0:05
Főoldal | Rénhírek

Email, ímél vagy e-mail?

Olvasónk kérdezi, hogy helyes-e azt írni, hogy „ímél”. Erre nincs jó válaszunk...

nyest.hu | 2014. február 4.

Emese küldte nekünk a következő kérdést:

A kollégánk az email-t ímélként írta le. Helyesen írta? Igaz az, hogy az idegen szavakat fonetikusan írhatjuk?Köszönöm válaszát!

Az akadémiai helyesírás szerint nem írta helyesen a kolléga, amikor ímél-t írt. Viszont a fenti kérdésben sem az akadémiai szabályzat (AkH.) szerinti helyes alak szerepel; ez ugyanis: e-mail. De az e-mail szó és a vele alkotott összetételek írásmódjában rengeteg a bizonytalanság.

Kezdődik a bonyodalom ott, hogy idegen eredetű kifejezésről van szó. Ezeknek az írásszabályairól korábban már többször írtunk. Itt az az első kérdés, hogy latin betűs írásmódú nyelvből való-e a szó. Ha nem, akkor végül is egyszerűbb a helyzet: ilyenkor fonetikusan írjuk a szót. Ha latin betűs írású nyelvből származik a szó (ahogyan az e-mail), akkor két dologtól függ, hogy megtartjuk-e az eredeti írásmódot: egyrészt attól, hogy „mennyire honosodott meg” a szó a magyarban, illetve hogy „általános használatú-e”. Az e-mail, úgy gondoljuk, meglehetősen meghonosodott és általános használatú.

Ennek ellenére a Magyar helyesírási szótár és az Osiris-féle helyesírási kézikönyv is az e-mail írásmódot adja meg. Ami abból a szempontból érthető, hogy amikor ezek a szótárak, kézikönyvek készültek, a nemzetközi használatban is elterjedtebb lehetett az e-mail írásforma. Ma azonban már elterjedtebb és elfogadottabb az email. Így – elvileg – ha igaz, hogy megtartjuk az eredeti írásmódot, akkor a magyar helyesírásnak is követnie kellene a nemzetközi gyakorlatot. Ez azonban még sincs így.

Email
Email
(Forrás: virtuartnet.hu)

A magyarban van egy másik szó, amelynek az egybeírt email-lel azonos az írásmódja (a kiejtése nem!): az email [email] ’zománc’-ot jelent. A kötőjeles változat mellett érvelők erre szoktak hivatkozni akkor, amikor azt indokolják, hogy miért is nem lehet egybeírni magyarul az e-mail-t. 

A fentiekből már kiderülhetett, hogy az ímél / email / e-mail kérdésben elég nehéz igazságot tenni. Mindegyik írásmód mellett hozhatók érvek. Ha hivatalos, formális szövegről van szó, érdemes a szótárak által javasolt e-mail írásmódhoz ragaszkodni. Ha azonban nem hivatalos, vagy kevésbé formális a szöveg, nyugodtan használható a másik két változat is. Egy biztos: az írásmód miatt ebben az esetben sem lesz félreértés.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (25):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
10 éve 2014. február 4. 13:12
1 Nensis

Kedves Szerző!

Szeretnék érdeklődni, hogy a cikkben az "e-mail-t" esetében miért kötőjellel kapcsolódik a tárgy ragja a szóhoz? Úgy tudom, hogy csak olyan esetekben kell kötőjelet tenni, amikor néma hang szerepel a szó végén.

Kicsit kapcsolódik a témához, ezrét gondoltam, felvetem:

Mi a helyzet akkor, ha egy e-mal (email) címhez szeretnénk ragot kapcsolni, pl.: xy@gmail.hu-ra vagy xy@gmail.hura. Ebben az esetben - úgy tudom - sajnos semmilyen támpontot nem ad az akadémiai helyesírási szótár (nem rövidítés, nincs néma hang stb.), és azzal sem lehet minden esetben áthidalni a problémát, hogy hosszabb formában írjuk le: "küldje az xy@gmail.hu e-mail címre" (pl. helyhiány esetén). Előre is köszönöm a választ.

