Lenni vagy nem?
Vannak rettentő ritka magyar szavak, mint például nyaralócska, autómoraj, elcsehesít vagy éppen csánk, amelyeknek a létezését nyilván senki sem kérdőjelezné meg. Vagy mégis?
Katalin nevű olvasónk kérdése nagyon tömör és egyszerű:
Tényleg van olyan szó, hogy RAKÁSOLHATÓ??
Kedves Katalin, megnéztem az interneten, és egyértelműen látszik, hogy nagyon is van ilyen szó (én kb. 7000 előfordulást találtam). Az értelmezése is kézenfekvő, elég az első néhány találatra rápillantani: az olyan bútor jelzője a rakásolható, ami úgy van kialakítva, hogy az azonos fajtájú darabok könnyen egymásra tornyozhatók. Talán még részben egymásba is csúsznak, hogy kevesebb helyet foglaljanak el.
(Forrás: anbloc-design.blogspot.hu)
Itt be is fejezhetném a választ, de úgy érzem, Katalin értetlenkedő kérdése némi további magyarázatot is kíván. Mitől létezik egy szó? Lehetséges az, hogy különböző gyártók és kereskedők rakásolható székeket meg asztalokat kínálnak eladásra, és ezt egy nemlétező szóval fejezik ki? Szerintem ez nem lehetséges, legfeljebb az, hogy nem mindenki ismeri ezt a szót. Nekem úgy tűnik, a szakmabeliek, a bútorral foglalkozók ismerik.
Hogy aztán benne van-e egy ilyen szó a magyar szótárakban, az sok mindentől függ, akár véletlen is lehet, hogy a rakásolható kimaradt. Az is lehet, hogy túlságosan új találmány, és a magyar szótáraknak majd a következő kiadásaiba kerül be. Végül lehetséges, hogy túlságosan szaknyelvinek tekintették ahhoz, hogy általános célú szótárakba bevegyék.
Ha általánosabban tesszük fel a kérdést, könnyen beláthatjuk, hogy mennyire bonyolult, szinte lehetetlen egységes választ adni rá: „Mikor mondhatjuk egy szóra, hogy létezik egy nyelvben?” Mint minden nyelvbe, a magyarba is csak kétféle úton kerülhetnek bele új szavak: kölcsönzéssel és belső alkotással. (És létezik a kettő sajátos ötvözete, a tükörfordítás, amikor a beszélők a szó „ötletét” egy idegen nyelvből veszik át, de az anyanyelvük eszközeivel valósítják meg az ötletet. Például a magyar pályaudvar így keletkezett a német Bahnhof alapján.) Hogy egy kölcsönszó mikor tekinthető már egy adott nyelv szavának, annak nincsenek jól megfogható ismérvei. Vajon a tálib szó, amit az 1990-es évek óta használnak egy afgán fundamentalista mozgalom tagjainak jelölésére, része-e már a magyar nyelvnek? Nincs olyan tudományos szempont, amelynek az alapján választ adhatnánk erre a kérdésre. Az interneten legalább 70 ezer találatot kapunk magyar oldalakon erre a szóra, de vajon elég-e ennyi, illetve nem mondhatjuk-e, hogy ezek a találatok valójában egy idegen nyelvű szó (egy arab eredetű, ’diák’ jelentésű pastu szó) említéseit tartalmazzák?
(Forrás: Wikimedia Commons / isafmedia / CC BY 2.0)
Nem könnyebb a helyzet a belső alkotású szavak esetében sem. A magyarban a belső szóalkotás legfőbb eszközei a képzés, az összetétel és a rövidítés. De vajon mikor mondhatjuk, hogy egy képzett szó, egy összetétel vagy egy rövidítés része a magyar nyelvnek? Mindig, amikor a képzés vagy összetétel létező tövek és toldalékok kombinációjának tekinthető, és megfelel a megfelelő kombinációs szabályoknak? Amikor a rövidítés létező szó vagy kifejezés rövidítése? Ez biztosan nem járna az intuíciónknak megfelelő eredménnyel, mert nem valószínű, hogy bárki magyar szónak tekintené például az esékeny ’esésre hajlamos’ szót, pedig rengeteg példa van hasonló képzésre (gyúlékony, folyékony stb.), és senki sem gondolná, hogy a hácsété magyarul van (lehetne ez a háromcsapás-törvény rövidítése). Vagy csak akkor, ha közérthető? Ezt is nehéz ellenőrizni, mert például az esékeny szónak sem a közérthetőségével van baj. Például ha egy motorversenyzőre mondanánk, hogy esékeny, mindenki értené, hogy úgy értjük: ’könnyen elesik, gyakran esik’, mégis sokan megkérdőjeleznék, hogy ez a szó „létezik” a magyarban. Vagy az előfordulási gyakoriságát kellene figyelembe venni? De ugyan mennyire kellene gyakorinak lennie, hogy „létezőnek” tekintsük? Hiszen vannak rettentő ritka magyar szavak, mint például nyaralócska, autómoraj, elcsehesít vagy éppen csánk, amelyeknek a létezését nyilván senki sem kérdőjelezné meg.
