Pukkadj meg!
Olvasónk azt kérdezi, mit jelent „megpukkadni”. És ezzel nagyon beletrafált a közepébe, mert ennek kapcsán elmondhatjuk, mik azok a fogalmi metaforák, és mit mond róluk a kognitív metaforaelmélet.
Imre kérdezi tőlünk:
Ha megharagszunk valakire, azt mondjuk, pukkadj meg. De mit jelent megpukkadni?
Nyelvérzékünk szerint nem akkor mondjuk valakinek, hogy pukkadj meg!, amikor mi megharagszunk rá, hanem éppen akkor, amikor ő nem hajlandó megengesztelődni, és mi ezt ráhagyjuk. Nyelvi tapasztalataink szerint pukkancs az, aki haragszik, aki meg van sértődve, és nem tud, vagy nem akar megbocsátani, ragaszkodik a saját sértettségéhez. Akkor mondjuk neki, hogy Hát akkor pukkadj meg!, amikor feladjuk a küzdelmet a bocsánatáért, jobb belátásra térítéséért való kepesztésünkben. A pukkadj meg kifejezés használata ugyanakkor számunkra éppen azt jelzi a beszélő részéről, hogy ő maga nem haragszik. A pukkadj meg tréfás, humoros hatású, azt jelzi vele a beszélő, hogy a dolog nem olyan súlyos. Ha az lenne, akkor nem ezt mondaná, hanem azt, hogy Hát, akkor dögöljél meg cipőben! vagy azt, hogy Akkor menjél te a sunyiba!
(Forrás: Wikimedia Commons / Guyon Morée / CC BY 2.0)
Nyelvi tapasztalatainkat részben a rendelkezésünkre álló szótárak is alátámasztják. Az Értelmező szótár + szerint a pukkad jelentése: ’érzelmeit visszafojtva bosszankodik, mérgelődik’. Ott ilyen példákat olvashatunk: Hiába próbált uralkodni magán, látszott, hogy pukkad a méregtől. Ugyanitt a pukkadozik jelentései: ’mérgelődik bosszankodik’, illetve a pukkadozik a nevetéstől jelentése ’nevetését alig vagy nem bírja visszafojtani’. A Magyar szókincstár szerint a pukkad szinonimái a bosszankodik, mérgelődik, kifakad, kitör, dühöng; irigykedik. A pukkadozik-éi: szétveti a méreg, dühöng, irigykedik; illetve: nevetgél, kacarász, hahotázik. És ahogyan az sejthető is, a pukkan, pukkad, pukkadozik hangutánzó eredetűek, a felfújt, duzzadt dolgok szétrepedésekor hallható hanghatásra utaló pukk-ból.
De Imre kérdése inkább arra vonatkozik, hogy miért ezzel a szóval illetjük azt, aki éppen mérgelődik, haragoskodik. A megpukkad hétköznapi metaforikus kifejezés; az érzelmekkel teli, az érzelmeitől duzzadó embert egy fölfújt, földuzzasztott tárgyként képzeli el. Amikor valaki pukkadozik (akár a méregtől, akár a nevetéstől), akkor annyira túlfeszítik az érzelmek, hogy épphogy föl nem robban tőlük, épphogy tud rajtuk uralkodni. Amikor valakinek azt mondjuk, pukkadj meg, azt üzenjük neki, hogy magára hagyjuk őt ebben a „robbanásveszélyes”, forrongó érzelmi állapotban.
A megpukkad jól illeszkedik az olyan kifejezések közé, mint amilyen a szétveti a düh, fölrobban a méregtől, kirobban belőle a nevetés. A kognitív metaforaelmélet feltevése szerint a kifejezések által leírt, igencsak hasonló képek nem a véletlen művei, hanem éppen annak a jelei, hogy ugyanaz az úgynevezett fogalmi metafora húzódik meg mögöttük. A fogalmi metaforák az emberi gondolkodásra általánosan jellemzőek, általuk értjük meg és írjuk le a világot. Nem csoda hát, hogy a nyelvekben is megtaláljuk a különböző megvalósulásaikat. A megpukkad esetében a „TEST = TARTÁLY” fogalmi metafora valósul meg egy metaforikus nyelvi kifejezésben.
Bővebben a fogalmi metaforákról
Kövecses Zoltán (1998): A metafora a kognitív nyelvészetben. In: Pléh
Csaba – Győri Miklós (szerk.): A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása.
Pólya Kiadó, Budapest, 1998.
Kövecses Zoltán (2005): A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív
metaforaelméletbe. Typotex Kiadó, Budapest, 2005.
Lakoff, George – Johnson, Mark (1980): Metaphors We Live By. Chicago, University of Chicago Press.
Erről az a dal jut eszembe, ami így kezdődik, hogy:
Szívemben bomba van,...
@Grant kapitány: www.nyest.hu/hirek/nem-harapnak-a-teruleti-valtozatok
Miért "meg-", miért nem "ki-"?