figyelmeztetés arra, hogy egy másik alak a helyes” – az azonban nem derül ki, mikor melyik helyzet áll fenn. Annak alapján, hogy a helyesírás nem szokott alternatív alakokat engedélyezni, azt gondolnám, hogy a grapefruit nem helyes. De helytelennek minősül pl. a fridzsider, a bicigli, a naív vagy a hagy ’let me/us/them /stb.’ is. www.nyest.hu/hirek/hagy-biciglizzek-a-fridzsiderben-1
@El Vaquero: Ilyen szabály is létezik, hogy latin betűs nyelvek szavai az eredeti írásmódjuk szerint írandóak, és ez független attól, hogy benne van-e a helyesírási szótárban, vagy sem, tehát ugyanott vagyunk. :)
"Én pl. a jövőben a helyesírási szótárban nem csak azt tüntetném fel, hogy hogyan kell írni (de azt több alakjában is feltüntetném, pl. bocsát, bocsájt vagy kalcium, kálcium, stb.), hanem azt is (népszerű "hibaalakokon" demonstrálva, pl. *muszály, *Nóbel)."
Nekem van egy régi, talán 80-as évekbeli helyesírási szótáram (Akadémiai Kiadó), abban pontosan így van. A helytelen, de elterjedt alakok is szerepelnek benne csillaggal.
@Fejes László (nyest.hu): De, ezt nem is vitattam.
@El Vaquero: *hanem azt is...
...hogy kell írni. Lemaradt a mondat vége.
És van, aki simán emil-t ír/mond, mert annak legalább van értelme... :)
@Sultanus Constantinus: azért ez nem ilyen egyszerű. Sok szó és szóalak nincs benne a helyesírási szótárban, de attól azok még nem lesznek helytelenek. Aztán ott van az idegen szavak írása, ami alapján az e-mail (mint angol szó) akkor is helyes lenne, ha nem szerepelne a helyesírási szótárban. A helyesírási szabályzat nem tilthatja, hogy a magyar szövegbe belekerüljenek idegen szavak, eredeti írásmóddal (pl. pendrive, chauffeur).
Én pl. a jövőben a helyesírási szótárban nem csak azt tüntetném fel, hogy hogyan kell írni (de azt több alakjában is feltüntetném, pl. bocsát, bocsájt vagy kalcium, kálcium, stb.), hanem azt is (népszerű "hibaalakokon" demonstrálva, pl. *muszály, *Nóbel). Sőt, megadnék képzőket, szótöredékeket, összetételi tagokat is (pl. -drive, -drájv, arra az esetre, ha modernebb szavak is születnek vele később).
@Sultanus Constantinus: Annál helyesebb, ha a cikkíró felhívja rá a figyelmét, hogy nem csupán a helyesírási szabályzat által leírt norma létezik, nemdebár?
@Fejes László (nyest.hu): Hát ha a kérdés az volt, mint a cikkben idéztétek, hogy "helyesen írta-e", akkor én ebből értelemszerűen arra következtetek, hogy a helyesírási normának való megfelelésre volt kíváncsi a kérdező, nem másra. ;)
@Sultanus Constantinus: „megfelel-e valamely normának, jelen esetben a helyesírásinak”.
Miért pont a helyesírásinak? Számtalan norma van.
@Nensis: Igazán nincs mit.
Szerintem az a kérdés, hogy valami "helyes-e", csak egyféleképpen értelmezhető: hogy megfelel-e valamely normának, jelen esetben a helyesírásinak. Vagyis az egyértelmű válasz az, hogy sem az "email", sem az "ímél" nem helyes. Az már más kérdés, hogy a norma betartása nem kötelező.
@Fejes László (nyest.hu): Nagyon köszönöm!
@Nensis: Tudom ajánlani Gyurgyák János Szerkesztők és szerzők kézikönyve című munkáját. Erről a kérdésről a 75-76. oldalon esik szó.
@Fejes László (nyest.hu):
Köszönöm az információkat. Szeretném megkérdeznem, hogy hol tudnék ezeknek a tipográfiai szabályoknak utánanézni?