Lehet, hogy a lét és nemlét nagy kérdése a szavak esetében nem is igazán értelmes?
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (32):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@szigetva: Jobb példa lenne a kacsacsőrű emlős csőre.. :)
Szerintem vannak relatív dolgok, amikre senki sem mondhatja, hogy egyértelmű, ha nem az..
Kifinomult "japán nyelv használata" a szakmaidegen vendégek részéről tényleg kötelező lehet olyan portálokon, ahol "szegények" úgy hiszik, helyenként bele láthatnak adott szakmai portál "minden napjaiba", ráadásul ha valami érdekes számukra, vagy feltételeznek valamit (ami nem helytálló, vagy jelenleg szakmailag több mint vitatható) azt szóvá teszik.
Valóban sok finom ember van a nyelvészek között, de a homogenitás ezen a téren szerintem relatív.. :)
@mederi: Ha egy biológus fórumon elkezded fejtegetni (minden második mondat végén egy szmájlival), hogy szerinted a denevér tök olyan, mint a cinke (a vak is látja), és ahogy "fejlődik a tudomány", erre majd a sok buta biológus is rájön, alighanem rövid úton bannolnak. Ugye mi nyelvészek milyen finom emberek vagyunk?
@szigetva:
Mint már említettem, érdekességnek szántam, önmagában ez nem etimologizálás..
Nem azt firtattam, hogy milyen valószínűsége van annak, hogy közös ősi tőről fakad-e a magyar "nő" és a kínai "ni". Azt viszont remélem, hogy a tudományok bővülő eszköztára lehetővé teszi a ma még lehetetlennek látszó "visszatekintést" akár évezredekre is ezen a téren..
@mederi: És ennek szerinted mi köze van a te magyar–kínai etimologizálásodhoz?
Mindenkinek ajánlom. :)
gyogyhirek.hu/a-beszed-genje-a-nyelvtan-es-a-genetika/
A véleményem az, hogy mivel ember/ állat ill. egyéb élőlények nélkül nincs élő beszéd ill. pl. az állatoknál a rájuk jellemző egyéb kommunikáció és így tovább (pl.feromonok, színek változatossága) , és az emberi (és egyéb) gének információ tartalma és hatásai egyáltalán nem vagy részben ismertek,
az a bizonyos "meglepetés" amiről bátorkodtam írni, úgy látszik, hogy már küszöbön van pl. az emberi beszédre vonatkozóan. (Lásd: cikk)..
A tudományok "kikötői" csak ideiglenesek lehetnek, hiszen különben nem volna fejlődés... :)
@szigetva: Így van, az x ezer évvel ezelőtt beszélt indoeurópait kéne az x ezer évvel ezelőtt beszélt urálival stb összevetni.
@Pierre de La Croix: Ja értem, akkor bocsesz! 😄
@aphelion: Úgy értem, hogy "bevonzod" a trollokat ezzel. (Lásd: elég valakinek megemlítenie itt a nyesten a gyököket, és máris megjelennek azok, akik szerint Fejes hazudott, nincs nyelvrokonság stb.)
@aphelion: Oké, csak tegyük hozzá, mennyire képtelen dolog ilyen minimum 4-5 ezer éves kapcsolatokat MAI hangalakok összehasonlítgatásával „felderíteni” próbálni úgy, hogy a magyarról is meg a kínairól (mandarinról?) is vannak jóval régebbi adataink is.
@Pierre de La Croix: A 2. pontot is nekem címezted? Ha igen, nyugi, csak annyit akartam mondani hogy az ősnyelvek között is lehettek ilyen vagy olyan (vagy semmilyen) viszonyok, de ha voltak is, már homályba vesznek.