10 éve 2014. február 4. 13:28
2 Molnár Cecília

@Nensis: A cikkben több helyen azért van kötőjellel kapcsolva a rag (és előtte a szótő dőlttel szedve), mert nyelvi adat. Ebben az esetben is lehetne egybeírni, de így talán jobban látszik, könnyebben olvasható a szóalak, ebben az esetben az írásforma, amiről szó van. (Ha jól emlékszem, a szabályzat mindkét lehetőséget megengedi.)

Az e-mail címhez járuló ragot azért érdemes kötőjellel kapcsolni, mert így elkülönül maga az e-mail cím.

10 éve 2014. február 4. 13:31
3 Nensis

Értem, köszönöm.

Tehát, ha jól értem, kőbe vésett szabály ebben az esetben sincs. Ami nem baj, csak jó tudni, hogy hol van a szöveg írójára (korrektorára) bízva az írott alak megválasztás joga.

10 éve 2014. február 4. 13:50
4 challengeofusenglish

Akkor erre az analógiára a file helyes írásmódja file? Vagy esetleg fájl-nak kell írni?

És mit szól a szerző a like-koláshoz? Én utóbbit nem szeretem és nem örülök az elterjedésének. Tudom ez a Facebook miatt alakult, amit én magam is használok. De a like-oltam helyett sokkal inkább a 'kedveltem' vagy 'kedvencnek jelöltem' fordulatot használom.

10 éve 2014. február 4. 14:06
5 Molnár Cecília

@Nensis: Kőbe vésett szabályok nincsenek. Az érvényes helyesírási szabályzat 1984-es, értelemszerűen a szabályok ezekről a kérdésekről nem nyilatkoznak.

Érdemes megnézni az újabb szótárakat, és az Osiris-féle kézikönyvet, és ha hivatalos, formális szöveget kell írni, akkor érdemes azt követni. Egyébként meg fontos szempont a praktikum is (pl. az e-mail címek toldalékolása esetében).

@challengeofusenglish: A „file/fájl” az Osiris-féle kézikönyv szerint: „fájl”. A „like/lájk” nincs még benne.

10 éve 2014. február 4. 14:07
6 El Vaquero

@challengeofusenglish: nem. Helyes a file és a fájl is. Az egyik egy angol szó, a másik egy angolból átvett magyar szó. Akárcsak a byte/bájt, scanner/szkenner, printer/nyomtató, pendrive/pendrájv, stb..

 

@nyest: felfedeztem, hogy ha üres kommentnél a küldésre kattintok, akkor lehet formázni is a komment szövegét, linket, képet beszúrni, de nem engedi küldeni, mert azt mondja, hogy nem vagyok bejelentkezve, holott be vagyok.

10 éve 2014. február 4. 14:08
7 El Vaquero

@Molnár Cecília: "A „like/lájk” nincs még benne."

Ezt eléggé dislike-olom :D

10 éve 2014. február 4. 14:12
8 szigetva

@Nensis: azért jobb a "küldje az xy@gmail.hu e-mail címre" változat, mert akkor a rag nem kerül bele a linkbe.

10 éve 2014. február 4. 14:15
9 Fejes László (nyest.hu)

@Nensis: A helyesírási szabályzat ebben az esetben egyértelműen a kötőjel nélküli írásmódot adja meg. Ezt azonban tipográfiai hagyományok felülírhatják. A nagy dilemma az, hogy ha egy szóalak egy részét kurziváljuk, akkor hogyan csatlakozzon hozzá a toldalék. A tipográfiai szabályok szerint ugyanis egy szó csak hasonló betűkből állhat (tehát egy szóalakban nem lehet dőlt és álló betű is). Erre dilemmára három megoldás létezik.

a. A toldalékot is kurziváljuk. Ennek a hátránya, hogy tkp. nem azt emeljük ki, amit szeretnénk. Ebben az esetben különösen megtévesztő lenne, hiszen a kurziválás azt jelzi, hogy mi a nyelvi adat, a toldalék pedig nem része annak.

b. Azt mondjuk, hogy nem fontosak a tipográfiai szabályok, ellenben az érdemi közlésnek érvényesülnie kell. Ilyenkor a tő kurzív, a toldalék álló.

c. Kompromisszumos megoldás, ha a tő és a toldalék közé kötőjelet teszünk. Ilyenkor az értelmi elkülönülés is megmarad, és a tipográfiai szabályoknak is eleget teszünk (a kötőjel ilyen értelemben szóhatárnak számít). Amit feláldozunk, az a helyesírás.

