Áttét vagy áttétel?
Áttét vagy áttétel? És vajon melyik mit jelent? – Olvasónk kérdése nyomán izgalmas lyukra találtunk a magyar szótárakban.
Olvasónk, Árpád küldte nekünk a következő kérdést:
A minap olvastam, hogy egy daganatnak „áttételei” vannak. Ha csak úgy nem, gondoltam magamban... Szerény véleményem szerint a kerékpárnak vannak áttételei, a daganatnak pedig áttétei. Vagy netalán tévednék?
Érdekes megfigyelés; mi is tapasztaltuk, hogy az áttét és az áttétel szavak a ’metasztázis, a daganatos betegség átterjedése más szervekre’ és a ’fogaskerekek összekapcsolása erő átvitele céljából’ jelentések között össze-vissza ingadoznak. Tapasztaltuk már az ellenkezőjét is annak, amit Árpád ír: az áttét szó használatát kerékpáros kontextusban. Őrült szerencse, hogy a szövegkörnyezetből mindig ki lehet találni, melyikről van szó! Különben elég nagy bajban lennénk...
(Forrás: Wikimedia Commons / http://www.flickr.com/photos/gideon / CC BY-SA 2.0)
Saját nyelvi tapasztalataink és egy gyors guglizás után ugyanarra jutottunk: az áttét gyakrabban szerepel ’metasztázis’ értelemben, és az áttétel pedig ’fogaskerekek összekapcsolása által erő átvitele’ értelemben. A magyar Wikipédia vonatkozó szócikkei (áttét; fogaskerék) is így használják ezeket a kifejezéseket. Intuíciónkra és az adatokra is rácáfol azonban a Tótfalusi István által szerkesztett Magyarító szótár, amelyben a metasztázis szó magyarításaként az áttétel szerepel. A Magyar értelmező kéziszótárban (ÉKSz.) áttét cikk nem szerepel, van viszont áttétel, a következő jelentésekkel:
2. Műsz A hatóerőt módosítva továbbadó mechanikai szerkezet. | Műsz A hatóerőnek ily módon való módosítása. Kétszeres ~
4. Orvos Rákos, fertőzéses stb. gócból kiinduló újabb gócok (kialakulása)
(Forrás: Wikimedia Commons / Mikael Häggström / CC CC0 1.0)
És hasonló képet mutatnak a kétnyelvű szótárak is... Tehát úgy tűnik, hogy a szótárak az olvasónk által kifogásolt és a neten gyakrabban ritkábban előforduló használatot erősítik meg. Ráadásul ellentmondanak annak a tapasztalatnak is, hogy az orvosok – ha nem a szaknyelvi terminust használják – áttétként jelölik a metasztázist és nem áttételként.
Elsőre azt gondoltuk, hogy a beszélők a két, nagyon hasonló szóalakot keverik, és ezért használják mindkét formát mindkét jelentésben. Ha azonban lehet hinni a szótáraknak, akkor inkább úgy tűnik, arról van szó, hogy az áttét egy újabb forma a ’metasztázis’ jelentés kifejezésére, és ez egyelőre terjedőben van ugyan, de a szótárak még nem rögzítették.
És Ön hogy mondja?
@Fejes László (nyest.hu): "terjeszted ezt az áltudományos maszlagot, hogy van a szónak egy igazi jelentése"
Értem. Tehát az, hogy az én véleményem szerint egy szónak mi a jelentése, vagy én hogy használom és hogy hallottam eddig mindenkitől, akitől hallottam, az csak egy áltudományos maszlag. Oké, bevallom, nem néztem meg a szótárakat. De hát azt csak tudom, hogy számomra két szó jelentése között mi a különbség, nem?
Más kérdés, ha egyszer egy szaknyelvben (ami eleve részben önkényes) valamit neveznek valahogy, akkor annak a szónak bizonyára van egy konkrét jelentése, mert ha nem így lenne, akkor lehetne akármit is mondani helyette.
@Sultanus Constantinus: „ Az utóbbi összefüggésben soha senkitől nem hallottam az "áttétel"-t használni...” Hát, pedig a szótárak elég következetesen ezt írják...
@Sultanus Constantinus: „Amúgy meg az olvasók véleményére csak azért vagytok kíváncsiak, hogy utána be tudjatok szólni nekik, hogy ti úgyis jobban tudjátok mindenkinél?”
Szó sincs arról, hogy mindenkinél jobban tudnánk. De az tény, hogy a nyelv olyan, ahogy használják. Te, mint törzsolvasó, ezt tudhatnád. Ennek ellenére itt terjeszted ezt az áltudományos maszlagot, hogy van a szónak egy igazi jelentése, csak hát a nyelvhasználók ezt nem tudják.Mi más fegyverünk marad ilyenkor az irónián kívül?
@Fejes László (nyest.hu): Amúgy meg az olvasók véleményére csak azért vagytok kíváncsiak, hogy utána be tudjatok szólni nekik, hogy ti úgyis jobban tudjátok mindenkinél?
@Fejes László (nyest.hu): "Csak éppen a beszélőket kellene meggyőzni arról, hogy következetesen használják!"
Pontosan. Áttétele lehet egy ügynek, egy tárgynak vagy valaminek egyik helyről a másikra. Áttétje pedig a daganatnak van. Az utóbbi összefüggésben soha senkitől nem hallottam az "áttétel"-t használni...
@Sultanus Constantinus: „Az más kérdés, hogy össze-vissza használják.”
Ó igen. Mint tudjuk, a nyelv egy idea, mely valahol a magasságokban lebeg. A beszélők pedig többé vagy kevésbé részesülnek abből az ideából.
„ahol viszont úgy néz ki, megállja a helyét az elképzelésem”
Hogyne állná meg! Csak éppen a beszélőket kellene meggyőzni arról, hogy következetesen használják!
Szerintem az áttétel nem a szerkezet neve, hanem a fordulatszámok közötti arányszám. A szerkezet neve meghajtás, ezen belül lánckerék, lánc, váltó, stb.
@helci: Nem biztos, hogy amit írtam, az minden hasonló összetételre igaz, én kifejezetten az áttét / áttétel párosra gondoltam, ahol viszont úgy néz ki, megállja a helyét az elképzelésem.
A szerkezetet az általa megvalósított cselekvés után nevezik "áttétel"-nek, mivel más alapján nem is lehetne elnevezni (nincs konkrét eredménye, ami kézzel fogható dolog lenne).
A ~tételből: a feltétel obskúrusan absztrakt, lehet viszont fegyvernek letétele, szerződésnek viszont kitétele, ami sokkal inkább 'dolog', mint a 'kitevés', mint cselekvés .
Lehet benne valami, a főzeléken is feltét van, a bankban betét. Viszont aki tétlen, az a cselekvést nélkülözi ...
Én másképp közelíteném meg a kérdést. Szerintem az "áttét" magát a dolgot jelöli (legyen is akármi az), az "áttétel" pedig a cselekvést vagy történést (amit én igei névszónak hívok). Az más kérdés, hogy össze-vissza használják.
Azt képezelem, az áttétel a korábbi, eredeti forma, és azért rövidülhetett 'metasztázis' jelentésben áttét-re, mert úgy kevésbé tűnik hangsúlyosnak az aktor. Áttétele van a meghajtásnak (az elmozduló fogaskerék az áttevő aktor), de csak amolyan elharapott 'áttét', implikált aktor nélküli, 'áttevődés' amikor daganatos sejtek más lokációban való felbukkanásáról beszél az orvos.