0:05
Főoldal | Rénhírek
meztelen igazság

Lévén vagy lévén hogy?

Olvasónk egy általunk elkövetett hibára szeretné felhívni a figyelmünket. Utánajárunk, hogy hiba-e a hiba. Kiderül, hogyan válik jóhiszemű olvasónk háromszorosan is a nyelvművelők áldozatává.

Fejes László | 2014. szeptember 1.

Zsun nevű olvasónk azért ír, mert egy korábbi cikkünkben hibát vél felfedezni:

Ennek a cikknek a szövegében találtam ezt a mondatot, és az az érzésem, hogy a kiemelt mondatból hiányzik a „hogy” kötőszó:

„A Biblia felfedezésében ugyan legfeljebb a visszafogott erotika jelenik meg (azt nehezen is lehetett volna kihagyni, lévén a bibliai könyvek közül az Énekek éneke szintén feldolgozásra került), de ha rákeresünk az alkotók egyéb munkásságára, akkor bizony igen megdöbbenhetünk”

Szerintem ez így lenne helyes: ... lévén hogy az Énekek éneke ... feldolgozásra került

A „lévén” nem a „mert” vagy „mivel” kötőszavak szinonimája.

Mielőtt a magunk feje után mennénk, csupán kíváncsiságból nézzük meg, mit ír a lévénről a Nyelvművelő kézikönyv! Nem egyszerűen ír róla, külön szócikket szentel neki. Egy helyes és két helytelen használatát különbözteti meg. (Az eredeti kiemeléseket megtartjuk, de a ritkított szedést félkövérrel pótoljuk.)

A nyelvművelők bibliája
A nyelvművelők bibliája
Névutószerű használatú határozói igenév; valaminek  előrebocsátott okát, természetes magyarázatát felezi ki. Pl. beteg lévén [azaz betegségem miatt; mivel beteg voltam; mint beteg], nem mehettem a versenyre; orvos lévén maga is, elsősegélyben részesíthette a gyerekeket.

Láthatjuk, hogy cikkünk mondatában a lévén nem ebben a funkcióban szerepel – nem is névszó után áll, és nem is szúrható elé feltételezhetően elhagyott névmás (ő, ez stb.). Mondatunkban tehát a lévén valóban nem abban a funkciójában szerepel, ahogy a nyelvművelők helyesnek látják (vagy legalábbis bizonyos nyelvművelők három évtizede, 1985-ben helyesnek látták).

A lévén helyett gyakran a hasonló alakú és jelentésű, de megengedő állapothatározói értelmet bizonyos fokú ellentéttel kifejező létére (= bár, noha...) fordul elő. A létére szónak ilyen értelmű használata a mai művelt fogalmazásban hibának számít. Tehát első példánkban nem mondhatjuk, hogy beteg létemre.

Vegyük észre, hogy ez a megjegyzés nem is a lévén, hanem a létére használatáról szól. A létére külön szócikket is kapott, erre is érdemes egy pillantást vetnünk.

[...] A mai művelt nyelvben csakis megengedő állapothatározó értelemben, bizonyos fokú ellentét kifejezésére helyes. Pl. öreg létére reggelig táncolt; kisfiú létére ő volt a legmegfontoltabb. Másképp, felbontva: noha öreg volt stb.

Természetes oksági viszony jelölésére különféle megértési zavarok elkerülése végett ma már nem tanácsos használnunk, bár a régi és a népnyelvben így is megtalálható: öreg létemre [helyesebb: lévén,] nem bírtam a duhaj legényekkel; bíró létére [helyesen: lévén,] ismernie kellett a törvényt. Felbontva: mivel öreg voltam stb.

Orvos lévén felismeri, vagy orvos létére nem ismeri fel a lupust?
Orvos lévén felismeri, vagy orvos létére nem ismeri fel a lupust?
(Forrás: Wikimedia Commons / Bryant Arnold / CC BY-SA 3.0)

Az idézetből kiderül, hogy a létére ilyen használata a régiségben is megvolt és a népnyelvben is előfordul, a nyelvművelők mégis hibásnak mondják. Hogy miért? Ki tudja... nyilván szerepet játszik benne az, hogy egyértelműsítsék a jelentését, de kérdés, hogy a kétféle használat közül milyen alapon kiáltják ki az egyiket hibásnak, a másikat helyesnek. Érdekes az is, hogy a lévén használatát az egyik példamondatban az egyedüli helyes használatnak mondják, a másik példában viszont csupán helyesebbnek, megengedve, hogy a létére használata sem teljesen helytelen. Hogy miért, az homályban marad.

