Gím vagy hím?
Milyen állat az a szarvasgím? No és a gímszarvas? Fiú-e vagy lány?
Olvasónk, Imre hívta fel a figyelmünket arra, hogy a gím szónak két elég különböző jelentése van. Ennek kapcsán igyekeztünk utánajárni annak, hogy mit jelent a gím, és mit a szarvasgím, amit Arany Jánostól mindenki ismerhet kisiskolás kora óta.
(Forrás: Wikiart)
„Elejtették már a hímet –, / Üldözik a szarvas-gímet.” – Ebből bátran következtethetünk arra, hogy a szarvasgím ’nőstényszarvas’-t jelent, a gím pedig általánosságban ’nőstény’-t. De jelentheti-e éppen az ellenkezőjét ennek?
A szótárak tanúsága szerint nagyon is! A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) 1113-ra datálja az első írásos előfordulását egy szórványemlékben; magyar nyelvű szövegből pedig 1395-ből maradt fenn az első nyoma. A szóról nem sok adatot hoz a TESz.; eredete ismeretlen. A Zaicz Gábor által szerkesztett Etimológiai szótár a gímszarvas szót tartalmazza 1860-as dátummal, ami tehát nagyjából egyidős Arany elbeszélő költeményével (ami 1863-ban jelent meg). A szótár szerint a gím szó jelentése a 18. századra fokozatosan elhalványult, később ’hím szarvas’ jelentésben is használták. Tehát jelentette a nőstény szarvast, és annak az „ellenkezőjét” is, azaz hím szarvast.
Ezt az adatot az Értelmező szótár+ is tartalmazza „nyelvhasználati tanácsként”, amit nem igazán tudunk értelmezni: az a tanács, hogy használjuk, vagy éppen az, hogy ne használjuk ’hímszarvas’ jelentésben? Az Értelmező kéziszótár (ÉKSz.) azonban nem tesz említést erről a jelentéséről a gím szónak; ott a régiesnek titulált szó jelentése egyértelműen ’a szarvas nősténye’. Viszont az ÉKSz. megemlékezik a gímharaszt és a gímpáfrány kifejezésekről is.
(Forrás: Metapedia)
A gímharaszt vagy gímpáfrány a páfrányfélék családjába tartozó növény, latin elnevezése Phyllitis scolopendrium. Nevét onnan kaphatta, hogy hosszúkás leveleinek az alakja a szarvas nyelvének alakjához hasonló; ezért szarvasnyelvűfű-nek is nevezik. A gímharaszt tehát nem jelent női (vagy esetleg hím) ivarú növényt.
A számunkra elérhető szótárak szerint a gím tehát önmagában is a szarvas (vagy szarvashoz hasonló állat) nőstényét jelenti, és a gímszarvas vagy szarvasgím összetétel is ugyanezt jelenti. Bizonyos szótárak ugyan említést tesznek arról, hogy a szarvas hímjét is jelenti a gím szó, de erre a használatra konkrét példát nem hoznak. Valószínűsíthetjük, hogy a gím és a hím szóalakok hasonlósága az oka annak, hogy a jelentések keverednek.
(Forrás: Wikipédia)
Van azonban egy állatfaj is, amelyet magyarul gímszarvas-nak neveznek – erről azonban egyetlen általunk megnézett szótár sem tett említést, azonban az interneten elég sok helyen megtalálható, például a Wikipédián is van róla szócikk; latin elnevezése Cervus elaphus. Magyarul régiesen ezt az állatot nevezték rőtvad-nak; ez a német Rotwild (’vörös vad’) megfelelője. Ennél többet azonban nem sikerült kiderítenünk a szó eredetéről: rejtélyes, hogy van-e köze a fenti értelmű gím szóhoz, és ha igen, akkor melyik jelentés volt a korábbi. Minden esetre ennek fényében nem csodálkozhatunk azon, hogy a gím nőstényt és néha hímet is jelent...
„A <gímszarvas> ’Cervus elaphus’ a nyelvújítás során kialakuló állattani szaknyelv műszava […]. A folyamatot [ti. ennek a műszónak az adott jelentéssel való kialakítását a nyelvújítás során] Szily Kálmán dokumentálja”
rőtvad
en.wikipedia.org/wiki/Red_deer
nem dokumentál semmilyen folyamatot.
amit dokumentál, azok különböző emberek különböző értelmezései, ami nem ad okot, nem támaszt alá semmilyen következtetést.
A <gímszarvas> ’Cervus elaphus’ a nyelvújítás során kialakuló állattani szaknyelv műszava, amelyet az szilárdított meg, hogy a <dámszarvas> (← <dámvad>) ’Dama dama’ és <rénszarvas> ’Rangifer tarandus’ fajnevekkel együtt elnevezési alaktani mintát (egy tagú előtag + <-szarvas>). A folyamatot Szily Kálmán dokumentálja A magyar nyelvújítás szótárában (1902):
»Gím. A régi nyelvben a[nnyi] m[int] szarvastehén (NySz.), még [Baróti] Sz[abó] D[ávid]-nál is a[nnyi] m[int] nőstény, p[éldának] o[káért] őz v. szarvas ; Benkő József a <gímet> a „szarvas“-nak vette, Sándor István rothwildnak. (Vö. Sokféle 8 : 154). — Tzs. (1838) [= Magyar és Német Zsebszótár. Első, vagy magyar-német rész] <gímszarvas> l[ásd] szarvastehén, de ugyanott <gím> „rothwild“-et is tesz általában. — Hanák János 1845-ben (Term. rajz.) Benkő nyomán a szarvast (cervus, hirsch) elnevezte <gím>nek ; nála van tehát <jávorgím>, <iramgím>, <közönséges gím> (25. l[ap]). — Legújabban Paszlavszky (Állattan, 1900) csakis a cervus elaphit nevezi <gímszarvas>nak.«
A fenti szövegben a <rothwild>, mai helyesírással <Rotwild> a gímszarvas német neve, amelynek magyar tükörfordítása is van: <rőtvad>. A <gím> esetén jelentésszűkítés lépett fel: ’szarvasféle nősténye’ → ’rőtvad nősténye’. A <gímszarvas> műszó ez utóbbira alapozó jelentésszűkítő összetétel ’olyan szarvasfaj, amelynek a nőstényét gímnek nevezik’.