Mizu a szótárakkal? – Fluor Tomit a nyelvtanórára!
A szótárakra, szótárhasználatra nincs szükségük a mai diákoknak. Vagy mégis? Érdekes vitatéma lehetne ez, de mi inkább azzal foglalkozunk, hogy hogyan dolgozható föl ez a témakör úgy, hogy a tanulók magolás és ásítás nélkül hasznosítható tudásra tegyenek szert, és még jól is érezzék magukat az óránkon. Figyu már, mondom, mi a szitu.
Izgalmas kérdés, hogy az internet korszakában mennyire szükséges szótárakról, szótárhasználatról tanulniuk a diákoknak. A tanulók a keresőprogramok segítségével szinte bármilyen információt fellelnek az interneten, amit egyébként a papír alapú szótárakban hiába keresnének. Ráadásul mindezt sokkal gyorsabban, egyszerűbben és nagyobb információmennyiséget elérve tehetik meg. Persze ennek is megvannak a maga hátulütői (például a téves, hibás adatok). Mindenesetre mi azt fogjuk bemutatni, hogy milyen lehetőségünk nyílik a szótárhasználat tanítása során arra, hogy a témakör feldolgozása biztosan ne legyen unalmas és hasztalan, legyen szó online szótárakról vagy papír alapú könyvekről.
Szótárak: unalmasak?
A szótárakról nagyon sok érdekes, izgalmas dolgot megtaníthatunk a gyerekeknek. Kitérhetünk a különböző szótártípusok jellegzetességeire, hasznára, a régi és az új szótárak különbségeire; vagy mesélhetünk a tanulóknak speciális szótárakról. Csak az a gond, hogy őket ez nem biztos, hogy érdekli...
(Forrás: Wikimedia Commons / Dr. Marcus Gossler / GNU-FDL 1.2)
A diákok érdektelenségének legfőbb oka az információáramlás sebessége. A Z generáció tagjai már beleszületettek egy olyan világba, amelyben a digitális technológiáké a főszerep (nem véletlenül nevezik őket digitális bennszülötteknek). Az információ fő forrását számukra már nem a tankönyv vagy a tanár jelenti, hanem a különféle digitális eszközök és felületek. Éppen ezért a tanároknak, akik az 1990-es évek előtt, merőben más társadalmi környezetben születtek és szocializálódtak, nagyon nehéz átadniuk a tudást a fiataloknak, akiknek természetes a gyors információáramlás és annak korlátlan elérése.
A fentiekből következik, hogy ma már sajnos nem elég az, ha a tanár érdekességeket mesél. Valamivel a figyelmet meg kell teremteni és fenn is kell tartani, mindezt úgy, hogy közben a diák lehetőleg meg is tanulja azt, amit szeretnénk (legyen az tananyag, képesség vagy érték). A szótárak tanításánál ezt sok tanár úgy teszi, hogy a gyerekek kezébe nyom egy-egy szótárat, aztán kikeresteti velük az egyes szavakhoz tartozó szócikkeket.
(Forrás: Wikimedia Commons / Alina Zienowicz)
Ez természetesen még mindig jobb megoldás, mint a szótártípusokról hosszasan magyarázni, de kérdéses, hogy mennyire célravezető, illetve hogy a tanulók mennyiben vevők erre. Mert valljuk be: egy könyv látványa – főleg a nyelvtanórán, pláne ha nyelvtannal kapcsolatos – sok diák számára egyáltalán nem túl felvillanyozó. De akkor mivel érdemes próbálkozni?
Szótárak popslágerekkel
Az szótárak, szótárhasználat tanításának előző két alternatívájával nem csupán az a gond, hogy elavult és kevésbé érdekes. Ennél nagyobb probléma, hogy a tanulók számára nincs releváns célja, csupán a tananyag egy újabb része következik, amit meg kell tanulni. Viszont, ha olyan módszert, ezáltal célt rendelünk a tananyaghoz, amely a gyerekek szemében is valamilyen szempontból lényeges, fontos, akkor máris más a helyzet.
Ahhoz, hogy a tanulók is magukénak érezzék a tanóra célját, fontos, hogy motiválttá tegyük őket. Ezt számtalan módon megtehetjük. Az egyik – talán legjobb – lehetőség, ha olyan feladatot adunk nekik, ami nem túl könnyű, de nem is túl nehéz, illetve valamilyen formában szórakoztató, játékos, érdekes stb. számukra. A szótárak témaköre kapcsán ilyen lehet, ha népszerű zenék dalszövegét kell átírniuk a megadott szótárak segítségével.
(Forrás: Wikimedia Commons / Nmtommybrown / CC BY-SA 3.0)
Ez történhet csoportmunkában, de egyénileg is. A lényeg, hogy olyan slágerek szövegét adjuk meg, melyeket nagy valószínűséggel mindenki ismer. Ez azért fontos, mert a játék és a tanítás része lehet, hogy az átírt szövegeket felolvasás után felismertessük a másik csoport tagjaival vagy a többi tanulóval. Hogy mire jó ez? Arra, hogy mindenki figyeljen a másikra, illetve ne legyen olyan szakasza az órának, amikor csak néhány diák dolgozik.