@aphelion: 1. Nem kell ehhez újra feltalálni a spanyolviaszt: www.nyest.hu/hirek/kozos-eurazsiai-alapnyelv?force_desktop
2. Könyörgök, ne menjél bele...Krizsa is így kezdte és még pár száz itteni ősmákos troll. (Most jön az, hogy azért vannak közös gyökeink a finnugorokkal, mert közös mega-nyelvcsaládba - nosztratikus, héber stb. - tartozunk. De semmi közünk a finnugorokhoz, egyébként...
Majd jön a második lépés, amikor felhívják a figyelmet arra, hogy a valóban tudományos feltételezés gyenge lábakon áll, sok olyan nyelvet raknak bele, amelyek soha a büdös életben nem találkozhattak, nem éppen a legréggibb szóalakokat egyeztetik stb., hogy - idézem - "amíg valamilyen tudos nem cáfolja, hogy nem létezett ilyen nyelvcsalád, addig ez az elmélet igaz." Vö.: Istenérv és láthatatlan egyszarvú.
Spékeld meg tetszés szerint összeesküvés-elméletekkel, paranoiával Dunning-Krüger hatással és kész is van az, kit nem nevezünk nevén...)
@aphelion: 1. Nem kell ehhez újra feltalálni a spanyolviaszt: www.nyest.hu/hirek/kozos-eurazsiai-alapnyelv?force_desktop
2. Könyörgök, ne menjél bele...Krizsa is így kezdte és még pár száz itteni ősmákos troll. (Most jön az, hogy azért vannak közös gyökeink a finnugorokkal, mert közös mega-nyelvcsaládba - nosztratikus, héber stb. - tartozunk. De semmi közünk a finnugorokhoz, egyébként...
Majd jön a második lépés, amikor felhívják a figyelmet arra, hogy a valóban tudományos feltételezés gyenge lábakon áll, sok olyan nyelvet raknak bele, amelyek soha a büdös életben nem találkozhattak, nem éppen a legréggibb szóalakokat egyeztetik stb., hogy - idézem - "amíg valamilyen tudos nem cáfolja, hogy nem létezett ilyen nyelvcsalád, addig ez az elmélet igaz." Vö.: Istenérv és láthatatlan egyszarvú.
Spékeld meg tetszés szerint összeesküvés-elméletekkel, paranoiával Dunning-Krüger hatással és kész is van az, kit nem nevezünk nevén...)
@mederi: "Remélem, valamikor olyan is kiderülhet a kutatások során (mert a dinamikusan fejlődő tudományok történetében volt rá példa, hogy a mélyebb rétegekben történő kutatások meglepő eredményeket hoztak :) ), hogy a finnugor ősnyelv is rokon más egykori ős nyelvekkel, és ezeknek az átszűrődött vonulatait tartjuk ma nagyon érdekes "véletleneknek".."
Az szerintem abszolút nem lenne meglepő, ha az ősnyelvek között is léteznének családfaszerű viszonyok, csak elegendő mennyiségű adat hiányában ezeket nem tudjuk feltérképezni. Ahhoz, hogy fel tudjuk, valami olyasmi eszközt kéne feltalálni, amivel meg tudunk hallgatni évezredekkel előtti beszélgetéseket, amire azért jelenleg nem túl sok remény van...
@mederi: Azért "tüzelek" rád, mert hülyeséget beszélsz és még annyi önkritikád sincs, hogy ezt felismerd.
@szigetva: 18
Ha újra elolvasod amit írtam, kiderül, hogy (számomra, és feltehetően még néhány olvasó számára) érdekességet hoztam fel a "nai" ("mai magyarul" nő) finnugor szótővel kapcsolatban. Miért érzem úgy, hogy csípőből tüzelsz rám.. :)
Remélem, valamikor olyan is kiderülhet a kutatások során (mert a dinamikusan fejlődő tudományok történetében volt rá példa, hogy a mélyebb rétegekben történő kutatások meglepő eredményeket hoztak :) ), hogy a finnugor ősnyelv is rokon más egykori ős nyelvekkel, és ezeknek az átszűrődött vonulatait tartjuk ma nagyon érdekes "véletleneknek"..
@mederi: Számold ki, hogy egy CV alakú szónál mekkora az esélye, hogy két nyelvben azonos a C. (Megsúgom: elég nagy.) Az angol [háusz] magyarul [ház]. Véletlen? Igen. Egyébként se megy, hogy MAI magyar szóalakokat hasonlítgatsz MAI kínai szóalakokkal, mert a kettő közt ilyen típusú kapcsolatot csak több ezer évvel korábbról feltételezhetünk, ha egyáltalán.
Arra, hogy valaki átvegye Krizsa szerepét, egyáltalán nincs szükség!