Wikipédia vagy könyvtár?
A Wikipédia remek dolog, de alapos tájékozódásra, egy-egy témában való elmélyülésre nem alkalmas. A „szabad” enciklopédia nemcsak a felhasználás szabadságát jelenti, hanem a szerkesztését is. A tartalmat tehát szakmailag senki sem ellenőrzi.
Névtelenségbe burkolózó olvasónk kérdezte tőlünk:
Önök szerint miért vannak olyan emberek, akik azért teremtik le és zargatják embertársaikat, mert nem akarják használni a Wikipédiát a hiányosságai miatt? Múltkor azért szekáltak és gúnyoltak az embertársaim, mert a Wikipédia használata helyett inkább a könyvtárba mentem, hogy a tudásomat gyarapítsam és elmélyítsem. Miért az én hibám, hogy sok mindenről nincs információ a Wikipédián? :'-( Most tényleg nagyon megutáltam a Wikipédiát. :-(
Be kell vallanunk, hogy mi a szerkesztőségben elég sokat használjuk a Wikipédiát – elsősorban alapvető tájékozódásra, és azért, mert nem tudjuk áthelyezni a szerkesztőséget egy könyvtárba. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a magyar nyelvű Wikipédiában nincs nagy bizalmunk, inkább az angol nyelvűt preferáljuk. Hogy miért? Nem csak és nem elsősorban azért, mert bővebb, hanem mert többen szerkesztik. És itt elérkeztünk a Wikipédia legnagyobb veszélyéhez...
Wikipedia – The Free Encyclopedia: ez nem azt jelenti, hogy szabadon, ingyenesen hozzáférhető, olvasható, hanem azt, hogy szabadon szerkeszthető. Azaz nincs egy egységes szakmai kontroll alatt az a tartalom, ami a Wikipédián megjelenik. A tartalmat a felhasználók hozzák létre és ők is módosíthatják. Mi az előnye ennek, és mi a hátránya?
Előnye a papíralapú kiadványokkal szemben egyértelműen a naprakészség: az új információk nagyon gyorsan be tudnak kerülni a szócikkekbe. Érdekes ezt megfigyelni híres személyek halálakor: gyakorlatilag a gyászhír megjelenése utáni percekben már olvashatjuk a Wikipédia-lapon is az információt, hogy az illető elhunyt. Az azonnali korrekció lehetősége is alapvetően előnyként számolható el: egy papíralapú kiadványban is lehetnek tévedések, de azok maradandóak; a Wikipédián megjelenő hamis állítások könnyen és gyorsan korrigálhatóak.
Hátránya azonban az lehet, hogy nem feltétlenül szakemberek, hanem sokszor lelkes amatőrök írják, illetve fordítják angolból a cikkeket. Így a tartalma kissé esetleges: amit a lelkes amatőr valahonnan kiguglizott benne van, de esetleg más, fontosabb információ hiányzik. Előfordul az is, hogy az alapvető tudományos szaknyelv használata is hiányzik, így a tartalom megfogalmazása sokszor pontatlan. A szócikkek többször nem ütik meg a tudományosságtól elvárható objektivitást: a tény- és a véleményállítások keverednek különböző hipotézisekkel és tévhitekkel. Jó példa a pontatlan és rosszul megfogalmazott szócikkre a Nyelv és Tudomány (nyest.hu)-ról szóló.
A Wikipédia használata tehát mindig rizikós: ha fontos a pontosság, akkor biztosan ellenőriznünk kell más forrásokból is az ott található információkat. Szerencsére mind több tudományos-ismeretterjesztő anyag jelenik meg a neten: ezeknek az esetében a szerző és szerkesztő személyek szaktekintélye lehet a garancia arra, hogy nem olvasunk hülyeséget. De ha van mód rá, érdemes könyvtárba is menni. Itt ugyanazzal a nehézséggel szembesülünk: melyik kiadvány tekinthető hitelesebbnek, megbízhatónak. Itt is választanunk kell – hacsak nem akarunk egy-egy területről minden létező szakirodalmat végigolvasni.
Ha azért megszólnak valakit, mert könyvtárban próbál tájékozódni, nem kell, hogy törődjön vele: a hiba nem az ő készülékében van.
Hamis kiindulási pont a Wikipédiát és a könyvtárakat szembeállítani, hiszen a Wikipédia nem önálló forrás, hanem információk gyűjteménye, amiknek jó része könyvekből származik.
"a Wikipédia használata helyett inkább a könyvtárba mentem, hogy a tudásomat gyarapítsam és elmélyítsem."