Térjünk vissza a létére kérdéséről a lévén esetére! Mit ír a kötet a helytelen használatairól?

De kerülnünk kell az ellenkező hibát is, a lévén-t megengedő értékben: orvos lévén [helyesen létére] magára hagyta a sebesültet.

Mivel itt is névutószerű használatról van szó, ez nem az az eset, melyet olvasónk kifogásol.

És mindenképpen hiba – mégpedig terjedő hiba – a lévén-nek a mert, mivel stb. okhatározói kötőszók helyett való használata. Pl. Nem hallottuk a csöngetést, lévén (helyesen: mert, mivel) egyikünk sem volt otthon.

Elmentek otthonról?
Elmentek otthonról?
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ez pontosan ez az eset, amelyről olvasónk beszél. Csakhogy míg olvasónk szerint „a lévén nem a mert vagy mivel kötőszavak szinonimája”, a Nyelvművelő kézikönyv szerint sokak számára igen, sőt, úgy vélik, ez a használata terjed is. Azt ugyan nem tudjuk, mire alapozzák utóbbi állításukat, de ha elfogadjuk, és figyelembe vesszük az azóta eltelt három évtizedet, akkor azt kell gondolnunk, hogy mára már egészen elterjedt lehet. (Hacsak nem véljük úgy, hogy terjedését a Nyelvművelő kézikönyv megállította.) Lehetséges, hogy a nyelvművelők többsége azt az álláspontot képviseli ma is, hogy a lévén ’mert, mivel’ jelentésben való használata nem része a művelt nyelvhasználatnak. Ebben az esetben ezt is felvállaljuk: nem célunk valamiféle mesterkélt, a beszélt nyelvtől elszakadt nyelvváltozat használata, kifejezetten szeretnénk a mindennapi nyelvhasználathoz közeledni.

Abban, hogy döntésünk helyes, megerősít olvasónk levele is. Ő ugyanis így véli helyesnek a mondatot: azt nehezen is lehetett volna kihagyni, lévén hogy a bibliai könyvek közül az Énekek éneke szintén feldolgozásra került. Csakhogy ebben a mondatban a lévén ugyanúgy a mivel vagy a mert szóra cserélhető fel, annak a szinonimája, hiába állítja olvasónk ennek az ellenkezőjét. A Nyelvművelő kézikönyv útmutatásai alapján a mondat valahogy így lenne helyes: az Énekek éneke a bemutatása lévén az erotika nehezen lett volna kihagyható. (De még ez sem tökéletes megoldás, hiszen nem parafrazálható pontosan úgy, ahogy azt a Nyelvművelő kézikönyv az első idézetben bemutatja.)

Kihaggyhatatlan erotika
Kihaggyhatatlan erotika
(Forrás: A Biblia felfedezése / Paolo Eleuteri Serpieri)

Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy olvasónk maga is ’mert, mivel’ értelemben használja a lévén szót, csak valahol hallotta, hogy ez helytelen. Ezt a „helytelen” használatot képes felismerni és hajlandó szóvá tenni, ugyanakkor kijavítani már nem képes: javítási kísérletében ugyanazt a „hibát” követi el, mint amit kifogásolt. Olvasónk tehát háromszorosan is a nyelvművelők áldozatává vált: először is elhitte nekik, hogy az általa használt forma hibás; másodszor a zsoldjukba állt azáltal, hogy maga is üldözni kezdte ezeket az alakokat; harmadszor pedig igencsak kellemetlen helyzetbe kerülhet és gúny tárgyává válhat, ha javítási kísérletével valahol előáll – nem mindenki fogadja az ilyen következetlenségeket olyan udvariassággal és megértéssel, mint mi.

Végezetül megjegyeznénk, hogy olvasónk nyelvművelőnek egyébként is meglehetősen következetlen. Hiszen egy vérbeli nyelvművelő nem csupán a lévén szerkezetet kifogásolná, hanem a feldolgozásra került szerkezetet is. Ehelyett valóban helyesebb stílusosabb lenne a feldolgozták használata. A feldolgozásra került nem is a beszélt nyelvre, hanem a hivatalos nyelvhasználatra jellemző szerkezet. Ha azt a cikket a szerkesztő ma kapná kézhez, ezt a kifejezést minden bizonnyal módosítaná.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (9):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
2 éve 2017. szeptember 25. 16:42
9 aphelion

@lcsaszar: Gyanítom, hogy igen, sőt a magyarban melléknévi állítmányokból is válhat hasonló módon modális partikula: pl biztos, valószínű, kétségtelen.