Mindhárom eljárás helyes, egyik sem hibáztatható. Preferencia (ízlés) kérdéséről van szó.

10 éve 2014. február 4. 14:20
10 Fejes László (nyest.hu)

@challengeofusenglish: „ De a like-oltam helyett sokkal inkább a 'kedveltem' vagy 'kedvencnek jelöltem' fordulatot használom.”

Szerintem a lájkolom és a kedvelem eléggé mást jelent: a kedvelem az, hogy tetszik, a lájkolom az, hogy jelzem, hogy tetszik. Persze lehet, hogy a kedvel meg fog változni, és majd ilyesmiket is mondhatunk, hogy „Józsinak kedveltem az új autóját” ’Józsinak mondtam, hogy kafa az új járgánya’.

Persze az olyan szóbeli mondatok, mint az „Ezt lájkolom”, eléggé ambivalensek, jelenthetik azt, hogy ’Muszáj megjegyeznem, hogy ez tetszik’, de azt is, hogy ’tetszik’. Könnyen lehet, hogy a lájkol később simán ’kedvel’ jelentésű lesz.

10 éve 2014. február 4. 14:44
11 Nensis

@Fejes László (nyest.hu):

Köszönöm az információkat. Szeretném megkérdeznem, hogy hol tudnék ezeknek a tipográfiai szabályoknak utánanézni?

10 éve 2014. február 4. 14:57
12 Fejes László (nyest.hu)

@Nensis: Tudom ajánlani Gyurgyák János Szerkesztők és szerzők kézikönyve című munkáját. Erről a kérdésről a 75-76. oldalon esik szó.

10 éve 2014. február 4. 15:00
13 Nensis

@Fejes László (nyest.hu): Nagyon köszönöm!

10 éve 2014. február 4. 15:09
14 Sultanus Constantinus

Szerintem az a kérdés, hogy valami "helyes-e", csak egyféleképpen értelmezhető: hogy megfelel-e valamely normának, jelen esetben a helyesírásinak. Vagyis az egyértelmű válasz az, hogy sem az "email", sem az "ímél" nem helyes. Az már más kérdés, hogy a norma betartása nem kötelező.

10 éve 2014. február 4. 15:27
15 Fejes László (nyest.hu)

@Nensis: Igazán nincs mit.

10 éve 2014. február 4. 15:29
16 Fejes László (nyest.hu)

@Sultanus Constantinus: „megfelel-e valamely normának, jelen esetben a helyesírásinak”.

Miért pont a helyesírásinak? Számtalan norma van.

10 éve 2014. február 4. 15:42
17 Sultanus Constantinus

@Fejes László (nyest.hu): Hát ha a kérdés az volt, mint a cikkben idéztétek, hogy "helyesen írta-e", akkor én ebből értelemszerűen arra következtetek, hogy a helyesírási normának való megfelelésre volt kíváncsi a kérdező, nem másra. ;)

10 éve 2014. február 4. 16:21
18 Fejes László (nyest.hu)

@Sultanus Constantinus: Annál helyesebb, ha a cikkíró felhívja rá a figyelmét, hogy nem csupán a helyesírási szabályzat által leírt norma létezik, nemdebár?