Ez rendben van, de jó lenne tudni, hogy miért: a magyar/angol Wikipédián sem volt arról a témáról semmilyen információ? Volt, de nem elégséges? Félrevezető volt? Próbáltad javítani, de nem fogadták el? ... ?
"Miért az én hibám, hogy sok mindenről nincs információ a Wikipédián?"
Részben azért a te hibád, mert a könyvtárban lévő könyvek információi alapján te is bővítheted a Wikipédia tartalmát. Másrészt olyan soha nem lesz, hogy "minden" téma le legyen írva. Lehetséges, hogy téged olyan dolog érdekel, amit nagyon kevesen ismernek, kevés embert érdekel, nincs róla magyar nyelvű szakkönyv, stb... (jó lett volna konkrétan ideírni, hogy mi volt az a téma).
Ugyanis nem elég általánosságban fikázni valamit, hanem illik megmondani, hogy konkrétan mit kellene javítani rajta.
Van 1 egyszerű módszer a megbízhatóság lecsekkolására még olyan témákban is, amikhez nem értünk: A hivatkozásokat kell figyelni, amelyik infóra van rendes hivatkozás azt elhihetjük (fordított szócikkeknél az eredetit kell ebből a szempontból lecsekkolni).
Egy baja van a szisztémának, azt h mi a rendes hivatkozás, mi döntjük el :)
@barika: mennyi a kezdő fizu, amit ajánlasz?:-)
De hát ha szabadon szerkeszthető, akkor tessék belépni és gyorsan kijavítani a pontatlanságokat! :)
De hát ha szabadon szerkeszthető, akkor tessék belépni és gyorsan kijavítani a pontatlanságokat! :)
@Krizsa: Tehát ha mondjuk Gipsz Jakab hivatásos targoncavezető a szakmája mellett azzal foglalkozik, hogy áltudományos hülyeségeket terjeszt és erről többen ismerik, akkor szerinted azt a címet kellenne adni a róla szóló szócikknek, hogy "Gipsz Jakab (csaló)"? Nem rossz ötlet! :D
Wikipedia: Varga Csaba (filmrendező) Sunyi, megtévesztő cím.
Mindenkit „eltávolít” az elolvasásától, aki nem tudja, hogy V.Cs. filmezése, bármekkora elismerésre is érdemes, köszönő viszonyban sincs az életművének jelentőségével, ami az íráskutatás. S alatta a W. szövege 9O%-a nem is a filmezésről, hanem az íráskutatóról szól. A sunyiság tehát az a kompronisszum, hogy csak ilyen címmel merték feltenni a cikket. V.Cs. piszkolása, megbecstelenítése pedig halála óta is szabadon árad...
A cikk alatt hozzászólások, köztük: „Mivel mindenki tévedhet, egy szakértő sem tévedhetetlen (csak a laikus, lásd lejjebb a gyöknyelvészeket). ÁLTALÁBAN van igaza (ha viszont téved, akkor azt - legalábbis a szűkebb szakmai közvélemény - könnyen ki is fogja deríteni, mert visszakutatható a tévedése.”
Ismét sunyi hozzáállás, mert gyöknyelvész-EK (többesszámban) nincsenek. Összehasonlító Gyöknyelvészet-tel egyelőre csak egy nyelvész (e sorok írója) foglalkozik. Elődei:
1. Nem nyelvészek, mert nem alkották meg egy új, általános nyelvészeti ágazatot, annak koherens kutatási módszerével.
2. Mivel foglalkoztak a nem-nyelvész „gyökkutatók”? A választ lásd lejjebb, de előbb ejtsünk szót arról, hogy nekik is voltak-e eredményeik, érdemeik? Igen, pl. Magyar Adorjánnak. Sokkal inkább és bőven voltak érdemei V.Cs.-nak, akinek ugyan nem is ez, hanem az íráskutatás volt a fő szakterülete. A gyökösködők többsége azonban csak ötleteskedett, vagy szimplán zagyvált.
Mivel foglalkoztak tehát a nem-nyelvész „gyökkutatók”? A Czuczor-Gegely nagyszótár (egy szótár nem nyelvészet!!) nyomdokain haladva egyetlen nyelven belüli tőszavakat hasonlítgattak össze, s e tőszavakat nevezték el, önkényesen, gyököknek. Ez a hozzáállás azonban már a gyök elnevezésében is tudománytalan. A gyökfogalom ugyanis a sémi gyöknyelvekből származik, s ott még a hivatalos nyelvészet által is elfogadott terminus technikus.
A GYÖK flektált mássalhangzó vázat jelent.
