A magyarok húsa
Azt már tudjuk, hogy az angoloknál a hús fogalmába nem tartoznak bele a zsigerek, a háj viszont igen. Mi a helyzet a magyarral?
Néhány napja cikkeztünk arról, hogy fordíthatjuk angolra a hús szót. Belegondoltunk, hogy tulajdonképpen a magyar szó jelentéseit is érdemes megvizsgálni. Kapjuk elő tehát a szótárakat!
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESZ.) az ismeretlen eredetű hús szónak két jelentését adja meg. Egyrészt emberi táplálékként hasznosítható állati izomszövetként vagy általánosságban harántcsíkolt izomzatként definiálják, másrészt a gyümölcsök ehető részeként. Ez utóbbi jelentés a TESz. szerint másodlagos, az elsőből alakult ki hasonlóságon alapuló névátvitellel.
A magyar nyelv értelmező szótára (ÉrtSz.) szerint a hús jelentése ennél bővebb, nem csupán az izomszövetre terjed ki. Első meghatározásként ezt olvashatjuk:
az emberi és állati test anyagának izomzatból és vérbő szövetekből álló lágyabb része.
Az ’emberi táplálék’ jelentésben azonban ez a szótár már nem csak az állati izomszövetet említi, hanem a zsigereket is. A háj, zsír viszont nem tartozik a húshoz, ellentétben az angol meat szóval. Sőt, a meghatározásban az is szerepel, hogy ezt a fajta húst forgalomba is hozzák. Ez nyilván túlzott általánosítás: a nagymama által levágott csirkének is húsa van, holott sosem hozzák forgalomba; és a például éhínség idején fogyasztott ürgehús is hús, pedig azt sem a boltban veszik.
Az ÉrtSz. még azt is megemlíti, hogy az izomszövetből vagy zsigerekből készített ételt is húsnak hívják. Arra nem tér ki, hogy bár a halak izomszövetét valóban húsnak nevezzük, az ebből készült ételt inkább halnak tituláljuk: Húst főzzek vagy halat?
Az ÉrtSz. természetesen a gyümölcsök, növények puha, általában ehető részét is említi – szintén bővebben, mint a TESz. A rendszertan kedvelőinek külön csemege, hogy a „Némely növények puha, húsos, gyak. ehető része” definíció után ezt a példamondatot olvashatjuk: „A gomba húsa.”. A gombákat ugyanis ma már nem a növényekkel veszik egy kalap alá, hanem külön országba sorolják őket.
Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar hús az állatok izomszövetét vagy zsigereit jelenti, amit megfelelő előkészítés vagy sütés-főzés után rendszerint el is lehet fogyasztani. Az elkészített ételre is húsként utalhatunk. A szótárak ugyan csak az emberi fogyasztást említik, de természetesen az állateledelboltban is húst lehet kapni, és ha nem embernek, hanem kutyának főzzük meg, attól sem alakul át mássá. Emellett a növények és gombák puha, esetenként lédús részét is húsnak nevezik. Növényeknél és gombáknál azonban nem árt az óvatosság – egyes gombák és bogyók húsa nem fogyasztható, vagy akár halálosan mérgező is lehet!
Van kedveskedő értelme is: husikám, kis húsom, mondják (többnyire) gyermekeknek.
@Szalakóta: Azért ebben a műfajban a zsidók überelhetetlenek: www.mazsihisz.hu/a-zsido-konyha-87.html
A katolikus egyház húsfogalma is megér egy misét. Mit lehet, és mit nem enni a böjti időszakban?