0:05
Főoldal | Rénhírek

Nem berendelt kérdés!

Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell. A kérdést, amit nem lehet eldönteni, nyitva kell hagyni.

Fejes László | 2015. március 26.

Érdekes helyzet, amikor az olvasók arról érdeklődnek, hogy egy-egy nyelvi jelenség ennek vagy annak minősül-e – csakhogy a két jelenséget a nyelvtudomány nem állítja szembe egymással. Zoltán például az alábbi kérdést tette fel nekünk:

Lektorként tevékenykedem egy online ifjúsági magazinnál, ahol egyre gyakrabban találkozom – leginkább a filmiparral összefüggésben – a berendel ige egy nem szokványos használatával. Értelmezésem szerint olyasmi jelentésben használják ezt a szerzők, hogy egy ’film/sorozat elkészítését megrendelik/jóváhagyják’. Érdeklődnék, hogy neologizmusról van-e szó, netán az angol to order up nem túl szerencsés tükörfordításáról.

Először is tisztázzuk, mi az a neologizmus, és mi az a tükörfordítás. Neologizmusnak nevezünk minden olyan jelenséget, ami új a nyelvben, azaz ami egy adott nyelvállapotra jellemző, de egy korábbi nyelvállapotra még nem: szavakat, toldalékokat, szerkezeteket, vagy ezek jelentését, de akár hangtani jelenségeket is, például hasonulásokat, mondatintonációkat stb.

A tükörfordításnak nevezzük azt a szóalkotást (szóképzést, szóösszetételt) stb., mely a nyelv saját eszközeivel, de idegen mintára jött létre: például a magyar káröröm a német Schadenfreude mintájára. Tükörfordításnak szokás nevezni azt is, amikor a két nyelvben a nyelvtani szerkezet nem azonos, de az új szóban (vagy szókapcsolatban)  hasonló jelentésű elemeket találunk: ilyen például a magyar kapuzárási pánik, mely a német Torschlusspanik mintájára született. Mindebből világos, hogy amikor egy szó tükörfordításként létrejön, akkor neologizmus a nyelvben, tehát a két fogalom nem állítható szembe egymással.

Zoltán talán egyszerűen azt szerette volna kérdezni, hogy a berendel ilyen használata angol hatásra alakult-e ki, vagy belső fejlemény. Erre nehéz megadni a választ. Egy példán próbáljuk meg érzékeltetni, miért. Tegyük fel, hogy elterjed egy olyan technikai megoldás, hogy a laptopokhoz egeret adnak, és a laptop házán kialakítanak egy kis mélyedést, ahová szállítás közben be lehet rakni az egeret. Ez a mélyedés a mouse hole nevet kapja. Ha ezek után magyarul egérlyuk lesz a neve, mi ennek az oka? Egyfelől az egérlyuk lehet a mouse hole tükörfordítása, másfelől valószínűleg akkor is így neveznénk, ha nekünk kellene elneveznünk.

Hasonló a helyzet a berendellel is. Ha megnézzük a történeti korpuszt, tényleg csak olyan példát találunk, amikor a berendel emberekre vonatkozik. A Magyar értelmező kéziszótár csak egy ennél jóval szűkebb, katonai értelmét ismeri:„Elrendeli, hogy v[ala]ki v[agy] v[ala]mely alakulat v[ala]mely belsőnek tekintett helyen jelenjen meg, ill. teljesítsen szolgálatot”. Ezzel szemben például szerkesztőségünkben a lehető legtermészetesebben mondjuk, hogy egy külső szerzőtől berendelünk egy cikket – anélkül, hogy bármilyen angol vonatkozás eszünkbe jutna vagy eszünkbe jutott volna valaha.

Ignotus két évtizeden át főszerkesztette a Nyugatot – vajon rendelt BE verseket?
Ignotus két évtizeden át főszerkesztette a Nyugatot – vajon rendelt BE verseket?
(Forrás: Wikimedia Commons)

Elképzelhető, hogy valaha a szó angol hatásra nyerte ezt a jelentését, és lehetséges, hogy ma is fordításokban gyakran azért áll berendel a megrendel helyett, mert az angol szövegben ott van az in. Ebben az esetben viszont nem tükörfordításról, hanem szó szerinti fordításról kell beszélni. Míg a szó szerinti fordítás alkalmi, addig a tükörfordítás új szó létrehozása, szókincsbővítés. Persze számos esetben a tükörfordítás szó szerinti fordításokon keresztül jön létre, és fordítás közben a fordító még nem tudhatja, hogy a szerkezet végül rögzül-e, tükörfordítás lesz-e belőle (függetlenül attól, hogy szeretné-e vagy sem).