A gyökfogalmat az Összehasonlító Gyöknyelvészet (ÖGy) változatlanul vette át. A nyelvek közötti összehasonlítás eszközének tekinti és mint ilyet, elvileg minden nyelvre alkalmazza.
Ismét hozzászólásból: „A cikk tehát lényegében azt írja, hogy elfogadhatóbb egy szakértők által írott forrás, mint egy laikusé, de nem azért, mert egy szakértőé, hanem mert feltételezhető, hogy ért ahhoz, amiről ír, illetve tágabb értelemben tisztában van a tudományos közlés szabályaival és módszereivel.”
Az Összhasonlító (történeti) Gyöknyelvészet nem tartozik a hivatalos nyelvészet égisze alá. Annak vizsgálati módszereit, elsősorban a max. 6ooo évre kiterjedő nyelvészeti kutatgatásai miatt tudománytalannak, tehát 1oo%-ban érvénytelennek tekinti – semmiben nem alkalmazza. Így nem is ellenőrizhető belőle, általa.
Példa: a klasszikus fizika törvényei (a hivatalos nyelvészettel ellentétben, amely még korlátozottan sem érvényes) pl. a mérnöki tudományok területén, „itt a földön” ma is megállják a helyüket. Általános értelemben mégis „laikussá” – valójában tudománytalanokká váltak. Mert az Univerzum törvényszerűségei még „itt a földön” sem kutathatók a klasszikus fizikai szabályai szerint. Nincs tehát összehasonlítási alap.
Az ÖGy és a hivatalos nyelvészet között sincs összehasonlítási alap.
@Pierre de La Croix: Most már be merem vallani a nagy bűnömet, hogy annak idején, még aktív szerkesztő koromban, elég sok nyelvészeti cikket elkezdtem, de miután a nyelvészek rádöbbentettek, hogy nem értek hozzá, ezért azóta nem csinálom.
Igazából az újlatin nyelvtörténet az erősségem, abban meg is tudom védeni magamat a nyelvészekkel szemben, de magához a nyelvészethez tök hülye vagyok (persze sok mindenben még a nyelvészek sem értenek egyet egymással sem, sokszor van úgy, hogy beszélnek valamiről, de nem tudják meghatározni sem azt a fogalmat, amiről beszélnek).
@Pierre de La Croix: A cikk tehát lényegében azt írja, hogy elfogadhatóbb egy szakértők által írott forrás, mint egy laikusé, de nem azért, mert egy szakértőé, hanem mert feltételezhető, hogy ért ahhoz, amiről ír, illetve tágabb értelemben tisztában van a tudományos közlés szabályaival és módszereivel. (És legalábbis összeszedettebben érvelnek, mint a Wikipediánál, de itt van az a megoldhatatlan kérdés, hogy mennyire fontos - az egyes szócikkeken belül!!! - a vélemények ütköztetése/sokszínűsége illetve az egységes kinézet, hogy ne szétfutó gondolatok összessége legyen, hanem valóban releváns információkat közöljön)
@Sultanus Constantinus: 1. Igen, a wikipedia "használthatatlansága" éppen abból fakad, hogy lexikon. :)(és egy része igaz minden lexikonra: Tehát mintha azt mondták volna a levélírónak, hogy ne menjen könyvtárba, a Pallas-ban úgyis minden benne van)
2. A forrásolási szabályok egyszerűen nevetségesek szakmai szemmel (egyszerűen visszakövethetetlenek és egy szócikk megbízhatóságát kevéssé jelzik), és nem jelenti
3. Ez azért nem tekintélyérv, mert ennek két fajtája van:
a. Az egyik amikor valakiről tudjuk, hogy jó ügyvéd, orvos, mérnök (vagy egy frászt, de mivel alapjában véve/legtöbbször megbízunk, és ezt a presztízst a hasonló hivatások képviselőire is kiterjesztjük automatikusan. Ezért van az, hogy Magyarországon nem rendőrök vagy segédköművesek terjsztik az alternatív elméleteket. Lehet persze hogy vannak, de nem dicsekednek vele)
b. Másik fajtája (a cikk - részben!!! - ezt a hibát követi el) az, amikor a terület egyik szakértőjének egyik véleményét azért fogadjuk el, mert a terület szakértője (értve ez alatt, hogy évek óta kutatta, átment az összes tudományos grádicson). Általában megbízunk benne, hogy szakterületével kapcsolatban (már csak becsületbéli vagy megélhetési okokból) sem fog egetverő ostobaságot állítani.
