Mi lehet öt betű, és a szívhez szól?
Nyaralás alatt a legjobb családban is előfordul, hogy előkerül egy-két keresztrejtvény. Utánajártunk, hogy miért lehetnek nehezek ezek a feladványok. A magyarázat a nyelvi jellegzetességekben rejlik. Ugyanakkor az is kiderül, miért lehetnek veszélyesek.
Ha már elfogyott a strandra alkalmas olvasmány, ha már nincs újság, amit ne olvastunk volna el, de még mindig hátravan a fél délután, amit pihenéssel kell töltenünk, biztosan sokaknál előkerül így a nyári szezonban egy-két rejtvényújság: Füles, Ügyes, Poénvadászat stb. A rejtvényfejtés ideális elfoglaltság: elég rövid, bármikor abba lehet hagyni, nagy koncentráció nem kell hozzá, de mégis úgy érezhetjük, hogy tornáztatjuk közben az agyunkat.
Azonban ha unaloműzés végett rejtvényfejtésre adjuk a fejünket, ne lepődjünk meg, ha az elsőnél váratlan nehézségekbe ütközünk. Az első mindig a legnehezebb, a harmadik-negyedik azonban már sokkal könnyebb lesz. Egyszerűen bele lehet jönni, mint a strandolásba.
Ennek az egyik kézenfekvő magyarázata, hogy újra és újra előkerülnek ugyanazok a feladványok. A másik pedig az, hogy egyszerűen megszokjuk a keresztrejtvények tipikus nyelvi világát, a köznyelvitől eltérő jellegzetességeket. Hogy melyek ezek?
A skandináv típusú rejtvények saját kódrendszerrel dolgoznak. Ennek az az oka, hogy a négyzethálóba csak igen korlátozott mennyiségű információt (karaktert) lehet beírni. Pontos definíciókra, cizellált megfogalmazásokra tehát nem számíthatunk. A feladványok egy furcsa távirati stílusban vannak megalkotva, és ehhez a nyelvezethez hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy gyorsan és könnyen fejtsük meg a feladványokat. Melyek ezek a jellegzetességek? – Az alábbiakban sorra vesszük a legjellemzőbbeket.
Először kell említenünk a sajátos kódrendszernek azokat az elemeit, amelyek semmilyen más nyelvi alkotásra nem jellemzőek. Tipikusan ilyenek a felkiáltójeles feladványok.
bot vége! (1 betű) – megoldás: T
almában van! (3 betű) – megoldás: ALM
A felkiáltójel tehát azt jelenti, hogy a feladványban szereplő szavak metanyelvileg, tehát mint szavak értendők, nem a jelentésükre kell koncentrálni, hanem a formájukra. Így nem kell agyalnunk, hogy tudunk-e egybetűs szinonimát a bot végére, illetve hogy a MAG jó megfejtés lesz-e arra, hogy „almában van!”. A felkiáltójeles feladványok egyszerűek, egyetlen szabályt kell velük kapcsolatban megjegyezni.
Nagyon hasonló ehhez az az eset, amikor nem egy teljes, értelmes szót kell beírnunk, csupán egy szótagot:
triplán: tánc (3 betű) – megoldás: CHA (ti. cha-cha-cha)
duplán: dobféle (3 betű) – megoldás TAM (ti. tamtam)
Ezeket tehát úgy kell érteni, hogy ha megduplázzuk, -triplázzuk a beírt szótagot, akkor egyfajta táncot, illetve egy dobfajta nevét kapjuk. Ez is egyszerűnek tűnik, bár ebből már akad fifikásabb is:
duplán: népszerű édesség (2 betű) – megoldás ZI (ti. Zizi)
A Zizi esetében azért már igencsak csodálkozhatunk, mert kapásból biztosan nem márkanévre gondolunk, hiszen azt külön jelezni szokták, ha arról van szó. Másrészt azért 2012-ben nem biztos, hogy a Zizi népszerű édességnek számít. (Mi még abban is elbizonytalanodtunk, hogy egyáltalán létezik-e még.)
Hozzá kell még szoknunk ahhoz, hogy rendszeresen kapunk túl tág meghatározásokat, amelyekre legszívesebben azt felelnénk: „Köszi szépen!” Ezeknek megvan az a rossz tulajdonságuk, hogy önmagukban jó eséllyel nem találhatók ki, csak akkor, ha már ismerjük némelyik betűket.
dísznövény (5 betű) – megoldás: DÁLIA
afrikai lakos (5 betű) – megoldás: ETIÓP
borsodi helység (6 betű) – megoldás: ?