Ugyanakkor az is lehet, hogy a folyamat enélkül is végbement volna: a be amúgy is divatos igekötő, és a berendelben teljesen hagyományos szerepében jelenik meg. Marad tehát egyetlen kérdés: számít-e ez egyáltalán?

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (7):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
9 éve 2015. március 30. 15:02
7 szentTürelem

semmi baj vele.

berendel és kiszervez.

.

egy filmet amit egy cég rendel meg, azt berendeli, azaz saját tető alá hoz, azaz saját pénzéből készít el és saját neve alatt forgalmaz.

.

@mederi: miért, lóra nem felszálltunk?

tanyán nem megszálltunk?

kocsira szállhattál be is meg fel is, ki is meg le is.

9 éve 2015. március 30. 13:17
6 Sultanus Constantinus

"Igaz, oda FELvesznek minket. Miért, mert magasabban van? Nem, hanem egyszerűen azért, mert így konceptualizáljuk a valóságot. Miért pont így? Csak."

Jogos, ez tényleg meggyőző. :)

9 éve 2015. március 30. 13:02
5 Fejes László (nyest.hu)

@Sultanus Constantinus: Természetesen a cégbe, szerkesztőségbe stb. Ahogy szervizbe visszük az autót, tisztítóba a ruhát stb. Sőt, belépünk egy céghez, ha pedig elegünk letsz, kilépünk (a vállalatTÓL, nem -ból). Igaz, oda FELvesznek minket. Miért, mert magasabban van? Nem, hanem egyszerűen azért, mert így konceptualizáljuk a valóságot. Miért pont így? Csak.

9 éve 2015. március 30. 12:38
4 mederi

@Sultanus Constantinus:

Hát igen, eleinte mennyire furcsán hangozhatott, hogy felszállunk egy villamosra..:)

9 éve 2015. március 30. 12:18
3 Sultanus Constantinus

@mederi: Akkor valóban van értelme a "be-" toldaléknak, ha te mint olvasó tudod értelmezni, hogy mi az a 'be-', vagyis te "kívül vagy". Az, hogy "berendelek valakit" a szerkesztőségre, aki nincs ott (de ott vagyok), teljesen sima ügy. A "probléma" nem ezzel van, számomra legalábbis, hanem azzal, hogy ezt olyan környezetben használják, ahol az olvasó számára nem értelmezhető a "bent" és a "kint".

Pl. "Berendelték a sorozatot egy új évadra" (az ilyen mondatok vannak most divatban). Kik? Hova? És hol van a 'bent' vagy ki van 'belül', ha BErendelték? Úgy hangzik, mintha lenne Amerikában valami központi filmhatóság, amelyet mindenki ismer, és az berendelte a filmet, hogy készítsék el neki. De mivel itt nem két, egymással alárendeltségi viszonyban lévő félről van szó, akik közül az egyik a "kívülálló", a másik meg "felettes", hanem egy többszereplős, egymással alárendeltségben egyáltalán nem álló piaci-üzleti ügyről, ezért aztán pláne semmi értelme nincs a kifejezésnek --- hangsúlyozva, hogy az én személyes megítélésem szerint. Persze aki ezt használja, annak tök természetes, mert mondjuk nálam 20 évvel fiatalabb. Nekem értelmetlen. Nincs ezzel semmi baj persze, mert változik a nyelv, csak érdekes irányokba. :)

9 éve 2015. március 30. 11:04
2 mederi

@Sultanus Constantinus:

Szerintem nagyon illik ide a "-be" toldalék, hiszen ha "megrendel" valaki pl. egy cikket, valószínűleg el is fogja fogadni, mert ismeri a szerző képességeit, fizetni is fog érte, bár nem tarozik az állandó munkatársai közé a cikk írója..

1/ Ha "berendel" valakit (ez a közismert értelmezés) vagy valamit (szerintem az értelmezés bővülése) pl. egy újság, gondolom olyan valakivel van kapcsolatba, aki nem csak rendszeres írója, de alkalmazottja is..

2/ Ha a korábban bővült értelmezés még tágabb értelmezést kap, talán az is elég, ha pl. egy újságba rendszeresen író külső munkatárs cikkét "rendelik be", amit korábban már olvastak, de csak adott, későbbi időben közlik le.. Ez filmekre is igaz lehet..:)

9 éve 2015. március 30. 09:35
1 Sultanus Constantinus

Köszönet a cikkért. Egyébként más, komolyabb blogon is találkoztam hasonlóval, ott a "bekér" igét használta erre a szerző -- amely persze nem kevésbé értelmetlen, mint a "berendel". A "be-" igekötő valahogy sehogysem illik a képbe.