Az angolban az "it may be that..."-ből ki tudott alakulni a maybe (az alany az angolban is tud néha opcionális lenni), viszont az "it is probable" a kötelező "is" miatt nem tud hasonló módon redukálódni, ilyen esetekben a -ly képzővel oldják meg a dolgot: probably (aztán esetleg azt rövidítik tovább: prolly).

2 éve 2017. szeptember 25. 13:46
8 lcsaszar

@aphelion: Logikusnak tűnik. A "lévén, hogy"-ot régtől gyakran hallom, a lévén ..."-t csak újabban. Talán ugyanaz zajlik, mint a "lehet, hogy elmegyek" vs. "lehet elmegyek" esetében?

2 éve 2017. szeptember 25. 11:09
7 aphelion

"Lévén az, hogy felmenének az királynak udvarába" -- talán valami ilyesféle formában használhatta az, aki elsőként "elkezdte". Fogta a meglévő határozói igenevet, alanynak az "az" mutatószót választotta, majd a szokásos módon mögébiggyesztett egy mellékmondatot, amiben kifejti, mi is az az "az".

Aztán mikor már sokan használták így, valaki kitalálta, hogy "az" nélkül is teljesen jól működik, a magyarban amúgy is bevett dolog az implicit alany, igaz nem pont határozói igenév mellett, de hát istenem, a lényeg hogy úgyis megérti majd mindenki.

Aztán mikor a "lévén, hogy" is megszokottá vált, működésbe lépett az a szabály, hogy a "hogy" kötőszó törölhető a mellékmondatok elejéről, ha amúgy is világos a tagolás. Így maradt a sima "lévén", ami így már akár kötőszóként is elemezhető.

Hát röviden ennyi :)

2 éve 2017. szeptember 23. 18:49
6 tenegri

@Martno: " én a magyar értelmező szótárra hivatkozva"

Szótárra hivatkozva leginkább azt lehet alátámasztani, hogy milyen jelentése _van_ egy szónak (hisz azt rögzíti a szótár, jó esetben valami forrás alapján, megalapozottan), azt viszont nem igazán, hogy milyen jelentése _nincs_ (hisz egy szótárból kismillió okból kimaradhat valami). Már maga az általad felhozott tény, hogy "sokan így használják" bizonyítja, hogy létezik az adott jelentés - legfeljebb nem a te nyelvváltozatodban, hanem másokéban (ők a "sokan - közülük pl. egy vagyok épp én is).

2 éve 2017. szeptember 23. 17:14
5 Martno

@Fejes László (nyest.hu): Örömmel veszem tudomásul, hogy tévedtem azzal kapcsolatban, hogy nem fogják olvasni a régi cikket, mert így kaptam választ, és meg lehet vitatni a témát.

A cikket elolvastam, csak régebben, és nem emlékeztem minden részletre, így ezért néhány helyen nem fogalmaztam pontosan (vagy jól), ezért tűnhetett úgy, hogy nem olvastam el (vagy nem elég figyelmesen).

A nyelvművelő kézikönyv utasítása ellenére a szerző úgy gondolja, hogy a 'lévén' szót lehet 'mivel' jelentésben is használni. De én a magyar értelmező szótárra hivatkozva mondom, hogy a 'lévén' szó CSAK a 'van' ige határozói igeneve (és szinonima szótárakban sem találtam meg a 'mivel' szinonimájaként a 'lévén' szót). Tehát a szerző szerint a nyelművelő kézikönyv is elavult (vagy más okból hibás), és a magyar értelmező szótár is.

A beszélt nyelvben sokan használják hibásan, sok ilyet hallottam ('hogy'-gyal és 'hogy' nélkül is), és attól még, hogy sokan így használják, a 'lévén' szónak nem lesz az a (-z egyik) jelentése, hogy 'mivel'. Szerintem a 'lévén' szó 'mivel' jelentésben való használata onnan eredhet, hogy pl. az "Orvos lévén XY ismeri az emberi testet" mondat helyett használható a "Mivel XY egy orvos, ezért ismeri az emberi testet" mondat, és ez okot adhatott a félreértésre.

