A gyilkos szépasszony
A tél végén mindenki ki van éhezve már a friss zöldségekre, vitaminokra. Eszünkbe ne jusson azonban az első szép zöld leveleket elfogyasztani az erdőben. Ha nem ismerjük jól a növényeket, nagy bajba kerülhetünk. Boszorkányok, ördögök, szépasszonyok és halál várhat ránk.
Végre itt a jó idő, mehetünk kirándulni, bóklászni, játszani a szabadba. A kisgyerekes szülők is fellélegezhetnek: ki lehet csapni a gyerekeket a kertbe, nem kell a négy fal között sínylődni naphosszat. Ám ha kisebb, bölcsődés korú gyerekünk van, nem árt alaposan körülnézni a kertünkben vagy a réten, ahol szabadon kószálhat a gyerek. A kicsik ugyanis előszeretettel kóstolgatnak mindent. Amíg csak földet esznek, általában nincs komolyabb baj, bár akár komolyabb fertőzést is lehet így beszerezni. A csábító, színes bogyók némelyike azonban komoly, akár halálos veszélyt is jelenthet a kíváncsi gyerekre. Most induló sorozatunkban mérgező növényeket sorolunk fel – és a veszélyes növények nevét, neveit is bemutatjuk.
Mielőtt kimennénk az erdőbe, olvassunk egy kicsit! A hétgyermekes Varga Domokos Kutyafülűek című könyvének A halál partjain című fejezetéből idézünk alább. A kisgyermekes szülők jól tudják: hiába minden óvatosság, gyermekeinket néha bizony közvetlenül a halál torkából ragadjuk ki, vagy nézzük tehetetlenül, kerek szemekkel, hogy megúszták. Mi is történt a már nem is totyogó korú Andrissal, akit a halál partjáról hoztak vissza az orvosok?
Sétálni voltak néhányan előző délelőtt. Andris, az örök nyughatatlan, előre-hátra rohangált, s meglátott egy növényt, vastag szára volt és szép, nagy, üdezöld levelei. Elfogta a tavaszi zöldéhség – április közepe lehetett –, szárastul letépte, és elkezdte rágcsálni. Nadragulya volt. Frissen sarjadt levelei tele méreggel.
Dél körül már bágyadozott. Nem akart ebédelni se. Azt mondta, álmos. Tán el is aludt kicsit. Aztán elkezdett rángatózni, görcsösen kapkodni a kezével, komikus, merev mozdulatokkal. Akkor már tudták, hogy baj van. Autóval vitték be Gyöngyösre. Mire odaértek, elvesztette az eszméletét. A lerágott, vastag szár szerencsére megvolt, hazavitte magával a délelőtti sétáról, s a gyöngyösi kórházban felismerték. Atropa belladonna. A benne levő atropin fontos gyógyszer, de nagyobb dózisban halálos méreg. Egy ilyen kis vékony gyerektestnek nem sok kell...
(Varga Domokos (1973) Kutyafülűek. Ötödik kiadás. Budapest: Kozmosz. 44. o.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Rillke / GNU-FDL 1.2)
Az ördögbogyó és a szépasszonyok
A nadragulya egyik fő méreganyaga az atropin, mely a paraszimpatikus idegrendszert gátolja. A hatóanyag Atroposzról, a görög mitológiában szereplő egyik moiráról kapta a nevét: ő vágta el ollójával az élet fonalát.
A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növények egyes részei általában erősen mérgezőek, így sorozatunkban többször elő fognak kerülni. Ide tartozik az elsősorban bükkerdők környékén növő maszlagos nadragulya (Atropa belladonna) is, amit Andris habzsolt. A növény minden része erősen mérgező, a legveszélyesebb azonban az édeskés ízű, fényes fekete bogyó.
A növény tavasszal kezd hajtani, majd július-augusztusban virágzik. Tehát a tavaszi-nyári időszakban még csak a levelek rágcsálása okozhat veszedelmet. Nyár végén és ősszel azonban a fekete bogyók csábíthatják a gyerekeket. Egy gyermek számára 3-4 bogyó már halálos adag, a felnőtteknek 10-nél többet kell elfogyasztani ahhoz, hogy keserves görcsökkel járó, halálos mérgezést szenvedjenek.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jeantosti / GNU-FDL 1.2)
A boszorkányok azonban állítólag nem mérgezésre, nem is gyógyításra, hanem egész másra használták a nadragulyát.Sőt, az olasz nők is mindenféle praktikát űztek vele.