Ha sikerélményre vágyunk, ne ezekkel kezdjük a megfejtést! Tovább nehezíti a dolgunkat, hogy a keresztrejtvényben a hosszú és a rövid magánhangzókat nem különböztetik meg, tehát előfordulhat, hogy ezt látjuk:
afrikai lakos (5 betű) – _ _ÍO_
Persze ezt is meg lehet szokni. Vannak azonban olyan jellegzetességek, amelyekre egyenesen tréningeznünk kell magunkat. Ilyen az az eset, amikor a feladványban levő meghatározás félrevezető, mert nem szinonimát nevez meg:
kedveskedő (8 betű) – megoldás: SIMOGATÓ
Ebben az esetben az a gond, hogy aki kedveskedik, nem feltétlenül simogat, bár az igaz, hogy aki simogat, az vélhetően kedveskedik is. Ez a probléma nem elvétve fordul elő, hanem nagyon gyakori:
magához húz (7 betű) – megoldás: ODAEMEL
frissít (4 betű) – megoldás: ÜDÍT
sportoló (7 betű) – megoldás: BIRKÓZÓ
Nem szabad tehát azt gondolnunk, hogy ha egy szóra szinonimát kell találnunk, akkor az nem lehet egy furcsa aleset vagy esetleg egy felettes kategória. Úgyhogy nagyjából ismét a homályban tapogatózunk.
De ezen kívül is van még mit megszokni: ezek pedig a köznyelvben szinte soha elő nem forduló kitekert körülírások: Mit csinál az, aki „szeretettel szorít”, 7 betűvel? Hát persze: MEGÖLEL! Mi a „betonozott felület”? Csakis a MŰÚT lehet! Mit csinál az, aki „életidőt eltölt” (4 betűvel?)? Naná, hogy LEÉL! Ilyeneket is nagyon gyakran találunk; itt csak néhányat sorolunk kedvenceinkből:
lopózva távozik (6 betű) – megoldás: ELOSON
földbe temető (5 betű) – megoldás: ELÁSÓ
társaskör, angolul (4 betű) – megoldás: CLUB
fellengzős írás (6 betű) – megoldás: TIRÁDA
A tiráda definíciója már vészesen közelít a következő típushoz. Vannak ugyanis olyan meghatározások, definíciók, amelyek teljességgel tévesek, félrevezetőek, nyersebben: hazugságok. Ha azt látjuk, hogy „kalapos növényfaj” (5 betű), akkor persze sok kétségünk nem lehet, hogy a megoldás a GOMBA. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a gomba nem növény, hanem gomba... És hogy a gomba rendszertanilag nem faj, hanem ország. (Azt mégse írhatták, hogy „kalapos gomba”...) Ilyeneket találtunk még:
hamisított irat (7 betű) – megoldás: APOKRIF
idegsejtek támasztószövete (4 betű) – megoldás: GLIA
oxigénmódosulat (4 betű) – megoldás: ÓZON
Pedig az apokrif legjobb tudomásunk szerint nem szentesített, nem kanonizált irat, ettől még nem kell, hogy hamisítvány legyen. Az „idegsejtek támasztószövete” persze nem ennyire egyértelműen hamis, csak épp pontatlan, ugyanúgy, ahogy az „oxigénmódosulat” is.
Láthattuk tehát, hogy keresztrejtvényt fejteni nem egyszerű mesterség, és nem csupán a tárgyi tudás hiánya miatt. A példák azt is jól szemléltetik, hogy kémiát, fizikát és biológiát jobb, ha nem a keresztrejtvények alapján tanulunk.
"Még akkor is, ha tudjuk, hogy a gomba nem növény, hanem gomba..."
Ahogy vesszük, ez olyan mint a cethal.
A naiv közfelfogásban a gomba növény [földhöz kötött, nincsenek érzékszervei] (ha tudjuk is, hogy rendszertanilag egy külön ország, se nem növény, se nem állat). De az biztos, hogy az átlagember (nem taxonómus/botanikus/zoológus/biológus) fejében "növény". Nem véletlen, hogy a zöldségpultnál árulják, és nem a kisállatkereskedésben :-)