10 éve 2014. február 4. 16:31
19 El Vaquero

@Sultanus Constantinus: azért ez nem ilyen egyszerű. Sok szó és szóalak nincs benne a helyesírási szótárban, de attól azok még nem lesznek helytelenek. Aztán ott van az idegen szavak írása, ami alapján az e-mail (mint angol szó) akkor is helyes lenne, ha nem szerepelne a helyesírási szótárban. A helyesírási szabályzat nem tilthatja, hogy a magyar szövegbe belekerüljenek idegen szavak, eredeti írásmóddal (pl. pendrive, chauffeur).

 

Én pl. a jövőben a helyesírási szótárban nem csak azt tüntetném fel, hogy hogyan kell írni (de azt több alakjában is feltüntetném, pl. bocsát, bocsájt vagy kalcium, kálcium, stb.), hanem azt is (népszerű "hibaalakokon" demonstrálva, pl. *muszály, *Nóbel). Sőt, megadnék képzőket, szótöredékeket, összetételi tagokat is (pl. -drive, -drájv, arra az esetre, ha modernebb szavak is születnek vele később).

10 éve 2014. február 4. 16:56
20 blist

És van, aki simán emil-t ír/mond, mert annak legalább van értelme... :)

10 éve 2014. február 4. 17:31
21 El Vaquero

@El Vaquero: *hanem azt is...

...hogy kell írni. Lemaradt a mondat vége.

10 éve 2014. február 4. 17:57
22 Sultanus Constantinus

@El Vaquero: Ilyen szabály is létezik, hogy latin betűs nyelvek szavai az eredeti írásmódjuk szerint írandóak, és ez független attól, hogy benne van-e a helyesírási szótárban, vagy sem, tehát ugyanott vagyunk. :)

"Én pl. a jövőben a helyesírási szótárban nem csak azt tüntetném fel, hogy hogyan kell írni (de azt több alakjában is feltüntetném, pl. bocsát, bocsájt vagy kalcium, kálcium, stb.), hanem azt is (népszerű "hibaalakokon" demonstrálva, pl. *muszály, *Nóbel)."

Nekem van egy régi, talán 80-as évekbeli helyesírási szótáram (Akadémiai Kiadó), abban pontosan így van. A helytelen, de elterjedt alakok is szerepelnek benne csillaggal.

@Fejes László (nyest.hu): De, ezt nem is vitattam.

10 éve 2014. február 4. 19:22
23 Fejes László (nyest.hu)

@El Vaquero: Ez azért nem ilyen egyszerű. Pl. a chauffeur helytelen, mert azt sofőrnek kell írni. De pl. a grapefruittal nem tom, mi a helyzet, mert a Helyesírási kéziszótár azt írja, hogy „grapefriut l. grépfrút”, és aztán van benne „grépfrút (= citrancs), grépfrúttal”. A „l.” rövidítést is úgy oldja fel, hogy „utalás a tárgyalthoz hasonló más esetre vagy arra, hogy az alak mely szócikkben található meg; illetőleg figyelmeztetés arra, hogy egy másik alak a helyes” – az azonban nem derül ki, mikor melyik helyzet áll fenn. Annak alapján, hogy a helyesírás nem szokott alternatív alakokat engedélyezni, azt gondolnám, hogy a grapefruit nem helyes. De helytelennek minősül pl. a fridzsider, a bicigli, a naív vagy a hagy ’let me/us/them /stb.’ is. www.nyest.hu/hirek/hagy-biciglizzek-a-fridzsiderben-1

10 éve 2014. február 4. 20:04
24 Nem tudtam jó nevet kitalálni

Nem érzem értelmét, hogy fonetikusan írjuk át. Aki nem tud angolul, úgy kell neki, ejtse ahogy akarja :P, aki pedig tud, annak pedig oly' mindegy.

10 éve 2014. február 4. 20:18
25 Grant kapitány

@Fejes László (nyest.hu): "Annak alapján, hogy a helyesírás nem szokott alternatív alakokat engedélyezni"

Már megint nem tetszik igazat mondani. Az 574 oldalas szótárnak csak azon az oldalán, ahol a "grapefruit" fordul elő, négy darab alternatív alak szerepel (a "gubódzik" vs. "gubózik" változatait egynek számolva).