Hajdan a’ vénboszorkányoknak nevezett leányok is kenegették ezzel a hasukat, homlokukat ’s ettől elragadtatván azt hívék, hogy ördögökkel barátkoztak, mulattak és táncoltak. Az e’féle embertelen mulatságokat mindazáltal, mellyek károsak, sőt veszedelmesek is lehetnek, most már népünk felől fel nem tehetjük, annyival is inkább, mivel kitudása nagy bűntetést is vonhat maga után.
Olaszhonban leveleit (elég roszul ’s gyakran nagy kárral) arczmosásra szépitő víznek használják, a’ honnan belladonna’ vagy szép asszony’ nevét kapta.
(Kubinyi Ágoston (1842) Magyarországi mérges növények. Buda. 39. o.)
Más források szerint a belladonna ’szép asszony’ név onnan ered, hogy a nők a nadragulya kivonatát csöpögtették a szemükbe. Az atropintól kitágult a pupillájuk, így vonzóbbnak tűntek. Az atropint a szemészeti gyakorlatban is használják pupillatágításra. Elfogyasztva azonban a következő tünetek jelentkeznek: piros arc, száraz nyálkahártya, felgyorsult pulzus, kitágult pupillák. A beteg később aluszékonyságot, görcsöket érezhet.
Mit tegyünk, ha észrevesszük, hogy gyermekünk nadragulyát lakmározik? Ne gondolkozzunk sokat, hanem némi folyadék itatása után nyúljunk a gyerek torkába és hánytassuk meg, mielőtt a méreganyagok elkezdhetnének felszívódni. Ha a toxinok már korábban bejutottak a szervezetbe, azonnali kórházi ellátásra van szükség. Ne felejtsük el magunkkal vinni az elfogyasztott növény részeit. A pontos azonosítás életet menthet.
(Forrás: Wikimedia Commons / H. Zell / GNU-FDL 1.2)
Nevek a boszorkánykonyhából
Honnan származik a nadragulya elnevezés? A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) a szót egy másik igen mérgező növény, a mandragóra nevéből származtatja. Az azonban nem tisztázott, hogy a szó az orvosi vagy botanikai latinból, vagy az olaszból került a magyarba, esetleg déli szláv közvetítéssel érkezett.
A Földközi-tenger vidékén honos, legendás mandragóra (Mandragora officinarum) ugyancsak a burgonyafélék közé tartozik, méreganyagai is részben azonosak a nadragulya toxinjaival. Mint a Harry Potter-rajongók jól tudják, a növény egyes példányainak gyökere emberi alakot formáz. Ezért emberemlékezet óta varázserőt tulajdonítottak a mandragórának, méregként és gyógyszerként egyaránt használták.
A növény, amitől meghibbanunk
A nadragulyának számos népi elnevezése is ismert. Ezekben általában kifejezésre jut a növény káros, mérgező volta, vagy altató hatása: farkas/mérges/fekete cseresznye, veszettfű, ördögbibirkó, ördögbogyó, ördögfű, ördögszőlő, álomhozófű, altatófű, bolondbingó, bolondítófű, nagyfű(bingó), szépasszonyfüve.
Az Új magyar tájszótár (ÚMTSz.) a nadragulya szó számos alakváltozatát is felsorolja a magyar nyelvterületről: matragulyát, matraguna, nadraguna, natrabuja, natraguja, nartraguját, natraguna, natrepula. Sőt, a szótárból az is kiderül, hogy a hóbortos, féleszű embert nadragulyásnak nevezték, és ha valaki bolondozott, azt is mondhatták neki, hogy nadragulyáskodik. Mi semmiképpen ne próbáljuk ki milyen igazándiból, némi nadragulya elfogyasztása után nadragulyáskodni – az életünkbe kerülhet!
(Forrás: Wikimedia Commons / J.F. Gaffard / GNU-FDL 1.2)
Források
Horst Altmann: Mérgező növények és állatok
Kubinyi Ágoston: Magyarországi mérges növények
Varga Domokos: Kutyafülűek
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)
Új magyar tájszótár (ÚMTSz.)
