Jönnek a borsevikok!
A magyar sajtó a borsevikok terjedésével rémisztget – de nem a szélsőbalosokról, hanem egy kellemetlen növényről van szó.
Az utóbbi időben többször olvashattunk arról hogy Magyarországon is egyre gyakrabban bukkan fel a kaukázusi medvetalp nevű növény. A kaukázusi egyértelműen a növény eredetére utal, a medvetalp minden bizonnyal a német elnevezés pontatlan tükörfordítása (Riesen-Bärenklau – szó szerint ’medveköröm’, A magyar medveköröm növénynév azt is szépen mutatja, mennyire nem igaz az a nyelvművelő babona, hogy a magyarban csak az embernek van körme, az állatoknak karmuk van. a medveköröm a magyarban egy másik növény neve, de a németben azt is nevezik Bärenklaunak – és hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, a magyarban medvetalpfűnek is nevezik). Angolul azonban a vaddisznóhoz (giant hogweed, szó szerint ’óriás vaddisznógyom’), illetve a tehénhez (giant cow parsley, szó szerint ’óriás tehénpetrezselyem’ kötik.
Számunkra azonban sokkal érdekesebb a növény orosz elnevezése: борщевик (Мантегацци [mantegacci], a latin mantegazzianum alapján). Ezt magyarra szabályosan borscsevikként írjuk át, ám magyar füllel ma már inkább [borsevik]-nek hangzik (kissé selypített [s]-sel), kísértetiesen hasonlóan a большевик [bolsevik] ’bolsevik’ szóhoz. Hiába keresnénk azonban a bolsevikok történelmi szerepe és a kaukázusi medvetalp kedvezőtlen tulajdonságai (gyorsan terjed, nehezen kiirtható és nedvei rákkeltőek, a bőrt fényérzékennyé teszik) között, a két szó eredetében nincs semmi közös – eltekintve az azonos alakú képzőelemtől.
A medvetalpat oroszul eredetileg борщnak ([borscs], ma inkább [bors], sejpített [s]-sel) hívták. Ez az elnevezés kis eltérésekkel ma is megvan más szláv nyelvekben, pl. felső-szorb baršč, lengyel barszcz, belorusz баршч (mindhárom ejtése [barscs]), szlovén bršč [brscs], ócseh bršť [brsty], sőt a litvánban is barštis alakban. A medvetalpfélék nem mindegyike olyan mérgező, mint a kaukázusi – vannak olyan fajtáik is, melyek ehetőek. Ezekből készítettek is ételeket, amelyeket a növényhez hasonlóan neveztek el. Később pedig a hasonló módon, de más növényekből készített ételeket ugyanígy nevezték el. Végül a név egy céklából készült levesfélén ragadt rajta: az ilyen leveseket magyarul is borscsnak szokás nevezni. A lengyelben ma is azonos a növény és a leves neve (bár már a lengyelek sem medvetalpból főzik), az ukránokat és és az oroszokat zavarta ez a kettősség, így a növény nevét egy képzővel egészítették ki.
A bolsevik ezzel szemben az orosz больше [bolse] ’több’ szóból ered. 1903 nyarán az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt kongresszusán – Brüsszelben és Londonban tartották! – két szembenálló frakció jött létre. Egy itt tartott szavazás alapján nevezték az egyik frakciót bolseviknak (kb. ’többségi’-nek), a másikat menseviknek (tkp. ’kisebbségi’, vö. меньше [menyse] ’kevesebb, kevésbé’). Az helyzet pikantériája, hogy valójában a mensevikek voltak többségben, a bolsevikok kisebbségben, leszámítva azt a szavazást, amiről a nevüket kapták. Nézeteik különbsége elsősorban abban állt, hogy a Lenin által vezetett bolsevikok csak elkötelezett forradalmárokat vettek volna fel a pártba, és minél hamarabb forradalmat akartak kirobbantani, míg a mensevikek nyitottabb pártot szerettek volna, és úgy gondolák, a proletárforradalom csak egy polgári forradalom után következhet.
A faj finn neve Kaukasianjättiputki (szó szerint ’kaukázusi óráscső’), de a nemzetség neve Ukonputket ’Ukko csövei’ (Ukko a vihariste, de az ukko köznévként ’öregember, apó’. A nemzetség észt megnevezése egyfajta kompromisszum a német és a finn között: kuruputk ’medveszár’ – a putk az észtben ’üreges szár, ág’ jelentésű, ez volt eredetileg a finn putki jelentése is. A faj megnevezése az észtben hiid-karuputk, a hiid [híd] jelentése ’szent liget, erdő’, illetve ebből ’erdei szellem, rontó szellem, ördög’.
A cseh bolševník ’medvetalp’ Máchek szerint átvétel az oroszból a szó nyelvjárási болщевник ([bolscsevnyik] > [bonsevnyik]) alakjából (ezt megerősítő forrást nem találtunk a neten). Az oroszban [r] > [l] ezek szerint az oroszban ment végbe, talán nem függetlenül a больше [bolse] ’több’ szó családjának hatásától. Hasonló képzőalakkal van meg az ukrán irodalmi nyelvben is: борщівник [borscsivnik]). A szlovák boľševník átvétel a csehből.
Források
Medvetalp és kapcsolódó linkek
Václav Máchek: Etymologický slovník jazyka českého
"sejpített [s]-sel": Boldog Isten, mire jutánk :((((