Ezen kívül fontos a precíz, pontos utasítás. Érdemes egyértelműen körülhatárolni, hogy mit szeretnénk a gyerekektől, valamint egy-egy példát megadni. Valahogy így:
Írjátok át az alábbi dalszövegrészletet a szinonimaszótár és az értelmező kéziszótár segítségével! Próbáljátok meg az összes szót vagy lecserélni (szinonimaszótár) vagy körülírni (értelmező szótár)! Pl. lány → nőnemű gyermek.
Hogy mely dalokat célszerű választani? Azokat, amik már az agyunkra mennek, mert napjában legalább háromszor lejátssza minden rádióállomás és zenei tévécsatorna. Így minimálisra csökkenthető annak az esélye, hogy valaki ne ismerje az adott számot a tanulók közül. Például Flour Tomi egyik számát vagy ByeAlex Kedvesem című dalát nagy valószínűséggel az emberek többsége ismeri, míg a Hősök Szó fel című, szintén népszerű rapzenéjét csupán egy szűkebb réteg. Annak ellenére, hogy az utóbbi kétségtelenül több mondanivalóval bír, mégis előnyösebb, ha az előbbieket választjuk ehhez a feladathoz. A cél most szentesíti az eszközt.
(Forrás: Wikimedia Commons / Lynora Jackson)
Néhány valós megoldás
Végezetül következzen néhány olyan megoldás, melyeket az egyik szegedi szakközépiskola tanulói írtak. A diákok csoportmunkában dolgoztak, afféle vetélkedő zajlott az órán. Az egyik feladatuk az volt, hogy dolgozzák át a megadott dalszöveget különböző szótárak segítségével. Ezután következett a megoldás felolvasása. Azt, hogy melyik dal lett átírva, a többi csoportnak kellett kitalálnia plusz pontért.
Jöjjön tehát néhány példa arra, hogy milyen szórakoztató megoldásokat adnak a tanulók, ha egy kis játékosságot csempészünk a nyelvtantanításba. Az első csoport Fluor Tomi Mizujának megadott részletét ekképpen módosította egy szlengszótár és egy szinonimaszótár segítségével:
Eredeti:
régóta nincs kiút, csak lányok és fiúk,
nekem bejön ez a szitu, nekem bejön ez a szitu.
Átírt:
Ősidők óta nincs kibúvó, csak bulák és fattyúk,
én szúrnám ezt a szitut, én szúrnám ezt a szitut.
(Forrás: Wikimedia Commons / Viosan / CC BY-SA 3.0)
Majka Belehalok című dalának átírása annyira jól sikerült az Értelmező kéziszótár alapján, hogy sokadik olvasásra is csak igen nehezen ismerünk rá:
Eredeti:
Kicsikét szűk a világ nekem,
keresem benne még a helyem,
nem látom tisztán a holnapot,
lehet, hogy ebbe én ma még belehalok!
Félig telt poharak az asztalon […]
Átírt:
Picikét szoros az égitesteket is magában foglaló tér számomra,
kutatom benne még a vidékem,
nem érzékelem szememmel a ma után következő napot,
talán én a tegnap utáni napon elmúlok!
Félig üres poharak a lábakon nyugvó, vízszintes lapból álló bútordarabon […]
(Forrás: Wikimedia Commons)
ByeAlex kezdősorából („Az én kedvesem egy olyan lány, akit farkasok neveltek”) pedig ez lett:
Az én aranyosom egy olyan nőnemű gyermek, akit canis lupusok szocializáltak.
(Forrás: Wikimedia Commons / Juan José González Vega / GNU-FDL 1.2)
Az anyanyelvi nevelés alternatív lehetőségeit bemutató cikksorozatunk kapcsán gyakran érkeznek olyan megjegyzések – hozzászólóktól és ismerősöktől egyaránt –, hogy a tanár nem egy szórakoztatóipari központ. Nem egy udvari bolond, akinek az a feladata, hogy mulattassa a hallgatóságot. Ezzel mélységesen egyetértünk. Ám az is megkérdőjelezhetetlen, hogy a tanár egyik legfőbb feladata, hogy használható tudást (is) adjon a gyerek kezébe, ne csupán rengeteget adatot, információt, amit amúgy is könnyen megtalálhat. Éppen ezért lenne fontos, hogy olyan feladatokat, módszereket is alkalmazzon, amelyek a tananyagon túlmutatnak, és a későbbiekben is a tanulók hasznára válnak. Ettől még nem lesz a pedagógus a bohóc szerepében, csak megpróbál közelebb kerülni a tanulóihoz és segíteni a fejlődésüket.