Kinek a feladata a tudományos ismeretterjesztés?
Kinek a feladata a tudomány közvetítése, népszerűsítése? – Erről a kérdésről rendeznek beszélgetést Londonban március 13-án.
Hogyan jelenik meg a tudomány a médiában? – Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan több elégedetlen hangot lehet hallani, mint elégedettet. Igaz ez ugyanúgy Nagy-Britanniában, ahogy Magyarországon is. Kinek a dolga a tudományos eredmények közérthetővé tétele? Az újságíróké vagy a tudósoké? – Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak majd március 13-án Londonban tudományos újságírók, tudósok és tudományos bloggerek egy beszélgetés keretében, amelynek célja, hogy minél jobbá, hatékonyabbá tegyék a tudományos újságírást.
Értjük, mi az a Nagy Hadronütköztető? Tudjuk, mi történt a fukusimai atomkatarsztrófakor? Valóban átléphető a fénysebesség? Ez csak néhány alapvető kérdés az elmúlt egy év tudományos híreivel kapcsolatban. Az ehhez hasonló kérdések bizonyítják, hogy a tudományos ismeretterjesztés szükséges, de egyáltalán nem egyszerű műfaj. Egyszerre kell pontosnak, tudományosnak lenni és rövidnek, közérthetőnek. Ez a két elvárás azonban sokszor úgy tűnik, ellentmond egymásnak. A leegyszerűsítés, hétköznapi nyelvre fordítás elkerülhetetlen ahhoz, hogy a tudomány „fogyaszthatóvá váljon” a nem tudósok számára is, ugyanakkor sokszor ez a pontosság rovására megy. Most nem beszélve arról az esetről, amikor a szenzációéhség miatt ferdítenek el bizonyos tudományos tényeket, vagy arról, amikor a tudományos eredményeket hétköznapi metaforákkal leírva valamilyen misztikus képet sugallanak az újságírók.
(Forrás: Wikimedia Commons / Quispiam)
Ha a tudományos ismeretterjesztést a tudósok végzik, akkor fennáll a veszélye annak, hogy nem lesz eléggé érthető, nem lesz elég „fogyasztható”. Ráadásul a tudósoknak elsősorban nem az ismeretterjesztés a feladatuk, így nem mindig marad elegendő idejük erre a fajta tevékenységre. Ha azonban az újságírók vágnak neki a tudományos témáknak – még ha többnyire felkészültek is – előfordulnak megengedhetetlen félreértések, torzítások. A tudósoknak és az újságíróknak különböző a nézőpontjuk, és különböző célok is vezérlik őket.
Kinek a dolga hát színvonalas tudományos újságírást művelni? – A tudósoknak? Az újságíróknak? Valójában mindenkinek, aki hisz abban, hogy egy életképes demokráciában fontos az, hogy az emberek többsége értse, értelmezni tudja a tudomány új eredményeit. Szükséges ez ahhoz, hogy a különböző félinformációk, tévhitek, előítéletek, összeesküvés-elméletek ne terjedjenek vég nélkül. Gondoljunk hazai nyelvészeti példára: hányan hiszik komolyan, hogy a magyar nyelv a közeljövőben kihalhat? Vagy hányan hisznek a magyar nyelvnek a finnugortól eltérő rokonításaiban? Hogy most a 2012-ben bekövetkező világvégéről már ne is beszéljünk.
A jó, színvonalas tudományos ismeretterjesztés tehát fontos, mindenkinek az érdeke. A tudósok és az újságírók pedig nem egymás ellenében, hanem egymással együtt tudnak a színvonal javításán dolgozni. Ebben a szellemben született meg az ötlet a londoni konferencia megrendezésére. Az eseményen brit újságírók, tudományos bloggerek, ismertterjesztők és tudósok a felkért előadók. A nyestet is érintő vitákról a The Guardian tudományos blogja beszámolót fog közölni a napokban, és mi is követjük majd az eseményeket.
Forrás
Scientists and journalists need different things from science. Discuss
Fontos kérdés, fontos cikk!