Csapody Vera – Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára
@Fejes László (nyest.hu): empirikus hazafiasság :D Ugyanígy vagyok a magyar zenével. Sőt, hogy a finnugrista kedélyeket borzoljam, a rénhíres finn meg akármilyen filmes, zenei anyagoktól is a falra másztam eddig, én már csak ilyen monotipikus vagyok. Mondjuk az is igaz, hogy a jenki szarokból is be lehet sokallni, ha túlzásba viszi az ember, meg nem szabad egyoldalúnak lenni, beszűkíti a szemléletét az embernek.
@El Vaquero: „Kicsit visszariaszt, hogy magyar” Mi ez az ostoba előítéletesség?
@Fejes László (nyest.hu): lehet megnézem a hétvégén. Nem hallottam még róla. Kicsit visszariaszt, hogy magyar, de majd meglátjuk.
@El Vaquero: „A gyöngyvirágról írnak a neten (pláne a Breaking Bad óta közismert)” www.imdb.com/title/tt0289229/
@nadivereb: fene jegyezte meg melyik oldal, de angolul és magyarul is írnak ilyet. Valami átlagos levélben lévő hatóanyag mg-os számból indultak ki átlagos felnőttre nézve. Nyilván átlagban, mert különböző embereknek különböző lehet azonos mennyiségű, azonos méreggel szemben a toleranciaszintjük. Amitől az egyik akár meg is halhat, másoknál esetleg csak rosszullétet okoz, vagy erősebb hányást.
Ez a csomorika nagyon kemény egy gaz: „A single bite of the root (which has the highest concentration of cicutoxin) can be sufficient to cause death. … Due to the rapid onset of symptoms, treatment is usually unsuccessful”. Lehet Andriska mégis jobban járt, hogy a nadragulyára tette inkább a voksát. Mondjuk ez csak állatoknál, gyerekeknél veszélyes, felnőtt embernek általában van annyi esze, hogy - pláne vadon termő, de úgy általában akárhol előforduló - gazak csak nézegetni vannak, nem kóstolgatni, eszegetni.
@El Vaquero: hol írnak róla, hogy a nadragulya mérgezőbb a gyöngyvirágnál? És melyik része? (A friss leveleknél tényleg valószínű, hogy mérgezőbb a nadragulya termése, de a gyöngyvirág termése tudtommal sokkal mérgezőbb a leveleknél.)
Még a gyűszűvirág jutott eszembe azóta.
@nadivereb: gondoltam, hogy ki fogsz javítani, és igazad lesz. A gyöngyvirágról írnak a neten (pláne a Breaking Bad óta közismert), de azt írják, hogy a nadragulya ugyanolyan mennyiségben mérgezőbb. A tiszafáról, kikericsről nem tudtam, már megérte keringőzni.
@El Vaquero: elfogadom a felkérést keringőre. (Pukedlizni azért nem fogok. :D)
Ennek, hogy "a legmérgezőbb" növény, eleve nincs értelme, mert az egyéni érzékenységtől is függ. Van, akinek a földimogyoró vagy a pisztácia a világ legmérgezőbb dolga, mert allergiás rá. De ha ettől eltekintünk, akkor is biztosan mérgezőbb a tiszafa (Taxus baccata). Vadon is előfordulgat, leginkább kertből szökve, de Szentgálon őstiszafás is van.
Abban is elég biztos vagyok, hogy a gyöngyvirág (Convallaria majalis) vagy az őszi kikerics (Colchicum autumnale) ugyanakkora mennyiségben súlyosabb mérgezést okoz, mint a nadragulya. (Hogy a gyilkos csomorikáról és a méreggyilok nemzetségről ne is szóljunk.)
@Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató: na, micsoda moderálások voltak itt.
Fura egy témaválasztás. A macskák félre lettek téve? A nadragulya pont tényleg a legmérgezőbb növény, ami az országban vadon előfordulhat, de ha nem így van, akkor mezeiposzáta kollégának ez felkérés keringőre.
MODERÁCIÓS ÜZENET: A szerkesztőség ezúton kéri Kiss Gábort, a TINTA Könyvkiadó tulajdonosát, hogy reklámokat fizetett hirdetésben legyen kedves feladni a Nyelv és Tudomány portálon. A továbbiakban minden hasonló próbálkozást törölni fogunk az oldalról.
A szerkesztőség