Mivel a mai tudományos kutatás annyira szétszórt és annyi a rendelkezésre álló egységnyi információ, másik szakterület kutatója vagy egy laikus számára ez elengedhetetlen (különben mindent önmagának kéne alapból felkutatni). Ez nem (érvelési) hiba, mert megbízhatunk benne, hogy betartotta a tudomány alapvető szabályait (visszakutatható, ellenőrizhető, megtalálható stb.). Tehát a mosogatógépszerelőben nem azért bízunk meg jobban, mintha egy laikus állna neki, mert mosogatógépszerelő, hanem mert feltételezzük, hogy azért az, mert tud mosogatógépet szerelni. Hogy lesz ebből érvelési hiba:
Mivel mindenki tévedhet, egy szakértő sem tévedhetetlen (csak a laikus, lásd lejjebb a gyöknyelvészeket). ÁLTALÁBAN van igaza (ha viszont téved, akkor azt - legalábbis a szűkebb szakmai közvélemény - könnyen ki is fogja deríteni, mert visszakutatható a tévedése. Egy laikusé nem...), de egyes esetekben nem biztos.
A cikk tehát lényegében azt írja, hogy elfogadhatóbb egy szakértők által írott forrás, mint egy laikusé, de nem azért, mert egy szakértőé, hanem mert feltételezhető, hogy ért ahhoz, amiről ír, illetve tágabb értelemben tisztában van a tudományos közlés szabályaival és módszereivel.
Ebben a cikkben csak az a gáz, hogy minden, amit hátrányként hoz fel a Wikipédiával szemben (félreértés ne essék, én sem védeni akarom), az általában ugyanúgy jellemző a nyomtatott lexikonokra is. Lásd: A világ nyelvei, ill. kisebb testvére, A világ nyelvei is nyelvcsaládjai. Tele vannak hülyeségekkel, főleg az utóbbi, pedig elég komoly szaktekintélyek (nyelvészek, nyelvtörténészek) szerkesztették. Erről csak ennyit.
Az meg kicsit röhejes, hogy éppen ennek a cikknek a szerzője hivatkozik a szaktekintélyre, amikor mindenhol máshol meg azt terjeszti, hogy nem jó a tekintélyérv...
Egyébként a Wikipédiában ugyanúgy megvan a kontroll, ezért vannak elvileg a meglehetősen szigorú (sőt, túlságosan is szigorú) forrásolási szabályok (amiért többek között már én sem szerkesztem, mivel a forrásolási procedúra macerásabb, mint megírni a szócikk szövegét).
Persze nyilván vannak a Wikipédiában pontatlanságok, de a feltűnő marhaságokat általában nagyon rövid időn belül javítják. És hozzátenném, hogy az angol Wikipediában sem feltétlenül kell megbízni (spanyol nyelv témában találkoztam már benne jó nagy marhaságokkal).
amúgy meg mindenkit szekálnak, aki eltérőt és nem menő dolgot csinál, a könyvtár pedig nem valami menő az éretlen suttyók körében. Sajnos amíg nem digitalizálnak csomó mindent (bár már azért elkezdték ezt), mint nyugaton, addig titkolnia kell, hogy könyvtárba jár, vagy visszavágnia (közöd? látszik, hogy te messziről kerülöd, azér maradtál ilyen hülye) vagy azt hazudnia, hogy csak randizni megy oda.:-)
@squirell: Még az is lehet, hogy azt akarta, hogy majd egy tudományos weblap szerkesztői jól leszidják, hogy az mekkora trágya, és majd tudja mutogatni az oszitársaknak. Hát nem így történt, nem szidták agyon a wikipédiát, és őt is csak annyira dicsérték meg, hogy buta, aki mondja.:-) Nyilván magától is rájöhet, hogy aki több (valamennyire pontos) forrásból tájékozódik, az közelebb fog járni az igazsághoz. A wikipédiát is be lehet sorolni a viszonylag pontos források közé, hisz a 70-90% átlagban jó, amit írnak ( persze a szócikkek hiányossága is szemponbt), de nyilván nincs olyan szakkönyv a világon amiben ez az arány 100%, max 90-95%. Nyilván bizonyos helyzetekben sok lehet a 10-20%-os hibatöbblet, illetve a szócikk hiányosság lehet ok a könyvtárba járásra, de ez attól függ mennyire akar képzett lenni a témában.
"Most tényleg nagyon megutáltam a Wikipédiát." szóval ez az a mondat, ami tényleg valami sumák dologra utal (wiki ellenes lázadók toborzására:-))
Ezt a levelet kicsit álszentnek érzem. Bizonyára a levélíró is jól tudja, hogy neki van igaza és igazából a levél célja az volt, hogy megdicsérjük őt a precizitása miatt.