1. Az olvasó állítása szerint az a probléma, hogy: "A 'lévén' nem a 'mert' vagy 'mivel' kötőszavak szinonimája."

Véleményem szerint a problémafelvetése HELYES (annak ellenére, hogy a megoldási javaslata alapján úgy tűnik, hogy az olvasó mégis úgy gondolja), csak a problémára adott megoldási javaslata HELYTELEN. Az olvasó azt javasolja, hogy a 'lévén' után 'hogy' szót kellene rakni, és a cikk le is írja, hogy az helytelen. Ezzel nincs is semmi gond.

2. A szerző kommentjéből: "A kommentelő felfedezésként közli, hogy a lévénnek nincs 'mivel' jelentésben való használata"

Nem felfedezésként közöltem, hanem szerettem volna felhívni rá a figyelmet (csak rossz szavakat választottam), mert a hibás mondat pontosan a 'mivel' szó helyett használja a 'lévén' szót annak ellenére, hogy helytelen. Így a hibás mondatnak két állítmánya van: 1. lévén (létige) 2. került (vagy inkább feldolgozták, fel lett dolgozva)

3. A 'feldolgozásra került' problémájáról nem kívántam szólni, nem az volt a célom. Rosszul fogalmaztam, amikor azt írtam, hogy "a hibás mondatban az a hiba..." úgy kellett volna fogalmaznom, hogy a "lévén szó használatával kapcsolatban az a hiba, hogy...".

De még ha "feldolgozásra került"-et helyesnek is tartanám, azaz rossz lennék nyelvművelőnek, még nem jelentené azt, hogy az álatalam leírt dologban tévedek.

A szerző kommentjéből: "Az pedig végképp nem érv, hogy a lévén szónak más jelentése is van"

Nem ezt írtam, hanem azt, hogy CSAK EGY jelentése van, és ez a jelentés NEM a 'mivel' vagy 'mert'.

Én úgy tudom, hogy a 'lévén' szónak nincs más jelentése (ez csakis a 'van' ige határozói igeneve: van + va/ván), és a magyar értelmező szótár sem ismeri és szinonima szótárakban sem találtam. Ebből indultam ki, ettől függetlenül elképzelhető, hogy a szótárak hiányosak.

2 éve 2017. szeptember 23. 17:13
4 Martno

@lcsaszar: Teljesen mindegy, mert mindenhogy helytelen.

2 éve 2017. szeptember 23. 16:05
3 lcsaszar

Ha már "lévén hogy", akkor inkább "lévén, hogy", vagy tévedek?

2 éve 2017. szeptember 23. 11:48
2 Fejes László (nyest.hu)

@Martno: „Mivel régi a cikk, valószínűleg nem fogják olvasni” Úgy látszik, tényleg érvényes a „mindenki magából indul ki” mondás, ha ugyanis valaki elolvasta a cikket, akkor világos számára, hogy:

1. Olvasónk állítja, hogy a „lévén” helytelen, a „lévén hogy” nem – a cikk tisztázza, hogy ez így biztosan nem igaz.

2. A kommentelő felfedezésként közli, hogy a lévénnek nincs ’mivel’ jelentésben való használata, holott a cikkben világosan szerepel, hogy van, és ezt még a Nyelvművelő kézikönyv is elismeri – a mondat tehát nem lehet ezért hibás. Bár lényegében a cikk nagy része erről szól, a kommentelő szerint ez nekünk „valahogy nem tűnt fel”.

3. Akárcsak olvasónk, kommentelőnk is rossz lenne nyelvművelőnek, hiszen a „feldolgozásra került” őt sem zavarja.

Az pedig végképp nem érv, hogy a lévén szónak más jelentése is van. Ilyen alapon a légy szót sem használhatnánk ’idegesítő, zümmögő rovar’ jelentésben, mivel valójában azt jelenti, hogy ’legyél’.

2 éve 2017. szeptember 23. 10:42
1 Martno

Mivel régi a cikk, valószínűleg nem fogják olvasni, de azért leírom a véleményem:

A szerző nagyon szépen kifejti, hogy miért nem kell a "lévén" után "hogy"-t írni, ami teljesen igaz. Viszont valahogy nem tűnt fel, hogy a hibás mondatban valójában nem az a hiba!

A mondat attól hibás, hogy az szerző a "lévén" szót a "mivel" szó helyett használta, de nem jelenti azt! A "lévén" szó a van ige határozói igeneve.

mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertel...eses=l%C3%A9v%C3%A9n

Tehát helyesen a mondatot így kellett volna írni:

"azt nehezen is lehetett volna kihagyni, mivel a bibliai könyvek közül az Énekek éneke szintén feldolgozásra került"