Nem lelhető fel vagy nem fellelhető?
Olvasónk talán jobban örülne, ha bizonyos szerkezetek oldalunkon nem lennének fellelhetőek – mi azonban úgy véljük, semmi nem szól amellett, hogy ezek nem elfogadhatóak.
Tibor nevű olvasónk egy több mint három évvel ezelőtt megjelent cikkünkkel kapcsolatban kérdez:
Nekem úgy tűnik, mintha Önök is követnék azt a furcsa, elharapódzó szokást, hogy elfeledkeznek az elváló igekötős szerkezetről. Például itt: "Legalábbis furcsa, hogy szinte sehol nem fellelhető a bizottság pontos névsora." Nem inkább így kellene? "..... lelhető fel...."
A válasz határozottan nem. Illetve: ízlés kérdése. Pontosabban az egyéni nyelvhasználaté.
Az persze természetes, hogy a melléknévi igenévtől elválik az igekötő, ha tagadjuk. A megromlott ételeket dobd ki, a meg nem romlottakat tedd a hűtőbe! Vannak azonban olyan esetek, amikor azonban ez furcsán hangzik: Az átolvasandó iratokat hagyd az asztalon, az át nem olvasandókat tedd fel a polcra! Ebben az esetben talán jobban hangzik, ha azt mondjuk: a nem átolvasandókat tedd fel a polcra! Vannak esetek, amikor ez a változás egyértelműen végbement, például: Ez a történet egyáltalán nem megható / megrázó / megindító (aligha mondaná valaki, hogy meg nem ható, meg nem rázó, meg nem indító).
Ha nyelvtani terminusokban szeretnénk beszélni, azt mondhatjuk, hogy ilyenkor az igekötős melléknévi igenév elveszti igei tulajdonságait, és elkezd melléknévként viselkedni (a melléknévnek nem szokása részekre szakadnia, ha tagadják). Valójában arról lehet szó, hogy a szerkezetet jelentése ilyenkor már elszakad az ige jelentésétől: ennek aligha van köze az igekötőhöz: a fellelhető és a található is inkább csak azt jelenti ilyen környezetben, hogy ’megvan’, nem azt, hogy meg lehet találni. Ilyenkor előfordulhat, hogy a nyelvhasználó a fellelhető szerkezetet már nem köti a (fel)lel igéhez, ezért nem kezeli úgy, mint általában egy igekötős melléknévi igenevet.
(Forrás: Wikimedia Commons / tohma / GNU-FDL 1.2)
A melléknévi igenév melléknévvé válásának igazi jele az, ha a valamikori igenévhez már nem járulhatnak igei bővítmények. A forró ’nagyon meleg’ melléknévhez például nem járulhat olyan szerkezet, mely a helyét vagy a pontos hőmérsékletét határozza meg: az a fazékban forró víz vagy a 82 fokon forró víz esetében csak a melléknévi igenévről lehet szó: ennek jelentése sem ’nagyon meleg’, hanem ’folyadékból gyorsan gőzzé átalakuló’. Azt persze mondhatjuk, hogy 82 fokos forró víz, de ebben az esetben a 82 fokos nem a forró bővítménye, hanem az vízé, amit az is bizonyít, hogy sorrendjük felcserélhető: forró, 82 fokos víz. Ez jellemző a fent már említett megható / megrázó / megindító esetében is: nem mondhatjuk hogy az engem meg nem ható (vagy engem nem megható) történet, míg azt mondhatjuk, hogy a szökött fegyencet sehol sem találó rendőrök (elkeseredtek).
Persze az olvasónk által kifogásolt mondatban a sehol egyértelműen a fellelhető igei vonzatának tűnik. Valójában azonban a mondat szerkezete akkor is tökéletes, ha közönséges melléknévre cseréljük. Hasonló szerkezetű például a furcsa, hogy szinte sehol nem piros a gyászruha, mégis tökéletes mondat.
Persze nincs azzal semmi baj, ha olvasónk mondatunkat rossznak érzi. Ilyen ingadozások nem csupán különböző személyeknél lehetnek, még az is előfordul, hogy ugyanaz a nyelvhasználó is hol jobbnak, hol rosszabbnak érzi az ilyesféle mondatokat. Viszont pont ez az, amiért nem szabad megütköznünk, ha másoknál olyan szerkezetet látunk, mely számunkra nem elfogadhatónak tűnik.
@Galván Tivadar: Nem, a következtetés nem az, hogy elromlott az etalon (mert az paradoxon vóna), hanem az, hogy nincs, nem volt, nem lesz etalon (A MAGYAR NYELV).
"...a felelősség nem tolható el, nem megúszható" -- mondotta EP a könyvhét debreceni megnyitóján.
Boldog Isten, mire jutánk... :((((
Igen, engem éppen az zavar, hogy várom a folytatást, de az nem jön el. A következő mondat "Továbbá amíg"-gal indul, tehát egy új gondolatba kezd. Ilyenkor nem lenne mégis célszerűbb a "nem szabadítja fel" változat?
@chi: Igen, de egészen másért, ugyanis itt igéről, nem igenévről van szó. Azt is megfigyelhetjük, hogy a két szórend mellett más értelmezést, lehetséges folytatás várunk.
Nem szabadítja fel – itt nem tudjuk, hogy csinál-e valamit, csak azt, hogy szabaddá nem teszi.
Nem felszabadítja – itt valamit csinál vele, de az nem felszabadítás, hanem valami más:
Nem felszabadítja, csupán ki/megszabadítja.
Nem felszabadítja, hanem még meg is korbácsoltatja stb.
"Ezzel a törvényjavaslattal az a bajunk, hogy NEM FELSZABADÍTJA a nyilvánosságot a kereskedelmivé válás alól, a nagy cégek nyomása alól." - akkor ez is helyes így?
a) a "bekrepál"-t Móricz még "megkrepál"-nak írta a Légy jó mindhalálig-ban.
b) @Sultanus Constantinus: lehet, hogy a spanyolban nincs, de a be/meg/krepál minden valószínűség szerint a német/osztrák krepieren-ből származik, amely viszont az olasz crepare (szétrobban, megdöglik) ill. a latin crepare (tönkremegy, kipukkad) szóból.
@Sultanus Constantinus: én azt látom a statisztikából, hogy eddig 44-en találtak legalább 10 ilyen igét :)
@putty: Na, akkor már legalább két ilyen ige van. :) (Ahogy látom, nem igazán lelkesedtek a megoldásokkal.)
Vajon a "bekrepál"-nak lehet köze a spanyol discrepar 'eltér', ill. 'eltérően vélekedik, különbözik' igéhez? És az is érdekes, hogy ez az ige sem létezik igekötő nélkül a spanyolban (nincs *crepar).
@Sultanus Constantinus: diag.hu/fel.php?id=1338 :)
Viszont ha a "be|folyásol"-t elfogadjuk létező igekötős igének (mivel egyre többen így használják), akkor el lehet mondani, hogy létrejött egy új kategória a magyarban: az olyan igekötős igék, amelyeknek igekötő nélkül nincs értelmük. (Egyelőre más ilyen igéről nem tudok.)
@Sultanus Constantinus: Ez hogy kapcsolódik ide? Esetleg ide szántad? www.nyest.hu/hirek/hat-akkor-lebbezz-fel
A "befolyásol" ige sem igekötős valójában, mivel nem létezik olyan ige, hogy *folyásol, hanem a "befolyás" főnévből lett képezve. Ehhez képest egyre gyakrabban hallani olyanokat (még tanult emberektől is), mint *Nem folyásolható be, *be tudja folyásolni stb. stb.